Tóth László Artisjus-díjat kapott
Krasznahorkai László kapta az Artisjus Irodalmi Nagydíjat A magyar nemzet biztonsága című regényéért, valamint teljes életművéért a Magyar Zene Házában hétfőn tartott ünnepségen.
A fődíjas mellett Tóth László, Kornis Mihály, Soltész Márton és Kenyeres Zoltán részesült elismerésben, négy különböző kategóriában. A díjakat a korábban bejelentett zenei Artisjus-díjakkal együtt adták át - közölte a szerzői egyesület hétfőn az MTI-vel.
Az Artisjus 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjakat. Az elismerés célja az előző év egyik kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyított művészek munkájához.
A magyar nemzet biztonsága című kötetéért idén Artisjus Irodalmi Nagydíjban részesülő Krasznahorkai László a kortárs magyar és nemzetközi irodalom egyik legjelentősebb alkotója, műveit világszerte olvassák és fordítják. Pályáját az 1985-ben megjelent Sátántangó című regény indította el. Írásművészetét a hosszú, áradó mondatok, a sűrű, filozofikus látásmód és a világvégi, apokaliptikus hangulatok jellemzik; műveiben gyakran az emberi lét kiszolgáltatottságát, a történelem és a személyes sors összefonódását vizsgálja. Legfontosabb művei közé tartozik még Az ellenállás melankóliája, a Háború és háború és a Seiobo járt odalent. Tarr Béla filmrendezővel közös alkotásaik a kortárs filmművészet meghatározó darabjai. 2015-ben Man Booker Nemzetközi Díjat, 2025-ben irodalmi Nobel-díjat kapott.
Legfrissebb kötete, A magyar nemzet biztonsága szervesen illeszkedik az életműbe.
- írta méltatásában Szörényi László.
Időző című verseskötetéért Tóth László kapott Artisjus-díjat költészet kategóriában. A József Attila-díjas költő, műfordító, szerkesztő dolgozott Pozsonyban és Budapesten is, jelenleg Dunaszerdahelyen él. Számos lap és kiadó munkatársa volt Szlovákiában és Magyarországon; többek között az Új Forrás, az Irodalmi Szemle szerkesztőségében dolgozott, volt a Széphalom Könyvműhely és a Pesti Kalligram vezetője. Mintegy százhúsz kötete jelent meg, ezek fele szerzői mű.
- fogalmazott laudációjában Filip-Kégl Ildikó.
Kornis Mihály Minden ember című kötetéért kapta a próza kategóriában az Artisjus-díjat. 1973-ban lépett az írói pályára; dolgozott a Magyar Rádióban, a Pannónia Filmstúdióban, a nyolcvanas években a Vígszínházban. 1990-től a Színművészeti Főiskolán tanított, volt a Katona József Színház dramaturgja, a Madách Színház művészeti főtanácsadója. A próza, a dráma és az esszé műfajában egyaránt jelentős alkotó. Legfontosabb kötetei közé tartozik a Végre élsz (1980), a Ki vagy te (1986), a Drámák (1999) és a Kádár János utolsó beszéde (2006).
Mint Báthori Csaba méltatásában írta, a Minden ember, a huszadik század derekán játszódó történelmi és családregény egyik nagy erénye az ötvenes évek, valamint a forradalom atmoszférájának közelképekben részletezett ábrázolása.
Díjazott kötetében Soltész Márton "számba vette az írónő politikai életútját, apróra kidolgozta a karriertörténet és a kapcsolattörténet fogalmait, megvizsgálta azt a hatalmi mezőt, amelyben a becsvágyó és a karrierjét tudatosan építő írónő feltalálta magát, hogy boldoguljon" - fogalmazott méltatásában Radics Viktória.
Kenyeres Zoltán Írók, költők, fogalmak - Esszék, tanulmányok című kötete esszé kategóriában kapott Artisjus-díjat. Kenyeres Zoltán dolgozott a Kossuth Könyvkiadó szerkesztőjeként, majd az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos kutatója lett. 1981-től az ELTE BTK 20. századi irodalomtudományi tanszékén tanított, 1988-ban egyetemi tanári kinevezést kapott. Munkásságát többek között József Attila-díjjal és Széchenyi-díjjal ismerték el.
