Te ismered a házam…

2024 végén egy külső megjelenésében és tartalmában egyaránt rendkívül szép kiadvány került a boltok polcaira, amelynek címe egy Kosztolányitól vett idézet lett a Hajnali részegség című versből.

Hála a fiatal, elsőkönyves szerzőnek, Gábor Lászlónak, a XX. század néhány remek magyar művészével találkozhatunk általa. Hogy konkrétan kikkel, a szerző bevallása szerint,  annak pusztán egyetlen kritériuma volt: akiket ő a leginkább kedvel, akiket a legérdekesebbnek tart. Írókat, költőket, színészeket hétköznapi emberként láttatva otthonukban.

A szerzőt előbb saját kíváncsisága hajtotta a témában, majd a helyszínek látványa arra sarkallta, hogy kezdjen el komolyan kutakodni a témában. Ebben főleg a korabeli újságcikkek, a kortársak visszaemlékezései segítették munkáját, végül néhány leszármazott elbeszélése is, akikkel személyesen találkozhatott. Hogy mekkora munka előzte meg a könyv megírását, azt ékesen bizonyítja, hogy a könyv 8 oldalon sorolja fel a forrásanyagokat. A Híres lakók, beszélő helyek alcímet viselő könyv a Ruttkai–Latinovits, a Babits–Török Sophie, az Ady–Csinszka, a Kosztolányi–Harmos Ilona, a Tóth Árpád–Lichtman Anna, a Bajor Gizi–Germán Tibor házaspár, valamint Fekete István göllei és Gárdonyi Géza egri otthonába, mindennapjaiba  kalauzol el bennünket.

Nem a teljes életüket mutatja be, életük azon szakaszára összpontosít, amelyet bemutatott otthonukban éltek meg, betekintést engedve magánéletükbe is. De a teljesebb kép kialakítása érdekében szerzőnk – az említés szintjén – utal az előzményekre, illetve hősei utóéletére, sőt halálának körülményeire is.

A kiadvány 9 fejezetet tartalmaz, a kakukktojást Kosztolányi Dezső jelenti benne, aki két fejezetben is szerepel: előbb feleségével, Harmos Ilonával, akit Manyikának nevezett, majd az utolsó fejezetben, immár élete alkonyán egy szerelmi történetben Radákovich Máriával. Mária családjával egészen közel lakott Kosztolányiék otthonához, mégis egy visegrádi nyaralás alkalmával találkoztak.

                                                                                                                      A Te ismered a házam…című kiadványban tehát a XX. század első felének írói és költői kerülnek reflektorfénybe, hozzájuk pedig két színész házaspár csatlakozik. Ahogyan a szerző az egyik interjújában elárulta: valójában a Ruttkai- Latinovits párost kívánta bemutatni, de hogy ne lógjanak ki színészként a sorból, ezért választotta hozzájuk Bajor Gizit és férjét. A sors iróniája, hogy a Bajor Gizi személyiségét bemutató fejezet a könyv egyik legizgalmasabb része, a szerzőre is a művésznő lénye gyakorolt legmélyebb hatást. 

A kiválasztott művészeket gyakorlatilag semmilyen szál sem köti össze, idővel mégis kiderült:  bizonyos dolgokban többen rokonlelkek voltak. A költők többsége nagyra tartotta Arany Jánost, valamennyien nagyon sokat dolgoztak, a Nyugat első nemzedékének költői a hétköznapokban eléggé ügyetlennek bizonyultak, sőt – egyetlen kivételtől eltekintve – szerették és tartottak is kutyát.               

Aki elolvassa a könyvet, annak valóságos időutazásban lesz része, amelynek hátterében fejezetenként akár féléves munka is meghúzódik. Az író igyekezett megmaradni a szemlélődő szerepkörben, ugyanakkor hőseinek hibáját sem kendőzte el.

A fejezetek bármilyen sorrendben olvashatóak. A könyv értékét a mintegy 100 korabeli fotó és a sok-sok idézetek gazdagítja. A szép és értékes kiadvány a Szülőföld Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot.  

A Ruttkai – Latinovits páros történetét a könyv a felek megismerkedésével indítja, Ruttkai akkor már Gábor Miklós felesége volt, és Júlia lányukkal hármasban éltek. A fejezet szól karrierjük alakulásáról, a színészkirály örökletes idegrendszeri problémáiról, összeköltözésük és egy közös otthon kialakításának nehézségeiről. De szóba kerül Latinovits mamájának Évához fűződő kapcsolata is.

