Pályázatot hirdet kutatók számára az Európai Unió
BRÜSSZEL. Ötéves kutatói pályázatot hirdet az Európai Bizottság a felzárkózó országok számára, amellyel kiemelkedő teljesítményű kutatókat szeretnének az Európai Unióba, azon belül is a felzárkózó térségekbe csábítani - tudatta az MTI-vel a kutatásért és fejlesztésért felelős uniós biztos hivatala hétfőn.
A pályázati felhívást a tervek szerint egy hét múlva, december 17-én teszik közzé, és az összesen 12 millió eurót szán öt ilyen kísérleti jellegű, úgynevezett pilot projektre, vagyis 1-1 kutató öt évre egyenként 2,4 millió eurót kaphat kutatásai finanszírozásához. A pilot projektre bármelyik felzárkózó térségbeli non-profit állami kutatóintézet vagy egyetem jelentkezhet, amelyek közül a bizottság jövő év végéig tervezi kiválasztani azt az ötöt, amelyet támogatásban részesít.
A bizottság megállapította továbbá, hogy egyes térségek kutatási-fejlesztési kiadásai - uniós támogatással és anélkül megvalósuló projektek tekintetében is - elmaradnak az uniós átlagtól. A bizottság adatai szerint 2010-ben Magyarországon az üzleti szféra a bruttó hazai termék 0,7 százalékát, míg az állam annak 0,45 százalékát fordította kutatásra és fejlesztésre (K+F), míg 2011-ben az üzleti szféra GDP-arányos K+F-költése a GDP 0,75 százalékára emelkedett, addig az állam ilyen célokra valamivel kevesebbet, a GDP 0,43 százalékát fordította.
Az Európai Unió 27 tagállama átlagosan GDP-jük 0,74 százalékát fordították tudományos célokra tavaly és az azt megelőző évben egyaránt, míg az uniós magánszektor 2010-ben az EU GDP-jének 1,24 százalékát, 2011-ben pedig 1,26 százalékát fordította kutatásra és fejlesztésre. Az uniós országok közül Finnország és Svédország költi a legtöbbet K+F-re; Finnországban tavaly a magánszektor a GDP 2,67 százalékát fordította ilyen célokra, míg az állam a GDP 1,09 százalékát költötte K+F-re. Stockholm állami forrásokból a GDP 1,02 százalékát, a svéd magánszektor pedig a GDP 2,34 százalékát költötte kutatásra és fejlesztésre.
A bizottság tervei szerint, ha a kísérletet sikeresnek bizonyul, akkor azt a jövőben több régióra, és az unió összes országára kiterjesztik. A támogatni tervezett kutatóknak ugyanakkor nem kötelező európaiaknak lenniük, de a bizottság azt is közölte: a pályázó intézmény akár saját tudósának támogatására is pályázhat, és nyerhet, ha a brüsszeli testület úgy ítéli meg, hogy az adott projekt olyan vezető vagy kiemelkedő jelentőségű, amely érdemes a támogatásra.
A bizottság megállapította továbbá, hogy egyes térségek kutatási-fejlesztési kiadásai - uniós támogatással és anélkül megvalósuló projektek tekintetében is - elmaradnak az uniós átlagtól. A bizottság adatai szerint 2010-ben Magyarországon az üzleti szféra a bruttó hazai termék 0,7 százalékát, míg az állam annak 0,45 százalékát fordította kutatásra és fejlesztésre (K+F), míg 2011-ben az üzleti szféra GDP-arányos K+F-költése a GDP 0,75 százalékára emelkedett, addig az állam ilyen célokra valamivel kevesebbet, a GDP 0,43 százalékát fordította.
Az Európai Unió 27 tagállama átlagosan GDP-jük 0,74 százalékát fordították tudományos célokra tavaly és az azt megelőző évben egyaránt, míg az uniós magánszektor 2010-ben az EU GDP-jének 1,24 százalékát, 2011-ben pedig 1,26 százalékát fordította kutatásra és fejlesztésre. Az uniós országok közül Finnország és Svédország költi a legtöbbet K+F-re; Finnországban tavaly a magánszektor a GDP 2,67 százalékát fordította ilyen célokra, míg az állam a GDP 1,09 százalékát költötte K+F-re. Stockholm állami forrásokból a GDP 1,02 százalékát, a svéd magánszektor pedig a GDP 2,34 százalékát költötte kutatásra és fejlesztésre.
A bizottság tervei szerint, ha a kísérletet sikeresnek bizonyul, akkor azt a jövőben több régióra, és az unió összes országára kiterjesztik. A támogatni tervezett kutatóknak ugyanakkor nem kötelező európaiaknak lenniük, de a bizottság azt is közölte: a pályázó intézmény akár saját tudósának támogatására is pályázhat, és nyerhet, ha a brüsszeli testület úgy ítéli meg, hogy az adott projekt olyan vezető vagy kiemelkedő jelentőségű, amely érdemes a támogatásra.
Forrás
MTI
