Rímek szablyaélen: Balassi-kardos költők és műfordítók antológiája
Hogyan kerülhet egy kötetbe magyar, török, macedón, orosz, cseh, portugál vagy észt alkotó? Hogyan szerepelhet egy könyvben költő, műfordító Amerikából, Ózdról vagy Jerevánból? Ausztráliából és Zentáról? Csak annak okán, hogy a költészet nemzetközi? Az általam alább ajánlott kötet azonban egyáltalán nem felel meg a jól ismert „progresszív nemzetköziség” ingatag kritériumának, amely egyfajta ízlésterrorként hálózza be mai világunkat.
A Rímek szablyaélen címet viselő költői antológia alkotóit és műveit a nemzeti elkötelezettség és a tehetség géniusza kovácsolja egybe, akár egy nemes acélból készült kardot. A kard nem véletlen. Valamikor 1990-ben született meg Molnár Pál újságíró, napjainkban a Présház.eu művészeti hírportál főszerkesztője fejében az ötlet, hogy a ránk erőltetett Valentin-nap ünneplése helyett legyen Balassi Bálint költészete az ellenszérum a világszerte terjedő uniformizált Valentinnak.
Az ötlet 1997-ben öltött testet, azóta jutalmazzák Bálint-napon a díjjal a magyar líra kiemelkedő alakjait, és tüntetik ki a magyar irodalmat fordító európai szellemiségű poétákat. Maga a díj különlegesség: a jellegzetesen magyar szablyát Fazekas József bonyhádi mester kovácsolja a kezdetektől, az utóbbi években Kiss-Rigó László püspök szenteli meg az évről évre más-más templomba zarándokló Balassi-misén.
A szóban forgó antológia sorrendben immár a harmadik. Az első Kardtársak, a második Balassi kardtársai címmel jelent meg. Első alkalommal szerepelnek együtt magyar és idegen nyelvű alkotások, ami különleges élményt nyújt az olvasónak.
A Molnár Pál által szerkesztett kötet az elmúlt huszonöt év 25 költői válogatása. Az alkotók közt megtaláljuk többek közt Ágh Istvánt, Farkas Árpádot, Ferenczes Istvánt, Nagy Gábort, Nagy Gáspárt, Serfőző Simont, Tari Istvánt, Utassy Józsefet. A külföldiek közül például Paszkál Gilevszki, Ross Gillett, Vahram Martiroszjan, Jean-Luc Moreau vagy Ernesto Rodrigues fordításait olvashatjuk. Balass-kardos költőket a Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig. A Balassi-kardos műfordítók Tokiótól Santa Barbaráig, Sao Paulótól Melbourne-ig. Ami összeköti őket, hogy Balassi Bálint alkotásait a saját nemzeti irodalmuk kincsévé tették, gazdagítva nemzetük művészetét. A Molnár Pál által megalkotott Balassi-folyamat így vált nemzetközivé, melynek jelmondata: fedezd föl a saját kultúrád.
(Kairosz kiadó, 2020)
