2024. január 13., 13:50

„Samarja, közönségesen Somorja…”

Mindig érdeklődéssel veszem a kezembe azokat a könyveket, amelyek egy-egy adott településről tájékoztatnak. Se szeri, se száma azoknak a kiadványoknak, amelyek különböző alkalmakból jelennek meg a helyi közösségek támogatásával. Legutóbb egy régebben megjelent kiadvány került a kezembe, egy történelmi olvasókönyv 1996-ból. Címe egyszerű: Somorja.

somorja3
Galéria
+9 kép a galériában
A Fő tér 1926-ban
Fotó: Lacza Gergely

A könyvecske borítóján a város 1845-ből való pecsétje látható. Összeállította és szerkesztette Bárdos Gábor, Presinszky Lajos és Végh László. A bevezetőt Limpár Péter, a Csemadok városi szervezetének akkori elnöke írta. Megtudhatjuk belőle többek között azt is, hogy az olvasókönyv a Csemadok városi szervezetének gondozásában jelent meg és a szembetűnő hiánya indokolta szükségességét:

Városunk jeles közművelődési intézményében, a Bibliotheca Hungarica Alapítvány könyvtárának polcain böngészve szomorúan kell látnunk, hogy a Szlovákiában magyar nyelven megjelent írott műveket felölelő gyűjteményből, mint ahogy a somorjai olvasóközönség házikönyvtárából is hiányzik egy, a város történetét bemutató ismeretterjesztő munka.”

Ez volt tehát az impulzus, amely nyomán megszületett az olvasókönyv. Helyette persze inkább szerettek volna egy részletes várostörténetet megjelentetni, de nem volt rá anyagi keret. Így aztán, színes mozaikdarabonként illeszkednek a teljes képet körülölelő keretbe az egyes részek, leírások, amelyeknek nem akárkik a szerzői sem…

somorja1
Somorja
Fotó:  Lacza Gergely
Színes mozaikként illeszkednek egymáshoz kiadványunkban a korabeli útirajzok, leírások, templomaink, iskoláink története”,

olvashatjuk. Egy-egy helytörténeti könyvet általában valamely jeles évfordulóra jelentetnek meg. Így történt ez ennek az olvasókönyvnek az esetében is:

Meggyőződésünk, hogy ez a Magyar Honalapítás Millecentenáriumán megjelenő várostörténeti olvasókönyv csupán az első lépés a múltunk megismeréséhez vezető úton”,

írják a bevezetőben. Így érthető az is, hogy az olvasókönyv első írása (amely a Nyugatmagyarországi Híradó 1896. májusi számából való) arról ad hírt, hogy a jeles év 20. napja a milleniumi ünnepségek jegyében telt Somorján és

az egész város zászlódíszt öltött. (…) 11 órakor kezdődött a »Korona« vendéglő nagytermében a város díszközgyűlése, amelyet Sidó István polgármester hosszabb, szépen kidolgozott beszéddel nyitott meg…”
somorja2
Somorja legrégibb képe
Fotó:  Lacza Gergely

Az olvasókönyv számos híres szerzőtől ragad ki Somorjára vonatkozó szövegeket. Bél Mátyás többek között ezt írja:

Latinul általában Samaria, a magyaroknál Somorja, a németeknél Sumarein, a szlávoknál Schomorin a neve. Valahányan helytelen nevet használnak. Helyesen Szentmáriának kellene nevezni…”

Vályi András Magyar országnak leírása című művéből is bekerült az olvasókönyvbe egy hosszabb passzus, többek között ezt írja szép veretes nyelven:

Nevezetes és régi privilegiállt Mezőváros Pozsony Vármegyében, a Tsalóközben, lakosai leginkább Magyarok, kevesebb Németek, katolikusok, evangélikusok, és reformátusok, fekszik az öreg Dunához 3/4, az Érsek Újvári ág Dunához pedig 1 ½ órányira, sík földön, Gutor, Dienesdi, Gantsháza, s a többi helységeknek szomszédságjokban. Hajdani lakosai különbféle hív szolgálattjaikért nevezetes szabadságokat nyertek a régi Magyar Királyoktól, és ezen kívül birtokokat is…”
somorja4
Felszabadító-levél 1869-ből
Fotó:  Lacza Gergely

Ahogy az olvasókönyv egyes részei, részletei az időben haladnak előre, úgy ismerkedhetünk meg többek során Fényes Elek, Ipolyi Arnold, Alapy Gyula, Khin Antal és mások írásainak alapján Somorja életének legkülönfélébb részleteivel: természeti leírással, a város történelmével, templomaival, műemlékeivel, iskolái történetébe is bepillanthatunk, de hírt kapunk az árvizekről, a halászatról, vallási felekezeteiről, mondáiról, legendáiról, piacairól és kereskedelméről, iparosairól, s arról, mi is volt a somorjai vízicsizma, hogy csak néhány „témát” említsek.

somorja7
Plutzer József és Simon Károly gazdalegények
Fotó:  Lacza Gergely

Végül, de nem utolsósorban Végh László jóvoltából egy összefoglalást kaphat a mindenkori olvasó arról, milyen képet mutat Somorja lakossága 1869-től a népszámlálások tükrében. Az olvasókönyv szövegeit Képmelléklet egészíti ki. A könyv hasznos olvasmány lehet nemcsak a somorjaiak számára.

somorja8
Felsőcsallóköz - társadalmi, közgazdasági és szépirodalmi lap
Fotó:  Lacza Gergely
somorja1
Galéria
+9 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.