Stephen King és a folytonos megújulás

2021. május 7., 21:06
ma7

2021 májusában a Moobius Online Könyvfesztivál keretein belül a horror királyának is nevezett Stephen King munkásságát is boncolgatták. King kísérletező, az irodalmi eszközöket bátrabban használó oldaláról, valamint az irodalom és az írás problematikájáról Gaborják Ádám, az Európa Könyvkiadó szerkesztője, L. Varga Péter, a Prae irodalmi és kultúratudományos folyóirat főszerkesztője, az ELTE oktatója és Kovács Krisztián, az Ectopolis magazin főszerkesztője beszélgettek.

Stephen King
Fotó: Ulf Andersen/Getty Images
Stephen King

Stephen Kinget ugyan valóban a horror királyának nevezik, de mint az az online beszélgetés során is elhangzott, ez közel sem azt jelenti, hogy más műfajokban, más stílusokban ne alkotna hasonlóan maradandót; a szépirodalom és a szórakoztató irodalom határán egyensúlyozva a thriller, a fantasy és a krimi műfajaiban is folyamatosan kalandozik.

Amikor 1974-ben megjelent a Carrie című első regénye, Kinget rögtön a horrorírók skatulyájába helyezték. Ezt a műfajt akkoriban (s gyakorta még manapság is) ponyvairodalomnak tartották, bármennyire is próbált reflektálni a társadalmi problémákra. Miután 2003-ban megkapta az amerikai irodalomhoz való kimagasló hozzájárulásáért járó medált, a Nemzeti Könyvdíjat, azt nyilatkozta, hogy itt az ideje lebontani a szépirodalom és a szórakoztató irodalom közti falakat…

Már önmagában az bámulatos, hogy a köteteiből több mint 450 millió példányt értékesítettek világszerte; ez egyébként még nem is feltétlenül eredmény, az viszont sokkal inkább, hogy 1974 óta gyakorlatilag töretlen sikerrel tud jelen lenni a szórakoztató irodalmi palettán”

– kezdte a beszélgetést Kovács Krisztián, aki szerint ehhez nem csupán egy kiforrott és magával ragadó stílusra, humorérzékre, fordulatos történetre és hús-vér szereplőkre van szükség, hanem időről időre némi megújulásra, sőt műfajok közötti kalandozásra is.

Beszélgetőtársai egyetértettek abban, hogy ha fel szeretnék tárni, honnan ered King jellegzetes stílusa, pontosan kell tudniuk azt is, hogy az író milyen olvasmányélményekből táplálkozott, s hogy milyen volt az a közeg, amiből származott, amiben felnőtt és alkotni kezdett.

Mint L. Varga Péter megfogalmazta, a horror képessé vált arra, hogy valamiféle kritikai attitűdöt jelenítsen meg. Kingnél ez a zsáner nem elsősorban látványos effektusokon keresztül nyilvánul meg, hanem olyan ősi motívumok mentén, mint például a Carrie nyitójelenete a menstruáló lányról, aki nem is tud róla, hogy mi történik a testével. Ezt követően merül fel a műben az iskolai erőszak, valamint az anya és lánya közti rendkívül egészségtelen viszony témája.

L. Varga Péter külső és belső horrorról is beszélt:

Az Az című regényben a léleknek a kínjai, félelmei és annak terrorja kivetül, s ezek az elfojtások és félelmek az egész város szintjén is megmutatkoznak – a terror úgy megy le a csatornába, mintha az egész Az-jelenség a tudattalannak lenne egyfajta allegóriája, toposza. Úgy gondolom, hogy King sajátos módon egyfajta második világot tud létrehozni, ahol a felszín alatt mindig mozgolódnak olyan dolgok, amelyekről nem szívesen beszélünk, vagy amelyekről nem is illik beszélni. Ezek a dolgok nála mindig nagy erővel előjönnek, s azt hiszem, hogy King e tekintetben képes volt magát a zsánert is a maga képére formálni.”

Gaborják Ádám szerint érdekes lehetne végigkövetni, hogy részben a horrorisztikus történetek hatására miként válnak felnőtté az emberek, valamint hogy a King-könyvek alapján mennyire lehet rémisztő a férfikorba való lépés egy gyermek számára.

