Tükördarabok
A negyven éve elhunyt Gyurcsó István (1915–1984) költészetét a felvidéki magyar irodalomtörténet-írás finoman szólva mostohán kezeli, sokan elsősorban a Csemadok fáradhatatlan szervező embereként tartják számon. (Persze életének ezt az oldalát sem értékelték kellő alapossággal, de e sorok írója is tanúsíthatja, hogy legendákkal övezett személyiség volt.)
Ez a verskötete egy évvel halála előtt jelent meg szinte irigylésre méltó példányszámban (3850), ami azért meglepő, mert a kommunista rendszerben sok üldözés és méltánytalanság volt az osztályrésze.
Különösen az 1968-as csehszlovákiai eseményeket követően járt rá a rúd, és évekig csak egy gyerekverskötete, a Csigaháton láthatott napvilágot.
A Tükördarabok már egy elmélyült és letisztult költészet dokumentuma és érdekessége, hogy itt jelent meg nyomtatásban először – az 1951-ben, a csehországi Děčínben írt és egy pályázaton díjnyertes (!) – Számadás című elbeszélő költeményének részlete is, amely megérdemelne egy önálló tanulmányt.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2024/43. számában.
