Száz, vagy még annál is több csoda
Egyszer, régen Zs. Nagy Lajos azt nyilatkozta, hogy minden csoda, „még a kisujjam is az, csoda”, mondta volt. Ha csak ebből a meggondolatlanul bohó (vagy mégsem az?) állításból indulunk ki, elképzelhetjük, milyen nehéz lehet egy terület, egy helység, a természet vagy az épített örökség stb. valamely részének, darabjának, csodájának a kiválasztása, majd bemutatása. Hiszen csodákból mérhetetlen sok van, körülöttünk is, csak nem mindig látjuk meg őket.
Abban a könyvben, amit most szándékozok bemutatni, arra vállalkoztak a szerkesztők, a szerzők, fényképészek és mások, tehát a könyv megalkotói, hogy lássuk meg a csodákat, amelyek mellett sokszor naponta elmegyünk, vagy amelyek éppenséggel rejtve vannak. A könyvet, vagy albumot, a budapesti Totem Kiadó jelentette meg, címe: Felvidék száz csodája – Rejtőzködő értékek nyomában. Persze a kiadó ilyen, vagy hasonló címmel, tartalommal más könyveket is megjelentetett, némelyeket több kötetben is (A világ száz csodás helye; Magyarország száz csodája; A Délvidék száz csodája – Horvátország; Erdély száz csodája; Vajdaság száz csodája; Burgenland és Szlovénia száz csodája; Kárpátalja száz csodája; A Pannon világ csodái; A világ száz csodás helye stb.).
Sorozatukban, amely a Kárpát-medence csodáira fókuszál, nem térhettek ki minden fontos, érdekes, egyedi dologra, de mégis egyfajta útikalauz ez a szépségek, csodák világában: „(…) ki hinné, hogy még ma is kísért Pálffy István gróf Bajmócon, hogy van egy olyan magyar vár, amit az ellenség soha nem tudott elfoglalni?” stb.
A könyv szellemi barangolás a csodák között, miközben rávilágít a Csallóköz kincseire is:
Ez a hosszabb idézet A „barna kódex” legendája című írásból való, de van itt más ismeretterjesztő írás és képanyag is a Csallóközről az Álmaink folyója, vagy a Tíz falu építsen egy templomot cím alatt. Az első Dunatőkésről (is) szól, a másik pedig a Felső-Csallóköz középkori templomairól:
olvashatjuk a könyvben, s itt, a Csallóköznek ezen a részén valóban, az emberek naponta járnak el a csoda mellett.
A Felvidék száz csodája – Rejtőzködő értékek nyomában című könyv a sorozat negyedik köteteként jelent meg 2005-ben és célja, hogy izgalmas barangolásra invitálja az olvasót a Felvidékre, „ismerős és elfeledett vidékeken keresztülutazva”. Először persze csak a könyvet lapozgatva, olvasva, megtekintve a remek fényképeket hívogat a felvidéki táj, hogy aztán kedvet „gerjesszen” egy esetleges igazi utazáshoz is.
A képeket, néhány kivételével, Görföl Jenő készítette. A könyv Irodalomjegyzéket, Név- és tárgymutatót, és a borító belső részén egy kis térképet is tartalmaz. A csodás fényképeket érdekes, „eligazító”, magyarázó, tájékoztató szöveg öleli körül, amelyekből sok érdekesség kiderül. Hadd álljon itt csak néhány írásnak a címe, amely a tartalomra, valamint a helyszínekre utal: Áradásból született, Csicsó; Sem csellel, sem erővel, Komárom; Egy csillagda születése, Ógyalla; Madárparadicsom és sóvirág, Kisújfalu, Köbölkút; A Buda kincsei, Kovácspatak; Szent István tábora, Bény; A megálmodott éden, Malonya; Egy megmentett kastély, Betlér; Egy jeles várkert, Gímes; Az ördögök alkotta város, Selmecbánya; A Balassa-uradalom, Zólyom, Divény, Hibbe; A kővé vált vízesés, Somoskő; Az utolsó tűzhányók nyomai, Ajnácskő; Emlékek a Styx partjáról, Domica; A büszke vár, Krasznahorka vára; Az aranyforintok városa, Körmöcbánya; Az utolsó tűzhányók nyomai, Ajnácskő; A murányi Vénusz, Murány vára; A kettéhasadt mészkőfennsík, Szádelői-völgy; Borpincék a Bodrogközben, Kisgéres; Lengőhídon a „Paradicsomba”, Hernád-áttörés; Borút a Kis-Kárpátokban, Kis-Kárpátok; A nyugati kapu, Dévény; Ahol a király is gyalog járt, Pozsony stb. A könyv sok-sok értéket mutat be, olyanokat is, amelyek nincsenek a figyelem középpontjában, talán nem is tudunk róluk, de olvasóként a Felvidék száz csodája című könyvvel a „rejtőzködő értékek” nyomába eredhetünk.
