Az első magyar szépségkirálynő
A trianoni sokkból lassan felocsúdó Magyarországon 1928 végén hirdették meg az első országos szépségkirálynő választást Miss Hungária elnevezéssel. Korábban már rendeztek helyi versenyeket, ezek egyikén tűnt fel történetünk hőse, Simon Erzsébet, akit később Simon Böskeként emlegettek.
Simon Erzsébet 1909. február 15-én született Keszthelyen egy zsidó családban. Édesapja Simon Sándor járási tisztiorvos volt, édesanyját Hoffmann Jankának hívták. Szolid polgári nevelést kapott, a német nyelv mellett az angolt is elsajátította, így később nem okozott gondot számára, amikor amerikai újságírók kérdéseire kellett válaszolnia. Szépsége a helybelieknek is feltűnt és már 16 évesen a helyi lap olvasóinak szavazatai alapján a Keszthelyi Korzó szépévé választották, később a tóparti városok Korzó Szépe-i közül elnyerte a Balaton Tündére címet is. Diáklányként játszott az iskolai színjátszó csoportban, és akár sikeres színésznő is lehetett volna, de később következetesen elhessegette magától ezt a lehetőséget.
A korszak népszerű újságja, a Színházi Élet 1928-ban meghirdette az első magyarországi szépségversenyt Miss Hungária elnevezéssel és hogy még nagyobb kedvet csináljon a jelentkezéshez azzal kecsegtette a nyertest, hogy részt vehet a párizsi Miss Europe versenyen, emellett a híres Orient Expressen ingyen utazhat, a döntő idején pedig neves párizsi divattervezők ruháiba öltözhet.
Akkoriban még nem olyan látványos körülmények között szervezték az efféle versenyeket, az első Miss Hungáriát történetesen a Színházi Élet szerkesztőségében tartották 1929. január 6-án. Az Erzsébet körúton található épület előtt hatalmas tömeg követte az eseményeket, még rendőröket is kivezényeltek, nehogy valami váratlan kavarodás támadjon. Budapestre érkezett a verseny francia ötletgazdája, Maurice de Waleffe is, aki mind a 218 indulóhoz szólt néhány bíztató szót franciául, amiből persze a többség egy kukkot sem értett, de a lap beszámolója szerint mégis megnyugtatta őket. Sajnos a zsűri tagjairól nem találtam adatokat, de nyilván szakértelemmel válogattak és végül Simon Böskét kiáltották ki győztesnek.
A keszthelyi lány az érdeklődés középpontjába került, a Színházi Életnek is dolgozó Márai Sándornak is volt néhány szava hozzá:
Azt talán sosem tudhatjuk meg, mit gondolt a „kisasszony” a győzelem pillanatában, de a későbbiek ismeretében elmondható, hogy a siker nem tette beképzeltté vagy olyan rövid időre felragyogó csillaggá, ahogy azt napjainkban nem egyszer tapasztaljuk.
Az 1929. február 10-én tartott párizsi Miss Europe versenyen 16 ország szépségkirálynője mutatkozott be a 16 fős (minden résztvevő ország egy zsűritagot állíthatott) zsűri előtt. Simon Böske 11 szavazatot kapott és ezzel meggyőző fölénnyel lett Európa szépe. Mögötte a második helyen a német, a harmadikon az osztrák lány végzett. Párizsban már jóval nagyobb volt a felhajtás a verseny körül és ahogy az ilyenkor lenni szokott, nemcsak a sajtó, hanem a különböző cégek is nagy érdeklődést mutattak a győztes iránt, elvégre reklámarcként sok bevételt hozhatott számukra. Amerikai filmesek különböző szerződésekkel csábították a magyar lányt, de ő rendre visszautasította a felkéréseket, sőt a Renault autógyár egyik 40 lóerős járművét sem fogadta el. Az elképzeléseit firtató újságírói kérdésre válaszolva kifejtette:
A párizsi döntő résztvevői a francia Riviérán több ünnepi rendezvényen is szerepeltek, Simon Böske a monacói herceg hintója mögötti hintóban ülve vett részt a virágünnepély királynőjeként, két héttel később pedig Cannes-ban egy jótékonysági rendezvény arcaként köszöntötték.
1929. március 13-án érkezett vissza Budapestre. A Keleti Pályaudvaron hatalmas tömeg várta és éljenezte Simon Böskét. A főváros főjegyzője a következő szavakkal köszöntötte:
Ő maga így válaszolt:
Az elkövetkező napokban több esemény várt még rá. A Gellért Szállóban egy nagyszabású bált rendeztek a tiszteletére, március 17-én jótékonysági célból autogramokat osztogatott, aláírásoként 1 pengőért, a befolyt összeget pedig betegek gyógyítására szánták. Persze nem mindenki örült Simon Böske sikerének. Egy antiszemita nőegylet tagjai ellentüntetést szerveztek és Miss Palesztinának nevezték, utalva zsidó származására.
Szóba került, hogy Miss Amerika és Miss Europe „megmérkőzik” a Világ Szépe címért az USA-ban, de Simon Böske nem jutott el ide, viszont volt egy viadal Franciaországban, a deauville-i kaszinóban 1929. július 27-én, ahol végül döntetlen eredmény született, így az 50 ezer frankot egyenlő arányban elosztották a két hölgy között.
Simon Böske további élete már korántsem volt ennyire látványos, bár unalmasnak sem volt mondható. 1930-ban férjhez ment Brammer Pál textilnagykereskedőhöz, de öt év után elváltak. Meglehet, ebben közrejátszott egy másik férfi, Jób Dániel (1880–1955) színházi rendező felbukkanása is, aki állítólag még párbajozott is a férjjel, de ez lehet, hogy csak szóbeszéd. Mindenesetre Simon Böske Jób Dániel oldalán találta meg az igazi boldogságot, de még férje sem tudta rábeszélni, hogy színházi szerepet vállaljon. A II. világháború idején nem volt könnyű a házaspár élete, de túlélték a nyilas terrort is.
A háború után egyszerű háziasszonyként élt férjével, aki közel 30 évvel volt idősebb nála. Amikor 1955-ben megözvegyült fivéreihez költözött és 1970. október 28-án, 61 éves korában elhunyt. Férjével együtt alussza örök álmát a budapesti Kozma utcai izraelita temetőben.
