2020. február 20., 11:15

Versek szódával: a magyar széppróza napján a Jókai Színházban - KÉPGALÉRIÁVAL

A Komáromi Jókai Színház február 19-én Vasmacska Stúdiójában, a Versek szódával című magyarországi irodalmi talkshow keretében ünnepelte a magyar széppróza napját. Jókai Mór születésének 195. évfordulóján a városban napvilágot látott írófejedelmet a műsorban szereplő vendégek közreműködésével, valamint vetítéssel és irodalmi-zenei betétekkel hozta közelebb a közönséghez.

Galéria
+15 kép a galériában

A produkció címével nevében összecsengő Szifon 2020 zenekar (tagjai: Soós Eliza - klarinét, Kiss Zsolt László - dob, Pengő Csaba - nagybőgő, Honfi Imre Olivér - gitár) fogadózenéje után Lázár Balázs színművész-költő üdvözölte a jelenlevőket. Kifejezte örömét, hogy míg 1964 óta a magyar költészet napja a magyar verskultúra, 1984 óta pedig a magyar dráma napja drámairodalmunk éltetéséhez járul hozzá, Jókai Mór születésnapjára emlékezve, idén harmadízben már a magyar széppróza napját is megünnepeljük. Kitűnőnek találta a Jókaira eső választást, hiszen ő nyújtotta a magyar prózairodalom egyik legnagyobb teljesítményét, amivel nemzettudatunk erősítéséhez is jelentős mértékben hozzájárult.

Nem hiszek Jókai hanyatlásában. Jókai több mint író, ma is több, Jókai jelenség. Pótolhatatlan, őrizni való kincsünk... Világjelenség, legjobb önmagunk, legrosszabb önmagunk összefoglalása, éppúgy a nemzet lelke, mint Arany vagy Petőfi"

- idézte Szabó Magda írófejedelmünket méltató szavait. Hozzátette: e jeles nap táján 2020-ban Kárpát-medence-szerte hozzávetőleg 60 helyszínen közel 100 különféle program zajlik.

Azt is megtudtuk: a Kultúrvonal Produkciós Iroda 2011 végén, a Magyar Írószövetség szakmai segítségével indította útjára a Versek szódával irodalmi és összművészeti talkshow-t. Célja a kortárs magyar irodalom jeles szereplőinek rendhagyó bemutatása volt – kezdetben a Budapesti Kamara Színházban, később a Nemzeti Színházban, újabban pedig a Pinceszínházban, valamint más színházak rendezvényeire is kapott meghívást. A bemutatkozó költők, írók mellett zenészek, táncosok, színészek gazdagították a fellépéseket.

Tematikus előadásokat is rendeztek az 1956-os magyar forradalom, majd Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából. Az első ízben 2018-ban megrendezett magyar széppróza napján pedig Jókai Mórra emlékeztek gálaműsorukkal. Az utóbbi években tehetséggondozás céljából alkotótáborokat és rendhagyó irodalomórákat is tartanak. Mindezek képanyaga megtalálható a produkció www.versekszodaval.hu weblapján.

Lázár Balázs e bevezető után behívta első vendégét, Hansági Ágnes irodalomtörténészt, aki Jókairól, a „szupersztárról” beszélt. Hangsúlyozta: szókincse a magyar irodalomban csak Arany Jánosével vetekedett. Csodagyereknek számított, aki négyévesen már írt és olvasott, pár év múlva pedig a fajsúlyos folyóiratokat falta. Írói pályája terén a 19. század 50-es éveiben következett be a számára világhírnevet hozó robbanás, amikor német nyelvre is lefordították a szépirodalmi műveit, s az első hazai képregényszerzőként is bekerült a köztudatba. Az előadó leszögezte:

Jókai számára A VÁROS mindvégig Komárom maradt, amely a legideálisabb feltételeket biztosította kiteljesedéséhez, és számos műve színhelyeként is szolgált.

A protestáns munkaetika végigkísérte életét, s annak is köszönhető, hogy miután a Petőfi-házaspárral a pesti Dohány utca 16. szám alá költözött, szerkesztői jövedelméből szépen megélt.

