Zelei Miklós halálára
Hosszan tartó, súlyos betegség után hajnalban Budapesten elhunyt Zelei Miklós – tudatta a család az MTI-vel. Az író, költő, újságíró 73 éves volt.
Zelei Miklós 1948. november 8-án született Kiskunhalason. A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerzett diplomát 1973-ban. Később újságíróiskolát végzett, kiemelkedő újságírói-szerkesztői tevékenysége elsősorban a Magyar Hírlaphoz, a Látóhatárhoz és a Délmagyarországhoz kötődik. A kilencvenes évek végétől szerkesztője volt Az Irodalom Visszavág irodalmi és kritikai folyóiratnak.
A nyolcvanas években és a rendszerváltás idején szerzőtársával, Gazsó L. Ferenccel több tényfeltáró riportregényt készített. A politikai pszichiátriáról szól az Őrjítő mandragóra, a háború utáni első magyar szépségkirálynő, Molnár Csilla tragédiájáról a Szépséghibák, az Onódy-perről és Bara Margit történetéről Az elrabolt emberöltő, Füst Milán villájának esetéről pedig A tolvajkulcs.
1994-ben kezdett foglalkozni a művileg kettéválasztott magyar falu: a szlovákiai Nagyszelmenc és az ukrajnai Kisszelmenc történetével.
Gyűjteni kezdte az ott élők elbeszéléseit, mely alapján kirajzolódott a szelmenci történet: nemcsak az ezredforduló, de az egész huszadik századi története. A Kettézárt falu című szociográfiai dokumentumregénye négy kiadásban jelent meg, minden újabb kiadásában további történetekkel kiegészítve. A könyv hozzájárult a gyalogos és kerékpáros határátkelő megnyitásához. A Nagyszelmenc és Kisszelmenc tragédiájából színdarab is született Zoltán újratemetve címmel, ezt Vidnyánszky Attila rendezésében a Nemzeti Színház máig műsorán tartja. A témából táplálkozik A 342-es határkő című kötete is.
Zelei jóvoltából értesülhettek sokan a szlovák–ukrán határon kialakult „komikus helyzetről”, hogy a természetellenesen kettéválasztott ikerfaluban két időzóna van.
Amikor Kisszelmencen, ahol Kijev szerint megy hivatalosan az idő, este nyolc van, addig a közép-európai óra szerint járó Nagyszelmencen még csak hét. A 2005-ös határnyitás után, aki este nyolcig akart Szlovákiában maradni, annak már hétkor el kellett indulnia haza. Az időeltérés miatt a napi tizenkét óra hosszat nyitva tartó határ csupán napi tíz órában átjárható. A legmagyarabb szlovák-ukrán átkelőn – melyet egy félbevágott székelykapu jelez – a mai napig csak reggeltől estig, és kizárólag gyalogosok és kerékpárosok kelhetnek át. A vasfüggöny helyett ma már ugyan a schengeni határ választja szét az ikerfalut, viszont az ukrán oldalon élőknek továbbra is vízumot kell váltaniuk a belépéshez.
Zelei Miklós a kettészakított falu abszurditását nemzetközi fórumokon is igyekezett bemutatni, elkísérte a szelmencieket még Washingtonba is, ahol csak nehezen tudták megértetni az őket fogadó, egyébként jószándékú politikusokkal, hogy miről is van szó.
Zelei Miklós Zoltán újrateremtve című színművét 2017-ben Komáromban a felvidéki magyar nézők is láthatták a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulatának előadásában, Vidnyánszky Attila rendezésében.
