2014. augusztus 3., 08:29

Tompa Mihályról írta legújabb könyvét Farkas Ottó

DOBFENEK. A hanvai pap hamvai címmel jelent meg Farkas Ottó újságíró legújabb, sorrendben immár a negyedik kötete. S akárcsak korábbi könyveiben, most is értékmentő munkát végzett.
201408030828240.farkas02.jpg
Galéria
+2 kép a galériában

 

A szerző arra törekedett, hogy a 19. század egyik jelentős költőjét, a rimaszombati születésű Tompa Mihályt a gömöri nép ajkán őrzött, kortársak által lejegyzett történetek, anekdoták, adomák segítségével emberközelbe hozza, illetve átmentse ezt a hagyományt az utókor számára. A kötetet olvasva arról kaphatunk képet, hogy miként őrizte meg a papköltőt a népi emlékezet, milyen volt ifjú szerelmesnek, férjnek vagy akár piacozónak, milyen kórok gyötörték a testét, mi járta át időnként nyughatatlan lelkét. Farkas Ottó szinte oknyomozó riporterként kutatta fel az adatközlőket, futtatta végig a rejtélyes szálakat. A tankönyvekből és az irodalmi kánonból lassan kiszoruló Tompát, az A gólyához című, aktualitását sajnos megőrző legendás vers és számtalan kiváló lírai költemény íróját egy újabb oldaláról ismerheti meg az érdeklődő közönség.

Tompa Mihály 146 éve hunyt el, és már életében mítosz övezte alakját. Testi erejével, jövendőmondó és szónoki képességével kivívta a helyiek elismerését, költészetével pedig a nemzetét. A most megjelent kötet a bizonyíték, hogy a költő emléke, ha már csak szűk körben is, de még elevenen él Gömörben, elsősorban Hanván és környékén, ahol református lelkészként szolgálta híveit. A személyéhez fűződő történetek most közkinccsé válhatnak. A szerző azonban odafigyelt a tényekre is, levéltári, irodalomtörténeti források segítségével rakta a helyükre azokat a momentumokat, melyek esetében a kollektív emlékezet megbicsaklott. 

„Külön örömünkre szolgálhat, hogy az ismeretterjesztő, a szülőföldhöz való ragaszkodás kialakulásában is segítő, tanulságos, sokszor mulatságos, sőt helyenként rejtélyes Tompa-történetek, így, ebben a formában is, egy csokorba gyűjtve, fennmaradnak az utókornak” - írja utószavában a kötet szerkesztője, D. Kovács József.

Farkas Ottó a medvesaljai regék, mondák (Ördög János ugratása), a palóc hiedelemvilág (Kísértetárnyék) bemutatását és hétköznapi emberek nem hétköznapi történeteinek (Honvágy) közreadását követően ismét gazdagította kulturális örökségünket.

201408030828240.farkas02.jpg
Galéria
+2 kép a galériában
Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.