Versek szódával: a magyar széppróza napján a Jókai Színházban - KÉPGALÉRIÁVAL

A produkció címével nevében összecsengő Szifon 2020 zenekar (tagjai: Soós Eliza - klarinét, Kiss Zsolt László - dob, Pengő Csaba - nagybőgő, Honfi Imre Olivér - gitár) fogadózenéje után Lázár Balázs színművész-költő üdvözölte a jelenlevőket. Kifejezte örömét, hogy míg 1964 óta a magyar költészet napja a magyar verskultúra, 1984 óta pedig a magyar dráma napja drámairodalmunk éltetéséhez járul hozzá, Jókai Mór születésnapjára emlékezve, idén harmadízben már a magyar széppróza napját is megünnepeljük. Kitűnőnek találta a Jókaira eső választást, hiszen ő nyújtotta a magyar prózairodalom egyik legnagyobb teljesítményét, amivel nemzettudatunk erősítéséhez is jelentős mértékben hozzájárult.

- idézte Szabó Magda írófejedelmünket méltató szavait. Hozzátette: e jeles nap táján 2020-ban Kárpát-medence-szerte hozzávetőleg 60 helyszínen közel 100 különféle program zajlik.

Azt is megtudtuk: a Kultúrvonal Produkciós Iroda 2011 végén, a Magyar Írószövetség szakmai segítségével indította útjára a Versek szódával irodalmi és összművészeti talkshow-t. Célja a kortárs magyar irodalom jeles szereplőinek rendhagyó bemutatása volt – kezdetben a Budapesti Kamara Színházban, később a Nemzeti Színházban, újabban pedig a Pinceszínházban, valamint más színházak rendezvényeire is kapott meghívást. A bemutatkozó költők, írók mellett zenészek, táncosok, színészek gazdagították a fellépéseket.

Lázár Balázs e bevezető után behívta első vendégét, Hansági Ágnes irodalomtörténészt, aki Jókairól, a „szupersztárról” beszélt. Hangsúlyozta: szókincse a magyar irodalomban csak Arany Jánosével vetekedett. Csodagyereknek számított, aki négyévesen már írt és olvasott, pár év múlva pedig a fajsúlyos folyóiratokat falta. Írói pályája terén a 19. század 50-es éveiben következett be a számára világhírnevet hozó robbanás, amikor német nyelvre is lefordították a szépirodalmi műveit, s az első hazai képregényszerzőként is bekerült a köztudatba. Az előadó leszögezte:

Jókai számára A VÁROS mindvégig Komárom maradt, amely a legideálisabb feltételeket biztosította kiteljesedéséhez, és számos műve színhelyeként is szolgált.

A protestáns munkaetika végigkísérte életét, s annak is köszönhető, hogy miután a Petőfi-házaspárral a pesti Dohány utca 16. szám alá költözött, szerkesztői jövedelméből szépen megélt.

Szó esett az Otto von Bismarckhoz fűződő viszonyáról is. A Német Birodalom első kancellárja németül olvasta a Jókai-regényeket, és szerzőjüknek, akit a hírneve miatt a valós koránál jóval idősebbnek hitt, 1874-ben interjút is adott. Miután a kérdései nyomán kifejtette saját politikai krédóját, a HON hírlapban megjelent cikket továbi világlapok mellett a New York Times is átvette, s a Jókai-Bismarck-karkatúra szintén az egész világot bejárta. Végül Hansági Ágnes hangsúlyozta: az ifjú nemzedék tagjait kötelesek vagyunk megtanítani arra, hogy miként olvassák és értelmezzék Jókai egykori szövegeit, amelyektől semmiképp sem szabad megfosztani őket, hiszen azok óriási értékkel bírnak.

Kifejtette: míg a kapcabetyárok csak önkényesen raboltak-fosztogattak, addig a futóbetyárok az osztrák mundér elől menekültek és korabeli gerillaharcosok képében tetszelegtek. Megtudtuk: bár Jókai a szamosújvári fegyházban meg is látogatta a már idős Rózsa Sándort, ám a jócskán kiszínezett nemzeti mítosznak alig van köze Rózsa Sándor és társai valós személyéhez.

A továbbiakban egy rövid jelenetet láthattunk a Várkonyi Zoltán rendezte Kárpáthy Zoltán című filmsikerből, majd annak címszereplője, Kovács István filmszínész foglalt helyet a vendégek között. Felidézte e film 1966-beli forgatását, illetve a kimért, szigorú, ám kiváló rendezővel kapcsolatos emlékeit és első munkahelye, a Vígszínház aranykorát. Elmondta, hogy

a hajdani sikerfilmek, így a Jókai-művekből készült produkciók kapcsán sem tartottak „castingot“, hanem azokba a rendező a szakma színe-javát válogatta be.

Meghatódva vette tudomásul, amikor a rendezőlegenda őt, a negyedéves egyetemistát bízta meg e címszereppel. Ráadásul azt a saját pasaréti rezidenciáján, whiskyzés közben tette, amivel az idősebb kollégái közül is csak kevesen dicsekedhettek. Ecsetelte a bajai jégtömbök közti veszélyes filmforgatást is, amely során a dublőrje kudarcot vallott, de neki sikerült helyt állnia. Úgy véli, hogy ma is nagy szükség van ezekre az élvezetes és tanulságos, tökéletesen megalkotott filmekre.

Egy Jókai-mű részletének elhangzása után Papp Zsuzsa grafológus Jókai személyiségét gyermekkorától az öregkoráig, a grafológia tükrében elemezte.

Dícsérte a nagyon szép motívumokkal díszített kalligrafikus szépírását. Az egykori csodagyereket befelé forduló, ám a kortársai közül szellemileg rendkívül kimagasló emberkének nevezte, aki már 7 évesen egy-egy szép verset írt az apjának és a rektorának. A 8 éves korából származó kézírása pedig már egy művelt, érett személyiségről árulkodik. Időskori írása kevésbé lendületes, ám egy szellemileg teljesen ép, s alkotóerővel még mindig bíró, szerény, szorgos személyiségre vall.

- tudtuk meg a tartalmas est végén, amikor a műsorvezető Jókait ábrázoló pólókkal ajándékozta meg vendégeit, a Szifon pedig hangulatos zenével vett búcsút a jelenlevőktől.