Végül egy rózsadombi telken, az Erdődi úton 7 év alatt készült el a házuk, amelyet, sajnos, együtt már nem élvezhettek túl sokáig. Szó esik Latinovits öngyilkosságáról, és egykori közös otthonuk sorsának további alakulásáról is. A két művész soha sem kötött egymással házasságot, a két lobbanékony ember magánélete egyszerre volt menny és pokol.

Babits Mihály és Török Sophie amíg Budapesten viszonylag gyakran változtatták lakásaikat, addig az esztergomi nyaraló varázsa életük biztos pontjává vált. A nyarakat rendre itt töltötték. Itt alakították ki azt a bizonyos aláírás-falat is. A korabeli művészvilág színe-java megfordult náluk, Szabó Lőrinctől Karinthy Frigyesig, Németh Lászlótól Tamási Áronig. Babits legkedvesebb tanítványáról, Illyés Gyuláról nem is beszélve! 1928-ban cselédjük, ill. Babitsné testvérének románcából született Ildikó, akit a házaspár saját nevére vett, és gyermekükként nevelt.

A költő egészségi problémái 1938-ban kezdődtek, ennek ellenére élete utolsó pillanatáig dolgozott. Sok értékes munkája kötődik ehhez a helyszínhez.

Babits 1941-ben bekövetkezett halála után felesége egyre kevésbé látogatta a nyaralót, majd az ő halála után az ingatlan az államra szállt. Új „tulajdonosa” 1960-ban a nyaralót felújította, majd egy évvel később azt Babits-emlékhellyé nyilvánította. Az épület manapság is látogatható.

Tóth Árpád

Valamennyiük között Tóth Árpádék laktak a legszerényebb körülmények között, mégis ők élték a legharmonikusabb családi életet. Mindketten Debrecenből költöztek Budapestre. A Werbőczy utcában alakították ki igazi otthonukat. Tóth Árpád játékos, tréfálkozós ember volt. Babits őt tartotta a legkedvesebb embernek, akivel valaha találkozott.

Egy lányuk született. A költő fiatalon halt meg, felesége 4 évtizeddel élte őt túl. Eszter lányuk költő-műfordító lett, a Zsebtévé című műsor forgatókönyvének ő volt az írója. A költő unokája, Hollós Máté ma is élő magyar zeneszerző.

Fekete István

Bemutatását  akár kakukktojásnak is tekinthetjük, hiszen a könyv szerzője az író gyermekkorába repíti vissza olvasóit. Nevelkedésének helyszíne, Gölle meghatározó hatással volt Fekete Istvánra. Nemcsak a személyiségére, az íróvá válására, hanem  életművére is. A gyerek István korán megtanult olvasni,8 évesen kezdett írogatni.

Az idilli gyerekkor, sajnos 10 éves korában megszakadt, hiszen pedagógus édesapja Kaposvárra küldte tanulni gyermekét, ahová a szülők és a testvérek csak egy évvel később követték. Az édesapa nem érhette meg fia írói sikereit.

Göllén Fekete István szülőháza ma Emlékmúzeum. S mivel életében itt érezte magát a legjobban, gyermekei az író földi maradványait 2004-ben áthozatták a Farkasréti temetőből Göllére.

Kosztolányi Dezső

A Szabadkáról  Budapestre költöző költő leghosszabban a Logodi u. 1 szám alatt élt családjával. Barátai csak Desirének szólították. Ő is hírlapíróként  egészítette ki fizetését. Sokan azt állították a költőről: pénzért bármire hajlandó volt. Hipohonderként 8 ezer kötetes könyvtárából az orvosi kiadványok sem hiányoztak. A művészvilág legjava megfordult náluk, különösen József Attila állt közel hozzá. Kosztolányiék egyetlen fia, Ádám gyermekkora óta mentális zavarban szenvedett, és ez egy életen át elkísérte.

A költő amilyen zseni volt az írásban, olyan híresen ügyetlen a mindennapokban. Betegsége az ínyén megjelent vörös folttal kezdődött . Szóba jött a részleges állkapocs-eltávolítást lehetősége is. Cselédjükről mintázta az Édes Annát, akinek többek között az is köszönhető, hogy a költő élete végig kitartott felesége mellett.

