Vox Humana: a Duna Menti Múzeumba vándorolt a Fábry Zoltán-emlékkiállítás - KÉPEKKEL

2021. május 28., 20:15
Nagy Miskó Ildikó

Az SZNM - Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma a Hagyományok és Értékek Polgári Társulással közösen Fábry Zoltán halálának 50. évfordulója alkalmából, a pozsonyi Brämer-kúriában tavaly ősszel megnyitott Vox humana című emlékkiállítással tisztelgett a felvidéki író munkássága előtt. A Kisebbségi Kulturális Alap támogatásával összeállított, tartalmas és mutatós tárlatanyag május 28-tól augusztus 28-ig már a Duna Menti Múzeum főépületének földszinti kiállítótermében tekinthető meg.

Ötven éve ért véget Fábry Zoltán stószi magánya. Belső tartása és a helyhez való elkötelezett hűsége tette őt még életében a szlovákiai magyarok egyik szellemi vezetőjévé. Egy ellentmondásos kor ellentmondásoktól sem mentes tanúja volt, ám egész életét a humánum értékrendje vezette. Ebből a pozicióból harcolt íróként-publicistaként a fasizmus brutalitása, a jogfosztottság embertelensége és a sztálinizmus kultúraellenessége ellen. Védelmébe vette gróf Esterházy Jánost, és tiltakozott a halálos ítélete ellen.

Az Európa-szerte bekövetkezett változások során Fábry kisemberek iránti elköteleződése, a vox humana harcos erkölcsisége is zavaróvá vált, és lassacskán kiveszett a köztudatból. Fábry egy letűnt kor hiteles jelképe lett, miközben stószi magányában egy világszínvonalú könyvtárral rendelkezett, amely a hazai magyar kisebbség számára is a világra kitárt ablaknak számított.
Fotók, leírások, ereklyék, könyvek...
Fotó: Nagy-Miskó Ildikó
Fotók, leírások, ereklyék, könyvek...

A magyar-szlovák nyelvű vándorkiállításon betekintést nyerhetünk a „stószi remete“ otthonába, egészségügyi problémákkal és két világháború szenvedéseivel mételyezett magánéletébe, áldásos munkásságába, valamint a levelezéseibe, baráti és szerelmi kapcsolataiba is. Többek között kapcsolatban állt Mécs Lászlóval, Forbáth Imrével, Győri Dezsővel, Szalatnai Rezsővel..., az ifjabb nemzedék tagjai közül Dobos Lászlóval, Tőzsér Árpáddal, Koncsol Lászlóval. Stósz az évek során szinte zarándokhellyé vált a hazai és magyarországi irodalmárok, tanárok és diákok számára.

A kiállított méretes fotókon, leírásokon és könyveken kívül szemrevételezhető Fábry halotti maszkja, amelyet Löffler Béla készített.

Továbbá a stószi írógépe, tolla és ceruzája, illetve a kedvenc Švejk-figurája, amely mindig az íróasztalán állt, valamint a kulacsa és több I. világháborús kitüntetése. Az író 1970-ben bekövetkezett halála után – végrendelete értelmében – a Csemadok lett az általános örököse. Az egykori stószi otthonában 1975-ben emlékház nyílt, majd emlékére Fábry-díjat alapítottak, Fábry Zoltán Napokat szerveztek, s a tisztelői azóta is többféleképpen éltetik a Fábry-kultuszt. 1980-ban elindult az életmű-sorozatának kiadása...

A korabeli történelmi események jegyzéke egészíti ki a tárlatanyagot.
Fotó: Nagy-Miskó Ildikó
A korabeli történelmi események jegyzéke egészíti ki a tárlatanyagot.

Az érdeklődők a Komáromba vándorolt tárlaton több olyan Fábryval készített interjút is meghallgathatnak, amelyekből kiderült, hogyan lett író, mit jelentett számára Ady Endre, miként emlékszik vissza a háborús évekre... Mindehhez a korabeli történelmi események felidézése is párosul.

A kiállítás projektvezetője Jarábik Gabriella, forgatókönyv- és szövegírója Sipos Sylvia (fordítója: Antalová Anna), vizuális tervezője Szabó Réka, kivitelezője Peter Baumann volt. A Fábryról szóló dokumentumfilmet pedig Szekeres Éva és Lichtmanagger László készítette. A felhasznált fotók több pozsonyi, somorjai, debreceni, budapesti, dunaszerdahelyi, kassai, rozsnyói múzeumból és nem utolsó sorban a stószi Fábry Zoltán Emlékházból származnak. Megtekintése rendhagyó irodalomóra keretében diákcsoportoknak is ajánlott!

Kövesse facebook oldalunkat is!