Új könyv: „Ma este indulunk a frontra…”

Búss Attila 2019. november 08., 15:38

Kőrös Zoltán felvidéki történész harmadik kötete jelent meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet gondozásában. Kedvelt módszere az oral history, amely a történelmi események felidézését jelenti egyfajta megtervezett interjú keretében. Az első kettőben a keleti, illetve a nyugati hadifogolytáborokat megjárt felvidéki magyarok beszámolóit dolgozza fel, e harmadikban ezúttal a II. világháború frontjain született napló- és memoárrészleteket olvashatunk.

Ahogy elhangzott a könyv bemutatóján a somorjai könyvtárban, a naplótól őszintébb műfaj nincs, hisz senki sem hazudik saját magának. Kritikus, nyílt, kertelés nélkül kerül megírásra minden élmény, benyomás. További műfaji jellegzetesség, hogy jól strukturált, a pontos dátumoknak és helyszíneknek köszönhetően jól végigkövethető, hol és mikor járt annak írója.

A szerzőtől megtudtuk, megközelítőleg 30-40 naplóhoz jutott hozzá az elmúlt években, e könyvben ezek közül hét került feldolgozásra. Nem kizárt, hogy a jövőben egy új kötetben továbbiakat is bemutasson.

Az íróval folyó beszélgetést Csanda Gábor irodalomkritikus vezette, aki kérdéseivel tette jól élvezhetővé az estét. Érdekes volt azonban, hogy abban a könyvben, amelyben annyi ember megpróbáltatása, szenvedése van benne, ő egy részt kívánt csak kiemelni: azt, amelyben a visszaemlékező a bécsi döntés után épp az új főnökével való vitáját ecseteli, amely szerinte a Horthy-rendszer elnyomásának jelképe. Megítélése szerint ez a könyv „legerősebb része”. Nem vagyunk egyformák, mi kíváncsiak vagyunk a „gyengébb” írásokra is.

Kőrös Zoltán munkájának értékéből ez azonban mit sem von le. Tíz éve foglalkozik a második világháborút megjárt felvidéki magyarokkal, közel négyszáz interjút készített ebben a témában. Többen közülük már nincsenek köztünk, emlékeik ezekben a kötetekben maradtak fenn az utókor számára.

Benešnek nincsenek hadifoglyai

A könyvben szereplő írások visszatérő motívuma, hogy a felvidéki magyaroknak nehéz döntést kellett hozniuk a vesztes háború után: magyarnak vagy szlováknak vallják-e magukat. Bizony sokan az utóbbit választották, még ha azt „bizonyítani” is alig tudták megfelelő nyelvismeret híján. Azonban ha sikerült, jóval nagyobb eséllyel kerülhettek vissza szülőföldjükre.

A második világháború előzményeit, annak lefolyását és súlyos következményeit sokan ismerjük már könyvekből. A lévai gyógyszerész, az ógyallai gazdász, a radványi lelkész történetét csak most fogjuk megismerni.

Képgalériánk:

0 HOZZÁSZÓLÁS