A Carrie szövegszerkesztését megfigyelve láthatjuk, hogy fragmentumokból épül fel, vagyis különböző vendégszövegeket, kitalált újságcikkeket, visszaemlékezéseket és naplórészleteket használ. A Tortúrában részleteket olvashatunk egy fiktív ponyvaregényből, míg A kívülállóban konkrét rendőrségi dokumentumokból idéz. Mindez egy teljesen általános irodalmi eszköz, amelyet hagyományosan sokkal inkább a szépirodalomban szoktak alkalmazni”

– fogalmazta meg az Európa Könyvkiadó szerkesztője.

Mint mondta, a nyolcvanas évek első felében a zsánerirodalom és az ún. magasirodalom, vagyis a populáris irodalom és az elitirodalom közti határvonalak még szilárdabbnak mutatkoztak, ma már viszont számos olyan kutatást ismerünk, amelyek nem ennek a határvonalnak a fenntartásában, hanem éppenséggel a lebontásában érdekeltek.

Többek között a posztmodern irodalomnak köszönhetjük azt is, hogy voltaképpen magához engedte, magába foglalta, bekebelezte vagy legalábbis beépítette a populáris zsánereket. Ebből a szempontból talán érdemes megkülönböztetni a tömegkultúrát és a populáris kultúrát, tehát a tömegirodalmat és a populáris irodalmat. King szerintem ez utóbbiba tartozik”

– fűzte hozzá Gaborják Ádám.

William Faulkner volt az, aki szinte minden egyes regényét egy önálló univerzumban egyesítette, egy saját maga által kitalált déli amerikai megyébe. Kovács Krisztián véleménye szerint King hasonlót visz véghez, hiszen a művei között folyamatos áthallások vannak – eleve ott vannak a kitalált helyszínek, Derry vagy Castle Rock. Mint elhangzott,

Richard Matheson egyfajta példakép lehetett King előtt; az egyik legnagyobb inspirációjaként hivatkozik rá.

Őt sajnos nem igazán ismerik a magyar olvasók. Matheson esetében a horror már nemcsak arról szól, hogy félelmet kelt az olvasókban, hanem hogy a műfaj toposzain keresztül reflektál bizonyos társadalmi problémákra. King gyakorlatilag ugyanezt a receptet igyekszik követni a mai napig.

Amint arról L. Varga Péter beszélt, King kamaszkorából a rémtörténetek voltak azok, amelyek valószínűleg megalapozták a későbbi művészetét, de később az elbeszélői stílusán, az elbeszélései megalkotottságán észrevehetővé vált az is, hogy a figyelme Faulkner, Hemingway, McCarthy és John Steinbeck felé irányult.

Steinbecknél is nagyon fontos az amerikai vidék és az amerikai környezetrajz, ami Stephen Kingnél is gyakran visszaköszön, elég ha csak a maine-i vidék mikrokörnyezetére gondolunk. Úgy vélem, hogy Steinbecktől a stílusban és az elbeszélés szerkezetének a felépítésében merített sokat; ha azonban a gyermek tematikát nézzük, akkor William Goldingot is szóba kell hozni”

– magyarázta a Prae irodalmi és kultúratudományos folyóirat főszerkesztője.

Az online beszélgetés még mindig megtekinthető – ide kattintva – a Moobius Facebook-oldalán.

2021 áprilisában elérhetővé vált a Carrie új kiadása Hamvai Kornél fordításában, de – Müller Bernadett és Pék Zoltán magyarításával – újabb Stephen King-kötet is előrendelhetővé vált. Ez az Emelkedés és A coloradói kölyök című kisregényeket tartalmazza. Szintén elő lehet rendelni a Lisey története című kötetet, ahogy King Az írásról címet viselő kiadványát is. A leginkább várt kötet mégis a Minél véresebb című, amely április 30-án jelent meg, s négy kisregényt (Mr. Harrigan telefonja, Chuck élete, Minél véresebb, A patkány) tartalmaz.

Kövesse facebook oldalunkat is!