Skultéty Csaba legújabb könyve Nagykaposról szól
Skultéty Csaba 33 éven át volt a Münchenben székelő Szabad Európa Rádió munkatársa, 20 évig nemzetközi politikai szerkesztője, majd független publicista. 1989 után telepedett vissza Magyarországra, a mai napig a határon túli magyarság ügyét szolgálja.
'Vannak vidékek, féltett kishazák. Az én Ung-megyei Nagykaposom” a címe Skultéty Csaba legújabb könyvének. A szerző a címválasztást így magyarázza: "Földrajzilag nagyon mostoha helyen fekszik ma Nagykapos. Volt a szovjet határ, most az ukrán határ. Pozsonyból Nagykapos messze van. Nekem ez ma is kishazám és figyeljünk egy kicsit másutt is a kishazákra."
Skultéty Csaba legújabb könyve egy egyedülálló korrajz az 1920-as, 30-as évek Kaposáról.
Az akkori színmagyar Ung megyei mezőváros járási székhely járási hivatallal, járásbírósággal, ügyvédekkel, orvosokkal rendelkezett. A könyv szerzője szerint falusias, mégis volt kisvárosi beütése, volt egy érdeklődő szellemi rétege, amely igényelte a kultúrát, amelyhez Kassáról eljárt a színház. Mindezt apró részletességgel írja le Skultéty Csaba a könyvében.
A könyvben Skultéty Csaba részletesen számot ad gyerekkora mindennapi tevékenységeiről, a szomszéd gyerekekről, az emberek egymáshoz való viszonyáról. Ír az utcai játszásokról, a családi házukról, abban is a kedvenc kuckójáról, a verandáról. S ír az akkoriban újdonságnak számító kaposi moziról , a bálokról, a családja Mécs Lászlóhoz, az akkoriban itt szolgáló papköltőhöz fűződő szoros kapcsolatáról, a kézsmárki éveiről és sok más érdekes emlékéről.
Skultéty Csaba a könyvet a mai nagykaposiaknak ajánlja, hogy megismerjék: szüleiknek, nagyszüleiknek színes múltja volt, a mezőváros a felvidéki magyar életben bizony szerepet játszott. A szerző szerint a memoár azért is született meg, hogy a mai nagykaposiak életkedvet merítsenek belőle és példaként szolgáljon számukra az akkori polgárok magyarságtudata.
(Skultéty Csaba könyvéről, Nagykaposhoz fűződő viszonyáról a Felvidéki Híradó pénteki adásában összeállítást láthatnak.)
