2021. október 28., 17:59

Zelei Miklós halálára

Hosszan tartó, súlyos betegség után hajnalban Budapesten elhunyt Zelei Miklós – tudatta a család az MTI-vel. Az író, költő, újságíró 73 éves volt.

Értünk és helyettünk is
Fotó: Archívum/ma7
Zelei Miklós (1948-2021)

Zelei Miklós 1948. november 8-án született Kiskunhalason. A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerzett diplomát 1973-ban. Később újságíróiskolát végzett, kiemelkedő újságírói-szerkesztői tevékenysége elsősorban a Magyar Hírlaphoz, a Látóhatárhoz és a Délmagyarországhoz kötődik. A kilencvenes évek végétől szerkesztője volt Az Irodalom Visszavág irodalmi és kritikai folyóiratnak.

Irodalmi pályafutását költőként kezdte, Alapítólevél című kötete 1980-ban jelent meg, ezt követte a Híd 1984-ben. A nyolcvanas évek elején részt vett a Fiatal Írók József Attila Körének létrehozásában. Novellái Ágytörténetek (1988), Hullaciróka (1998) és Álljon fel! (2003) című könyveiben olvashatók. Legutóbbi kötete Gyilkos idők címmel 2020-ban látott napvilágot.

A nyolcvanas években és a rendszerváltás idején szerzőtársával, Gazsó L. Ferenccel több tényfeltáró riportregényt készített. A politikai pszichiátriáról szól az Őrjítő mandragóra, a háború utáni első magyar szépségkirálynő, Molnár Csilla tragédiájáról a Szépséghibák, az Onódy-perről és Bara Margit történetéről Az elrabolt emberöltő, Füst Milán villájának esetéről pedig A tolvajkulcs.

1994-ben kezdett foglalkozni a művileg kettéválasztott magyar falu: a szlovákiai Nagyszelmenc és az ukrajnai Kisszelmenc történetével.

Gyűjteni kezdte az ott élők elbeszéléseit, mely alapján kirajzolódott a szelmenci történet: nemcsak az ezredforduló, de az egész huszadik századi története. A Kettézárt falu című szociográfiai dokumentumregénye négy kiadásban jelent meg, minden újabb kiadásában további történetekkel kiegészítve. A könyv hozzájárult a gyalogos és kerékpáros határátkelő megnyitásához. A Nagyszelmenc és Kisszelmenc tragédiájából színdarab is született Zoltán újratemetve címmel, ezt Vidnyánszky Attila rendezésében a Nemzeti Színház máig műsorán tartja. A témából táplálkozik A 342-es határkő című kötete is.

Zelei jóvoltából értesülhettek sokan a szlovák–ukrán határon kialakult „komikus helyzetről”, hogy a természetellenesen kettéválasztott ikerfaluban két időzóna van.

Amikor Kisszelmencen, ahol Kijev szerint megy hivatalosan az idő, este nyolc van, addig a közép-európai óra szerint járó Nagyszelmencen még csak hét. A 2005-ös határnyitás után, aki este nyolcig akart Szlovákiában maradni, annak már hétkor el kellett indulnia haza. Az időeltérés miatt a napi tizenkét óra hosszat nyitva tartó határ csupán napi tíz órában átjárható. A legmagyarabb szlovák-ukrán átkelőn – melyet egy félbevágott székelykapu jelez – a mai napig csak reggeltől estig, és kizárólag gyalogosok és kerékpárosok kelhetnek át. A vasfüggöny helyett ma már ugyan a schengeni határ választja szét az ikerfalut, viszont az ukrán oldalon élőknek továbbra is vízumot kell váltaniuk a belépéshez.

Már nem megy oda többet
Fotó:  Archívum
Zelei Miklós a kettézárt faluban

Zelei Miklós a kettészakított falu abszurditását nemzetközi fórumokon is igyekezett bemutatni, elkísérte a szelmencieket még Washingtonba is, ahol csak nehezen tudták megértetni az őket fogadó, egyébként jószándékú politikusokkal, hogy miről is van szó.

Zelei Miklós Zoltán újrateremtve című színművét 2017-ben Komáromban a felvidéki magyar nézők is láthatták a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulatának előadásában, Vidnyánszky Attila rendezésében.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.