Versek vonzásában

Nagy MIskó Ildikó 2019. április 12., 11:05

A komáromiak április 11-én a főszervező Kárpátia Sport Polgári Társulással és a dél-komáromi városvezetés képviselőivel együtt a Kultúrpalota dísztermében ünnepelték a költészet napját. 

Fotó: Nagy-Miskó Ildikó

A rendezvényen, amelyen jeles hazai és magyarországi személyiségek is részt vettek, médiacsaládunk első születésnapjáról is megemlékeztek. A Himnusz közös eléneklése után többen átvonultak a Petőfi-szoborhoz, amelyet megkoszorúztak, Oláh Kálmán tanár elmondta a Szózatot, majd még egyszer felhangzott nemzeti imánk.

Fotó: Nagy-Miskó Ildikó

Michač Szilvia, a Kárpátia Sport Polgári Társulás szervezője üdvözölte a jelenlevőket, többek között Molnár Attilát, Dél-Komárom polgármesterét, Hamrák Zsófia tanácsnokot és Hornig Évát, a túlparti Endresz Csoport Egyesület képviseletében.

Azt ajánlotta:

találjunk olyan verseket, amelyek gondolkodásra, esetleg cselekvésre ösztönöznek bennünket, mert a jó vers ilyen.

Majd átadta a szót Pallag György mérnöknek, a társulás elnökének. Ő felidézte: az első költészet napi megemlékezést tavaly tartották, amikor sokak örömére a Felvidéken megszületett a Ma7.sk gyűjtőportált és a Magyar 7 hetilapot magába foglaló, illetve videós résszel is színesített médiacsalád. Hozzátette: annak a Kárpátia Sport PT-hez hasonló a küldetése és irányultsága - az egészséges nemzettudat erősítését szolgálja, amire tájainkon is nagy szükség van.

Fotó: Nagy-Miskó Ildikó

Oláh Kálmán a továbbiakban költészetről és nemzettudatról beszélgetett Duray Miklós író-egyetemi tanárral, id. Batta György költő-színműíró-szerkesztővel és a Panoráma tévés műsorból, valamint az Echo TV-ből is jól ismert Szentesi Zöldi Lászlóval, a Magyar Demokrata főmunkatársával.

Fotó: Nagy-Miskó Ildikó

A beszélgetést a nagy vitát kiváltott himnusz-üggyel indította, kikérve arról vendégei véleményét. Duray szerint ez ügyben az a fő kérdés, hogy a rendszerváltás után közel 30 évvel az ominózus himnusztörvényt hogyan szavazhatták meg a magukat demokratának valló képviselők, s főként a magyar nemzetiségű társaik. „Vajon a tiltás előterjesztői és megszavazói között hányan voltak a tudatos ellenzők, a rászedettek, a figyelmetlenek és a hozzá nem értő képviselők?“

Fotó: Nagy-Miskó Ildikó

Érdemes lenne utánajárni, hogy manapság hány országban tiltják törvénnyel más államok, nemzetek himnuszának az éneklését.

Szentesi leszögezte: a törvényhozók még a Ján Slota vezette Szlovák Nemzti Párt idejében sem vetemedtek hasonló lépésre. „Ez ma nem a szlovák-magyar viszonyról szól, a frontvonal ugyanis a nemzeti tábor és azon tábor között húzódik, amelynek a nemzetiség kérdése nem fontos. Sajnos, a szlovák parlamentben és a magyar Országgyűlésben is jelen vannak azok, akik mindnyájunkat kilúgozott agyú fogyasztókká akarnak változtatni. Érdemes az ügy politikai hátterét vizsgálni: a Visegrádi Négyek szárba szökkent együttműködését valakik szét akarják rombolni.“

Fotó: Nagy-Miskó Ildikó

Batta hiszi, hogy

a himnuszügy akár a javunkra is válhat – összekovácsolja a magyarságot,

megerősít minket abban, hogy megállíthatatlanul folyjon a nemzetegyesítés. Annak hatására egyre több rendezvényen és egyre tudatosabban énekeljük közösen Kölcsey Ferenc Himnuszát, ekképp is hangot adva véleményünknek.

