A nagy streaming-összefogás, Sir Arthur Conan Doyle és a 25 éves Baljós árnyak öröksége

Az ellenségem ellensége a barátom. Valószínűleg ez az ősi és örökérvényű igazság járt a frissen megalakult Csehszlovákia, Jugoszlávia és a jókora területekkel gazdagodó Románia fejében is 1921 tavaszán, amikor Magyarország ellenében létrehozták az úgynevezett kisantantot, avagy egy közös politikai és katonai szövetséget.

Hasonló következtetésre jutott a Disney és a Warner Bros. is, akik az elmúlt hetekben komoly mozgósításba kezdtek a piacvezető Netflix ellen. A Disney+ már korábban összeállt a Hulu nevű streamingplatformmal, s időközben bejelentették, hogy hamarosan ők is leszámolnak a háztartások közti jelszómegosztással. A Warner kötelékébe tartozó HBO Max-ot pedig épp a héten keresztelték át szimplán Max-re, amely immáron a Discovery tartalmait is magába foglalja.

A cégek bíznak benne, hogy az új megoldás növeli az előfizetőik számát és segít megtartani a jelenlegi ügyfeleket is. „Ez az ajánlat verhetetlen értéket kínál a fogyasztóknak a streaming legjavát ötvözve, és egyben a jövő útját is kijelöli az iparág számára" – nyilatkozta JB Perrette, a Warner Bros. Discovery globális streaming és játék részlegének vezetője.

Való igaz, hogy a kábelcsatornák forgatagát felváltó streaming kezdetben a „minden elérhető egy helyen” koncepcióra épített, s a piac jelenleg enyhén szólva is szétaprózódott. Aki pedig sokat markol, az keveset fog – s még többet fizet. Az említett három szolgáltatás Amerikában közel 50 dollárt kóstál havonta, s egyes hírek szerint a közös csomag ezt 40 dollár körülire csökkentené.

Ez azonban még így is rettentően sok, nem beszélve arról, hogy az előfizetéseket akár váltogatni is lehetne, hiszen a nap 24 órából áll, s már egyetlen platformon is hónapokra elegendő néznivalót találunk.

A héten volt 165 éve, hogy Edinburgh városában egy római katolikus ír családban megszületett Sir Arthur Conan Doyle, aki már kamaszkorában elvetette kereszténységét és szabadgondolkodóvá vált.

Orvosi tanulmányait az Edinburghi Egyetemen végezte, ahol nagy hatással volt rá mentor tanára, Dr. Joseph Bell. Az ő lenyűgöző megfigyelőképessége és következtetési tehetsége ihlette később legismertebb karakterének, Sherlock Holmes-nak a megalkotását.

Miután 1881-ben orvosi diplomát szerzett, Doyle magánpraxist nyitott, ám a gyógyítás mellett egyre inkább előtérbe került az írás iránti szenvedélye.

Első jelentősebb műve, A bíborvörös dolgozószoba 1887-ben jelent meg a Beeton’s Christmas Annual magazinban, amelyben először tűnt fel Sherlock Holmes és hű társa, Dr. Watson figurája.

A zseniális detektív kalandjai olyannyira népszerűnek bizonyultak, hogy Doyle egyre több Holmes történetet írt a The Strand Magazine számára. Sherlock Holmes végül négy regényben (A négyek jele, A bíborvörös dolgozószoba, A sátán kutyája, A félelem völgye) és öt novelláskötetben tette tiszteletét az olvasók előtt.

Bár a detektív figurája tette világhírűvé, Doyle más műfajokban is maradandót alkotott. Történelmi regényei, mint a Micah Clarke, A fehér csapat vagy a Sir Nigel a középkori lovagi eszményt és a hazaszeretetet dicsőítették.

Tudományos-fantasztikus művei, mint az Elveszett világ, pedig a kaland és felfedezés izgalmát ötvözték természettudományos spekulációkkal. Emellett verseket, színdarabokat és számos, a spiritizmussal foglalkozó cikket és könyvet is írt.

Sir Arthur Conan Doyle 1930-ban, 71 éves korában hunyt el szívroham következtében. Házának kertjében temették el, majd később egy temetőbe helyezték át. Örökségét nemcsak világhírű történetei jelentik, hanem emberi kvalitásai, valamint színes és kalandos élete is. Alakja épp olyan legendássá vált, mint hősének, Sherlock Holmes-nak a figurája.

https://youtu.be/iKUzhzustok?si=8LRGf-Kv2QJeSNfv

Egy messzi-messzi galaxisban

Múlt vasárnap volt 25 éve, hogy bemutatták a mozikban a Star Wars-széria „legelső” részét, avagy az előzménytrilógiát útnak indító Baljós árnyakat. Az űropera rajongói 16 évvel A Jedi visszatér után kaptak új filmet, amelyben végre megismerhették a fiatal Anakin Skywalker történetét, aki később a rettegett Darth Vaderré vált.

George Lucas, a Star Wars–univerzum atyja már az ’70-es években elkezdte felvázolni az előzménytrilógia koncepcióját, de a technológiai korlátok miatt várnia kellett az első rész megvalósításával. A digitális filmtechnika rohamos fejlődésének hála azonban a ’90-es években már lehetővé vált Lucas számára, hogy valóra váltsa vízióját.

A forgatás 1997 júniusában kezdődött Angliában, a Leavesden Studios-ban, ám a munkálatok során számos egzotikus helyszínen is megfordultak, például Olaszországban és Tunéziában.

A marketingkampány minden korábbinál grandiózusabb volt. A Lucasfilm több tucat vállalattal kötött licencszerződést, melynek eredményeként több ezer termék jelent meg a piacon, a játékoktól kezdve a ruhaneműkig. A trailer premierje 1998 novemberében, A vizesnyolcas című film előtt volt, s azonnal felkeltette a közönség érdeklődését.

A várakozásokat jól jelzi, hogy sokan csak azért váltottak jegyet egy-egy filmre, hogy láthassák a Baljós árnyak előzetesét. Közben a jegyelővételek rekordokat döntöttek, s a premier előtti éjszakán rajongók ezrei várakoztak a mozik előtt, beöltözve kedvenc karaktereiknek. A film végül világszerte több mint 924 millió dolláros bevételt hozott, amivel 1999 legsikeresebb filmje lett.

Bár a kritikai fogadtatás vegyes volt – kiemelve a túlzott CGI használatot és egyes szereplők alakítását – a vizuális effektusok lenyűgözték a közönséget. A film olyan innovatív technológiákat vonultatott fel, mint a digitális hátterek és karakterek, amelyek új szintre emelték a trükktechnikát.

S ugyan összességében nézve a film jócskán megosztotta a rajongókat és a kritikusokat is, vitathatatlanul egy új korszakot nyitott a Star Wars univerzumban. A film előkészítette a terepet a trilógia további részeinek, és egy új generációval ismertette meg a messzi-messzi galaxis varázslatos világát.