Új kiadvány jelent meg Köbölkútról

Családi fotók, katonaképek, esküvői- és osztályképek, potrték és faluképek, amelyek a 19. század végétől az 1945-ig terjedő időszakről mutatnak korhű ábrát.

"Írtam egy bevezető tanulmányt, ami inkább amolyan mozaikkockák a falu történetéből egész az őskortól kezdve 1945-ig. A célom az volt, hogy lehessen látni, mire épülnek ezek a fotók, hogy ezek a családok honnan veszik a gyökereiket" - mondta Liszka József néprajkutató, aki maga is a községből származik, így örömmel vállalta el a kötet szerkesztését. A könyv megszületése azonban sokak érdeme. Elsősorban id. Szilva Andrásé, aki évekig gyűjtögette a faluban a korabeli képeket, de a könyv megjelenését sajnos nem érhette meg. 

"A mi családunk tőzsgyökeres köbölkúti, nagyon sok fényképünk volt, amit szívesen fogadott Andris bácsi is. Rengeteg estét töltöttem nála a dolgozószobájában, ahol a fényképeket kiterítve soroltuk be, hogy kihez mi tartozik, évszámok és események szempontjából" - meséli Szőcs Ferenc.  

A régi képek a tanúi, hogy a település ragaszkodik a gyökereihez. Ami a múlt század eleji fotókon még a mindennapok része volt, azt ma már úgy hívjuk hagyományőrzés. A régi viselet, a dalok, a táncok ma már csak a színpadon elevenednek meg a folklórcsoportok előadásaiban.

A falu gazdag történelme, s a hatalmas fényképállomány nem fért bele egy kötetbe, így a most megjelent Emberek, ünnepek, hétköznapok c. kiadvány csak egy kis szelete mindannak, amit a fényképek a múlt század első feléből megőriztek.

"Az előszóban is említettem, hogy nagy lelki megkönnyebbülés tölt el, amikor a képeket nézem. A mai rohanó világban fontos, hogy az ember leül és elkezd lapozni az albumban, és ez épp ezt az érzést idézte elő nálam"  - mondta Mihalik Gábor, a község polgármestere.

A jövőről szóló tervekről Dudás Anita kulturális referens elmondta: "Úgy terveztük az íróval Liszka Józseffel, hogy eleve úgy írjuk a könyvet, hogy ennek kell, hogy legyen folytatása, mivel ebbe a kötetbe csak a 2. világháborúig kerültek bele a fotók, és a történelmi része is csak addig íródott. Tehát van fotóállomány, és szeretnénk ezt továbbvinni a napjainkig".

Amíg a következő kötet elkészül, a helybeliek lapozhatják a nemrég megjelent könyvet, s hogy bárki a magáénak érezhesse, az utolsó oldalak üresen maradtak a saját családi fotók számára.

(A könyvbemutatóról összeállítást láthatnak majd a Felvidéki Híradóban.)