Tőkés Lászlónak a Securitatéval folytatott küzdelméről mutattak be könyvet
Az eseményen Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő hangsúlyozta: nemcsak a tényfeltárás, hanem a közvélemény szempontjából is fontos könyvről van szó, "mert oszlatja azt a ködöt, megtöri azt a hallgatást", amely a vizsgált kérdéseket "szemérmesen vagy szándékosan" körülveszi. A mű szerzője, Molnár János tovább bontja a hallgatás és a hazugság falát - fűzte hozzá.
A kötet része egy olyan igazságharcnak, amely nélkül nem lehet továbblépni - mondta.
Tőkés László kijelentette: a titkosszolgálatok más módon, de most is jelen vannak, "a Securitate ott van minden mögött" ma is, "ez nem kérdés", és nem sokat változott az ideológiája. A politikus úgy látja, ma ugyanolyan élet-halál harcot kell vívnia bizonyos politikai körökkel, mint korábban, csak most nem fenyegeti az a veszély, hogy megölik, megkínozzák vagy kidobják az állásából.
Demeter Szilárd publicista, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa kiemelte: a kötet megjelentetésének oka, hogy idén van a kommunista rendszer megdöntésének 25. évfordulója, továbbá az, hogy Romániában egyfajta visszarendeződés tapasztalható, "mert mi (...) megengedjük". Úgy fogalmazott: "a régi-új titkosszolgálatunk" megvan, és Romániában ma több ügynökük van a titkosszolgálatoknak, mint a kommunizmus idején.
Véleménye szerint a kötet legnagyobb erénye, hogy emberi történetet mesél el, és legfőbb tanulsága, hogy mindig van választási lehetőség. A könyv a Securitate iratain keresztül láttatja kibontakozni Tőkés László küzdelmét az erdélyi magyarság, a református egyház és az emberi jogok érdekében - mondta.
Azzal kapcsolatban, hogy miért övezi még mindig hallgatás a kommunista rendszer idején történteket, Demeter Szilárd azt mondta, sok erdélyi magyar még mindig megalkuszik a hatalommal, nem mer dönteni a saját sorsáról, és nincs jövőképe. Nem történt meg a szembenézés a múlttal, és ez visszahat a jelenre is - vélekedett.
Molnár János egyháztörténész a könyv megírásával kapcsolatban azt mondta, míg a titkosszolgálati dokumentumok csak jelzik az eseményeket, és nem akarják visszaadni teljes egészében a történéseket, történészként mégis érezhető, mi az, amit elhallgatnak az iratok, merre kell tapogatózni.