Gárdonyi Géza

Egerben járt tanítóképzőbe, ahol magyar nyelvből utóvizsgáznia kellett. Felnőttként a Hóhérdombon vásárolt magának házat, ahol az író édesanyjával és két fiával élt. Később lánya is Egerbe  került, aki elborult elmével élte életét egy kórházban. Gárdonyi regényei megírása előtt mindig alaposan tanulmányozta annak helyszínét. Így volt ez az Egri csillagok megírása előtt is. Az alkotáshoz  tökéletes csendre volt szüksége. Hatalmas könyvtárra tett szert.

Az irodalom és a történelem mellett számtalan tudomány területe érdekelte. Talán kevesen tudják, hogy 50 Dankó-nóta szövegét is ő írta. Roppant zárkózottan élt, így nem csoda, ha Eger utcáin nem ismerték fel. Házvezetőnőjéről, Tóth Ilonáról mintázta az Isten rabjai Margitját, ill. az Ida regénye főszereplőjét. Egykori háza 1952 óta emlékmúzeum.

Bajor Gizi

Házat eredetileg Gizi testvére  vásárolta, de a művésznő második válását követően maga is ideköltözött. A könyvben harmadik házasságáról esik elsősorban szó, amelyet Germán Tibor gégésszel kötött. Bajor szeretett jótékonykodni, másokon segíteni, hiányzott belőle az önzés, a harag, az rosszindulat. Szerette a nagy társaságot, hetente kétszer is fogadtak vendégeket.

Külön taglalja a könyv, hogy bújtatta a háború idején barátait, illetve zsidó származású férjét. Keresztfiát egyenesen a svéd nagykövetség segítségével sikerült megmentenie. Otthonukat a nyilasok és a szovjetek is megszállták, a háború végén pedig, hogy ne kapjanak társbérlőket, egy angol újságírónak és egy olasz követnek adtak ki szobát.

A művésznő az új társadalmi rendszerrel sem szegült szembe, elsők között lett Kossuth-díjas és Kiváló művész. Amikor Gizinek romlani kezdett a  hallása, férjének rögeszméjévé vált felesége komoly betegsége. 1951 februárjában vitamininjekció helyett halálos dózisú morfiumot adott be Gizinek és önmagának is. A boncolás megállapította: Gizi füle teljesen rendben volt, férjénél azonban agykéregsorvadás kezdődött el. Haláluk első évfordulóján nyílt meg a Bajor Gizi Színészmúzeum, amely ma is látogatható. A földszinten időszaki, az emeleten állandó kiállítások tekinthetőek meg

Ady Endre

Ady első igazi otthona a Veres Pálné utca ötemeletes bérpalotájában volt, ahová Csinszkával költözött. Megismerhetjük a költő napirendjét, kifogástalan megjelenésének hátterét, Hatvany Lajossal kötött üzletét. De képet kapunk Csinszka személyiségéről is,arról, hogy polgárpukkasztó viselkedése mögött komoly műveltség állt.

Képet kapunk a nagymamájához illetve az Ady szülőkhöz fűződő viszonyáról, és Ady utolsó évének alakulásáról, illetve temetéséről, amelyet a kultuszminisztérium szervezett. Miután Csinszka egy éven belül Márffy Ödön felesége lett, a lakást eladták, ám Ady születésének 100. évfordulójára egykori otthonából ma is látogatható emlékmúzeumot alakítottak ki.

Kosztolányi és Radákovich Mária szerelme

Amikor 1935-ben  Kosztolányi Visegrádon nyaralt, akkor fedezte fel magának azt az anya-fia-cseléd hármast, amelyből a 35 éves anyuka belopta magát a szívébe. Már a költő akkor és ott megígértette Máriának, hogy Füst Milánnak címezve levelezés útján tartják majd a kapcsolatot. Azután Manyika újra visszaküldte férjét, immár egyedül Visegrádra, azzal az ürüggyel, hogy takarítást tartanak otthonukban,  a szerelmesek kapcsolata még inkább elmélyült.  

Kosztolányi sok mindenről beszélt Máriának, csak elhatalmasodó betegségéről hallgatott. Érzéseit feleségének is elmondta. Csakhogy a költő 1936. november 3-án meghalt. Mária pedig csak Manyika halála után beszélt a költőhöz fűződő kapcsolatáról.