Szó esett az Otto von Bismarckhoz fűződő viszonyáról is. A Német Birodalom első kancellárja németül olvasta a Jókai-regényeket, és szerzőjüknek, akit a hírneve miatt a valós koránál jóval idősebbnek hitt, 1874-ben interjút is adott. Miután a kérdései nyomán kifejtette saját politikai krédóját, a HON hírlapban megjelent cikket továbi világlapok mellett a New York Times is átvette, s a Jókai-Bismarck-karkatúra szintén az egész világot bejárta. Végül Hansági Ágnes hangsúlyozta: az ifjú nemzedék tagjait kötelesek vagyunk megtanítani arra, hogy miként olvassák és értelmezzék Jókai egykori szövegeit, amelyektől semmiképp sem szabad megfosztani őket, hiszen azok óriási értékkel bírnak.

Azután egy ifjú színművész, Tóth János Gergely Bene Zoltán szegedi író egyik művéből olvasott fel részletet, majd a szerzőt szólították színpadra. Ő arról is beszélt, hogy Jókai korában a magyar olvasók már nagyon szomjaztak a magyar mesére, mitológiára, történetekre, amelyek felébresztették bennük a közösségi érzést. Ezért is nagyon kapósnak bizonyultak a vadkeleti romantikával átitatott betyárvilágot és annak legendás alakjait: Rózsa Sándort, Keserü Rebek Istvánt, Kecskés Istenes Gergelyt, Csonka Ferencet, Renkó Kálmánt... bemutató művek.

Kifejtette: míg a kapcabetyárok csak önkényesen raboltak-fosztogattak, addig a futóbetyárok az osztrák mundér elől menekültek és korabeli gerillaharcosok képében tetszelegtek. Megtudtuk: bár Jókai a szamosújvári fegyházban meg is látogatta a már idős Rózsa Sándort, ám a jócskán kiszínezett nemzeti mítosznak alig van köze Rózsa Sándor és társai valós személyéhez.

A továbbiakban egy rövid jelenetet láthattunk a Várkonyi Zoltán rendezte Kárpáthy Zoltán című filmsikerből, majd annak címszereplője, Kovács István filmszínész foglalt helyet a vendégek között. Felidézte e film 1966-beli forgatását, illetve a kimért, szigorú, ám kiváló rendezővel kapcsolatos emlékeit és első munkahelye, a Vígszínház aranykorát. Elmondta, hogy

a hajdani sikerfilmek, így a Jókai-művekből készült produkciók kapcsán sem tartottak „castingot“, hanem azokba a rendező a szakma színe-javát válogatta be.

Meghatódva vette tudomásul, amikor a rendezőlegenda őt, a negyedéves egyetemistát bízta meg e címszereppel. Ráadásul azt a saját pasaréti rezidenciáján, whiskyzés közben tette, amivel az idősebb kollégái közül is csak kevesen dicsekedhettek. Ecsetelte a bajai jégtömbök közti veszélyes filmforgatást is, amely során a dublőrje kudarcot vallott, de neki sikerült helyt állnia. Úgy véli, hogy ma is nagy szükség van ezekre az élvezetes és tanulságos, tökéletesen megalkotott filmekre.

Egy Jókai-mű részletének elhangzása után Papp Zsuzsa grafológus Jókai személyiségét gyermekkorától az öregkoráig, a grafológia tükrében elemezte.

Dícsérte a nagyon szép motívumokkal díszített kalligrafikus szépírását. Az egykori csodagyereket befelé forduló, ám a kortársai közül szellemileg rendkívül kimagasló emberkének nevezte, aki már 7 évesen egy-egy szép verset írt az apjának és a rektorának. A 8 éves korából származó kézírása pedig már egy művelt, érett személyiségről árulkodik. Időskori írása kevésbé lendületes, ám egy szellemileg teljesen ép, s alkotóerővel még mindig bíró, szerény, szorgos személyiségre vall.

A nyomdászok vetélkedtek a kézírásáért, mert miközben ömlött belőle a történet, képes volt akár több száz oldalt hibátlanul papírra vetni“

- tudtuk meg a tartalmas est végén, amikor a műsorvezető Jókait ábrázoló pólókkal ajándékozta meg vendégeit, a Szifon pedig hangulatos zenével vett búcsút a jelenlevőktől.

Galéria
+15 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.