Zord jövőt jósolnak a tengereknek
A tengeri élővilágnak az emberi eredetű, egyre emelkedő mértékű szén-dioxid-kibocsátásra adott reakcióit vizsgáló első globális elemzés zord jövőt fest a halászoknak és az óceáni ökoszisztémáknak.
A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban közölt tanulmányban az Adelaide-i Egyetem ökológusai leírják, hogy az óceáni savasodás és melegedés várható mértéke valószínűleg sok kulcsfontosságú faj egyedszámát és sokféleségét csökkenti, ami pedig világszerte aláássa a tengeri ökoszisztémákat.
„Óceánjaink ’leegyszerűsödésének’ súlyos következményei lesznek jelenlegi életmódunkra, különösképpen a part menti populációknak, és azoknak, akiknek táplálkozása és gazdasága a víztömegeken alapszik” – magyarázza Ivan Nagelkerken, az Ausztrál Kutatási Tanács szakembere.
Sean Connell-lel, az egyetem ökológusával metaelemzést végeztek 632 publikált tanulmányon, amelyek a trópusiaktól a sarki vizekig vették szemügyre a tengereket és a különféle ökoszisztémákat, a korallzátonyokról a tengerhínár-erdőkön át a nyílt óceánokig.
Kiderítették, hogy a melegebb vizekhez és savasodáshoz való alkalmazkodásnak korlátozott a tartománya. Nagyon kevés faj menekül majd meg a növekvő szén-dioxid-mennyiség káros hatásaitól, világszerte jelentős csökkenés várható sokféleségükben és egyedszámukban. Egyetlen kivételt a mikroorganizmusok képviselnek majd, amelyek eme tekintetben jól boldogulhatnak.
A legkisebb planktonok burjánzása viszont nem vonja magával a zooplanktonok és kisebb halak számának felduzzadását, vagyis a nagyobb halaknak nehéz lesz elegendő zsákmányt találni. A kutatók szerint a tengeri tápláléklánc felülről kiindulva omolhat össze.
Az elemzés azt is kimutatta, hogy a melegebb vizek, a savasodás növekvő mértéke, vagy mindkettő egyszerre súlyos hatással lesz az élőhelyformáló fajokra, többek között a korallokra, osztrigákra és kékkagylókra. Az élőhelyek állapotának bárminemű változása messzemenően befolyásolhatja az eme zátonyokon élő fajok széles tartományát.
Arra is fény derült, hogy a savasodás miatt a planktonok kevesebb dimetil-szulfid-gázt állítanak elő. A gáz segíti a felhőképződést, ennélfogva a bolygó hőcseréjének szabályozásában játszik szerepet.
