„Samarja, közönségesen Somorja…”
Mindig érdeklődéssel veszem a kezembe azokat a könyveket, amelyek egy-egy adott településről tájékoztatnak. Se szeri, se száma azoknak a kiadványoknak, amelyek különböző alkalmakból jelennek meg a helyi közösségek támogatásával. Legutóbb egy régebben megjelent kiadvány került a kezembe, egy történelmi olvasókönyv 1996-ból. Címe egyszerű: Somorja.
A könyvecske borítóján a város 1845-ből való pecsétje látható. Összeállította és szerkesztette Bárdos Gábor, Presinszky Lajos és Végh László. A bevezetőt Limpár Péter, a Csemadok városi szervezetének akkori elnöke írta. Megtudhatjuk belőle többek között azt is, hogy az olvasókönyv a Csemadok városi szervezetének gondozásában jelent meg és a szembetűnő hiánya indokolta szükségességét:
Ez volt tehát az impulzus, amely nyomán megszületett az olvasókönyv. Helyette persze inkább szerettek volna egy részletes várostörténetet megjelentetni, de nem volt rá anyagi keret. Így aztán, színes mozaikdarabonként illeszkednek a teljes képet körülölelő keretbe az egyes részek, leírások, amelyeknek nem akárkik a szerzői sem…
olvashatjuk. Egy-egy helytörténeti könyvet általában valamely jeles évfordulóra jelentetnek meg. Így történt ez ennek az olvasókönyvnek az esetében is:
írják a bevezetőben. Így érthető az is, hogy az olvasókönyv első írása (amely a Nyugatmagyarországi Híradó 1896. májusi számából való) arról ad hírt, hogy a jeles év 20. napja a milleniumi ünnepségek jegyében telt Somorján és
Az olvasókönyv számos híres szerzőtől ragad ki Somorjára vonatkozó szövegeket. Bél Mátyás többek között ezt írja:
Vályi András Magyar országnak leírása című művéből is bekerült az olvasókönyvbe egy hosszabb passzus, többek között ezt írja szép veretes nyelven:
Ahogy az olvasókönyv egyes részei, részletei az időben haladnak előre, úgy ismerkedhetünk meg többek során Fényes Elek, Ipolyi Arnold, Alapy Gyula, Khin Antal és mások írásainak alapján Somorja életének legkülönfélébb részleteivel: természeti leírással, a város történelmével, templomaival, műemlékeivel, iskolái történetébe is bepillanthatunk, de hírt kapunk az árvizekről, a halászatról, vallási felekezeteiről, mondáiról, legendáiról, piacairól és kereskedelméről, iparosairól, s arról, mi is volt a somorjai vízicsizma, hogy csak néhány „témát” említsek.
Végül, de nem utolsósorban Végh László jóvoltából egy összefoglalást kaphat a mindenkori olvasó arról, milyen képet mutat Somorja lakossága 1869-től a népszámlálások tükrében. Az olvasókönyv szövegeit Képmelléklet egészíti ki. A könyv hasznos olvasmány lehet nemcsak a somorjaiak számára.