Fotó: Nagy-Miskó Ildikó

A továbbiakban egyhangúlag vallották, hogy

a magyar költészet egyesíti a nemzet jövőjéért aggódó költők vátesz szerepét és a lélek mély bugyrait feltáró önkínzását.

Duray szerint a magyarok lelkülete fogékonyabb a lírára, mint a prózára, s biztos abban, hogy előbb születtek magyar versek, mint prózai művek. Például már Tinódi Lantos Sebestyén is versekben ismertette a magyarság fontos történéseit. Hozzátette: számára egy-egy műben annak a szellemisége a leglényegesebb – az, hogy mit sugall nekünk.

Fotó: Nagy-Miskó Ildikó

Szentesi a kamaszkori vershallgatási élményét idézte: Mensáros László színművész nagyszerű tolmácsolásában értette meg az addig csak kötelező tananyagként bebiflázott Arany-balladákat. „Büszkék lehetünk a magyar lírára, amely valóban páratlan“ - hangsúlyozta annak nemzeti és egyetemes jellegét. Mindenkit arra intett: túl rövid az élet ahhoz, hogy rossz verseket olvassunk, ahelyett nyúljunk vissza az örökérvényű klasszikusainkhoz. Eközben pedig ne veszekedjünk azon, hogy köztük ki a legnagyobb költőnk, hiszen szinte összehasonlíthatlanok a különböző alkatok, stílusok, problémamegoldó felvetések...

Fotó: Nagy-Miskó Ildikó

Batta viccelődve jegyezte meg: a mai tollforgatók talán azzal gazdagítanák legjobban a magyar költészetet, ha nem írnának több verset, hiszen nehéz feljutni jeles költőink magaslataiig. Felidézte az Illyés Gyulához fűződő két évtizedes kapcsolatát, az élet nagy ajándékának nevezve, hogy atyai jóbarátok voltak. Elárulta, hogy tíz éve érleli a Magyarok Nagyasszonyához intézett monodráma-szerű fohászának a megírását, ami a végéhez közeledik. A tavaly megjelent Egy mondat című kötetét pedig a későbbiekben dedikálta.

Fotó: Nagy-Miskó Ildikó

Végül

a száz évvel ezelőtt elhunyt Ady Endre munkásságáról és megítéléséről is szó esett.

Szentesi úgy látja, hogy Ady költészetéről minden politikai rendszer lerántott egy-egy kérget, s így minden korszakban megbírálhatatlan volt. Elismerte az ő költői nagyságát, ugyanakkor a hallgatóságot arra sarkallta, hogy felnőttként értékelje át a tananyagként megismert költői életműveket, s azokhoz merjen kritkusan viszonyulni. „Becsüljük meg a tehetségeinket, de az irodalomról is merjünk őszintén beszélgetni, s olvassunk nagyon sok jó verset!“ - tanácsolta.

Képgalériánk:
Fotó: Nagy-Miskó Ildikó

Az esemény nívóját szereplésükkel emelték: Boráros Imre Kossuth-díjas színművész, Dráfi Mátyás Jászai Mari-díjas Érdemes Művész, Nagy Ferenc versmondó, a Borostyán együttes, Bukovszky Orsolya, az SJG diákja és Fenyvesi Zsófia váci diák. A Himnusz közös eléneklése után többen átvonultak a Petőfi-szoborhoz, amelyet megkoszorúztak, Oláh Kálmán tanár elmondta a Szózatot, majd még egyszer felhangzott nemzeti imánk. Sajnálatos, hogy Észak-Komárom városvezetése távolmaradt a rendezvényről.

0 HOZZÁSZÓLÁS