Új ismeretekkel is szolgál Csámpai Ottó „népek tanítómesteréről“ írt kötete
Comenius újrafelfedezése címmel a napokban került ki a nyomdából Csámpai Ottó, zoboralji szociológus-írónak a „népek tanítómesteréről” írt, magvas gondolatokat tartalmazó, szép kivitelezésű könyve. A budapesti Heraldika Kiadó gondozásában megjelent kötetet nem csak a címadó személyiség halálának közelgő 350. évfordulója hívta életre – tudtuk meg egyebeken kívül a szerzőtől.
„Hasonló szomorú korban élünk, mint Comenius. Körülöttünk recseg-ropog minden. Majdnem mindenki fázik a munkától és fut az Istentől, hogy meg-meg szólaló lelkiismerete szavát a mámorok zajába fojtsa: ezért fogadjuk el eszményi mintaképül Comeniust, s legyünk követeléseinkben mérsékeltek, a munkában serények, a hazaszeretetben utolérhetetlenek, fajtánk erősítésében meg nem szűnők, és Istenünk imádásában fáradhatatlanok, hogy küzdelmes életünk ne elveszett, de tartalmas legyen, miként Comeniusé volt, aki késő századok múlva is bámulatba ejti a kultúráért harcoló emberiséget, s akiben annyi sok év után is világító tornyot látunk. A nagy emberek tisztelete és életük tanulmányozása pedig mindig nemesíti az embert“ - olvasható a könyv zárszavában.
Csámpai Ottó elmondta: megírásának az említett jubileumon kívül további két apropója is volt. „Amikor a Nagyszombati Egyetemen bevezettem az etnoszociológia tantárgyat, akkor a tanítványaim számára kötelezővé tettem J. A. Comenius (Magyarrév, 1592.III.28 – Amszterdam, 1670.XI.15.) II. Rákóczi György fejedelemnek írt, A nemzet boldogsága (Gentis felicitas) című beadványa elolvasását. Megdöbbentem azon, hogy rajtuk kívül a pedagógusok is nagyon keveset tudnak a „nemzetek tanítójáról“. Ez a tény is a könyvem megírására sarkallt, akárcsak a járványhelyzet, amikor odahaza maradva elég időm volt az e témáról általam korábban összegyűjtött anyagok rendezésére“.
A nemzet boldogsága című, 140 cikkelyből álló politikai programtervezet lényegét ekképp foglalta össze: „Comenius pár évig Sárospatakon élt, ahol Lorántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György fejedelem neje meghívásának tett eleget: megreformálta az ottani kollégiumot. Sőt, a fiát, Rákóczi Zsigmondot is ő eskettette. Majd Zsigmond fivére, György vált fejedelemmé. Mivel Comenius Habsburg-ellenes volt, ezért II. Rákóczi Györgynek e beadványával azt indítványozta, hogy álljon a Habsburg-ellenes seregek élére. Magyarországon kívül Csehországot is így szerette volna felszabadíttatni a Habsburg-uralom alól. A tervezet sajátos jellemzése a magyar lelki alkatnak és a korabeli magyar társadalomnak is. Annak megírása előtt feltérképezte az akkori Magyarország, valamint Erdély hiányosságait és eredményeit. Több magyar hazafihoz hasonlóan ő is bírálóan írt a magyar nemzet hiányosságairól, rámutatva az erényeire is“.
A szerző szerint a megfogalmazott gondolatok ma is aktuálisak, hiszen gyakran az idegen hatások alá kerülünk, elfogadjuk a más nemzetekkel szembeni hátrányunkat, s a belső ellenségeinket sem tudjuk kellőképpen megfékezni. Majd arra is kitért, hogy Comenius gyökerei a felső-magyarországi Szeges nemzetségből erednek.
„Comenius eredetére már korábban cseh kutatók is rámutattak. Aztán a felvidéki Szalatnai Rezső írt erről több felvilágosító munkát. Közvetlenül a halála előtt az egyik írásában maga is papírra vetette, hogy a Szeges nemzetségből való. Én pedig elemeztem a Szeges név eredetét, amely vezeték- és helységnevekben is gyakran szerepel. Valószínű Comenius családjának a még régebbi, erdélyi eredete, majd az elődjei áttelepülhettek Felső-Magyarországra. Ő már a később Morvaországhoz tartozó Magyarrévben (Uherský Brod) született, ahol vélhetően több magyar származású család is élt“ - magyarázta.
Kérdésünkre, hogy melyek voltak Comenius azon erényei, amelyek miatt őt több nemzet is a saját tanítómestereként tisztelte, így válaszolt: „Én elsősorban az eszmerendszerét kutattam, nem pedig a pedagógiai munkásságát. Ő a Habsburg-uralom üldözöttjeként bejárta az akkor ismert, fejlett világ javarészét, például Németországot, Lengyelországot, Angliát, Hollandiát és a svéd fennhatóság alá tartozott Poroszországot, ahol a kor jeles egyéniségeivel találkozott. Vitatkozott Descartes, híres francia filozófussal is, a munkáinak több nyelvre lefordított változatait pedig sokfelé megismerték, s olyanok is akadtak, amelyeket eleve külföldön jelentetett meg. Nagyon széles látókörű, bölcs személyiségként ismerték őt meg, aki olyan újszerű gondolatokkal állt elő, amelyeket napjainkban is érdemes továbbgondolni“.
Kíváncsiak voltunk, hogy a szerző miért éppen a Heraldika Kiadónál jelentette meg e könyvét.
„A kalandkedvelők figyelmébe a Mester kalandos életét, a filozófia híveinek pedig az eszmerendszerét ajánlom. Sokak számára érdekes lehet A nemzet boldogságához írt előtanulmányom is, amelyben a sárospataki tartózkodását ecseteltem. Újat is letettem a közös asztalra: felülvizsgáltam és pontosítottam az egykor latinul íródott, majd cseh nyelvre lefordított Gentis felicitas tartalmát. Abban bizonyos féligazságokra is bukkantam, illetve elhallgatások is felmerültek. Némely latin fogalmakat pedig módosítanom kellett, rádöbbenve, hogy a beadvány XX. század 60-as éveiben megjelent, utolsó magyar változatából kimaradt vagy sarkított módon jelent meg Comenius pár gondolata“ - fejtette ki.
Végül megtudtuk, hogy a könyv terjesztése és a tervezett bemutatók megvalósítása a jelenlegi járványhelyzetben csöppet sem zökkenőmentes. A Felvidéken egyelőre a komáromi Madách Könyvesboltban vagy a szerzőtől vásárolható meg.
