A kultúra életben tartása közügy
A magyar kulturális élet különböző területeinek ismert képviselői nyílt levélben fordultak Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterhez. Az alkotók, művészek, intézményvezetők, közművelődési szakemberek és országos szakmai, illetve civil szervezetek vezetői arra figyelmeztetnek: a magyar kultúra számos területén mára olyan mértékűvé vált a kiszámíthatatlanság, hogy az nemcsak egyes szervezetek és műhelyek működését, hanem hosszabb távon a kulturális értékteremtés és a közösségi kultúra folytonosságát is veszélyezteti.
Az aláírók (Alapi Tóth Zoltán, Bojár Iván András, Ferenczfi János, Földiák András, Jávori Ferenc Fegya, Kékesi Raymund, Kenese Szilvia, Kocsis András Sándor, Lutter Imre, Pál Gábor, Perintfalvi Rita, Szabó Zoltán Attila és Wiegmann Alfréd) nem kiváltságokat, pozíciókat, vagy egy-egy szervezet számára külön támogatást kérnek. Azt szeretnék elérni, hogy az állam tekintse valódi partnernek azokat, akik évtizedek óta létrehozzák, közvetítik és sok esetben állami közfeladatokat kiegészítve tartják életben a magyar kultúrát.
A nyílt levél szerint a kulturális élet egyik legsúlyosabb problémája a kiszámíthatatlan és számos területen elégtelen finanszírozás. Színházak, irodalmi és művészeti műhelyek, folyóiratok, fesztiválok, közművelődési intézmények, alkotóközösségek és országos szakmai civil szervezetek sokszor néhány hónapos pályázati ciklusoktól és eseti támogatásoktól függnek.
Különösen nehéz helyzetben vannak azok a civil szervezetek és öntevékeny művészeti közösségek, amelyek magyar emberek százezreinek biztosítják a kulturális részvétel, a közösséghez tartozás, a művészeti nevelés és a tehetséggondozás lehetőségét.
A kezdeményezők szerint mindez már nem kizárólag a kulturális szakma belügye. Egy évtizedek alatt felépített műhely, folyóirat, fesztivál, intézmény vagy szakmai közösség megszűnésével nem egyszerűen egy szervezet tűnik el: vele együtt szakmai tudás, kapcsolatrendszer, hagyomány, utánpótlás és közösség is elveszhet.
A kultúra életben tartása ezért közügy.
A nyílt levél egyik alapvető állítása, hogy az eseti program- és projekttámogatások nem helyettesíthetik a kulturális intézmények, műhelyek és közfeladatokat ellátó szervezetek stabil működésének biztosítását. Az aláírók többéves finanszírozási ciklusokat, a működési és programtámogatások világos szétválasztását, az országos kulturális civil szervezetek kiszámítható működési finanszírozását, az NKA rendszerének reformját és a szakmai szereplők tényleges bevonását javasolják.
A megszólalás ugyanakkor nem pusztán figyelmeztetés, hanem segítségnyújtási szándék is. A levél mögött különböző világnézetű és szakmai hátterű, jelentős tapasztalattal rendelkező kulturális szereplők állnak, akik tudásukat és munkájukat ajánlják fel egy kiszámíthatóbb és szakmailag megalapozottabb kulturális rendszer kialakításához.
Nem újabb kulturális törésvonalakat szeretnének létrehozni, hanem éppen azok meghaladását. Állandó kulturális konzultatív fórum létrehozását és olyan valódi szakmai párbeszédet kezdeményeznek, amelyben az alkotók, intézmények, országos szakmai szervezetek és kulturális közösségek részt vehetnek az őket érintő döntések előkészítésében.
Az aláírók ezért azt kérik a minisztertől, hogy jelölje ki az érdemi szakmai egyeztetés időpontját, kereteit és felelős kapcsolattartóját. Egyúttal felajánlják tudásukat, tapasztalatukat és munkájukat a kulturális rendszer megújításához.
– fogalmaznak a nyílt levél aláírói.
