Olvasnak-e a fiatalok, és ha igen, akkor mit? - Videóval
Olvasnak-e a mai fiatalok, és ha olvasnak, akkor mit? Ezek a kérdések jelentősen befolyásolják a jövő irodalmi és könyvkiadási tevékenységét. A Szlovákia Magyar Írók Társasága folyamatosan építi a kapcsolatot az oktatási intézményekkel, és kortárs szerzőkkel szervez író-olvasó találkozókat, hogy ezzel is közelebb vigye az irodalmat a fiatalokhoz. Az irodalomnépszerűsítés gyakorlati módszereiről és a gyakorlati tapasztalatokról beszélgettek szakemberek egy szimpóziumon a Kortárs Magyar Galériában Dunaszerdahelyen.
Nem mindegy, hogy mit olvasnak a gyerekek, állapították meg a szakemberek Dunaszerdahelyen az irodalomnépszerűsítésről szervezett szakmai fórumon résztvevő szakemberek, hiszen ha az első élményei az olvasásról nem pozitívak, akkor a későbbiekben már nem biztos, hogy könyvet vesznek a kezükbe. A SZMÍT titkára portálunknak elmondta, a gyerkek az iskolában irodalomórán ugyan kapnak egy alapszintű áttekintést, azonban ezen felül semmilyen információval nem rendelkeznek a kortárs szerzőkről, legfőképpen a felvidéki magyar írókról és költőkről.
Az irodalomnépszerűsítésnek teljesen új formáit kell alkalmazni, mint a korábbi években, hiszen az úgynevezett X generáció megjelenése óta az információszerzés alapjaiban változott meg, a gyerekek kis kortól kezdve képernyőalapú technológiák segítségével tájékozódnak, és ezeket a lehetőségeket kell alkalmazni, ha fel akarjuk kelteni az érdeklődésüket az olvasás iránt. Hasznos lenne akár a népszerű filmadaptációkat, vagy akár a videójátékokat bevonni a figyelemfelkeltés érdekében.
A középiskolás korosztály esetében egyre nehezebb az olvasás népszerűsítése, hiszen ők már a kötelező olvasmányokat is leginkább csak rövidített formában hajlandóak átolvasni, vagy azok filmadaptációját nézik meg. Ezt a célcsoportot már csak a jelen kort uraló technológiák alkalmazásával lehet motiválni. Több ilyen kezdeményezés is napvilágot látott, amely során a diákoknak "szabad kezet" adnak abban, hogy a számukra érdekes technikákkal próbálják felkelteni a saját korosztályuk figyelmét egy-egy adott irodalmi alkotásra.
A könyvre manapság sok esetben inkább úgy tekintünk, mint egy esztétikai tárgyra, nem használati tárgyként kezeljük. Megvesszük, nézzük, ajándékozzuk, tiszteljük, mint a tudás tárházát, csak éppen nem olvassuk. Az irodalom népszerűsítésére az egyetemeken is nagy figyelmet fordítanak, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyetemre is egyre több olyan diák érkezik, akiknek szövegértelmezési problémáik vannak. Ennek érdekében az egyetemeken is folytatnak irodalomnépszerűsítési tevékenységeket , amire korábban nem volt szükség.
A könyvtárosok is azt tapasztalják, hogy az utóbbi tíz évben jelentősen csökkent az olvasók száma, elsősorban a fiatal korosztályt nehezebb rávenni, hogy betérjen a könyvtárba. Magyarországon minden második ember olvas, de a rendszeres olvasók jóval kevesebben vannak. Tavaly készült egy felmérés, amelyből kiderült, hogy azok a gyerekek, akiknek rendszeresen olvasnak például mesét a szüleik, azok közül rendszeresen olvasó felnőtté körülbelül 70% válik. Azok közül, akiknek pedig nem, körülbelül csak 1-2%. Aki rendszeresen olvas, annak jó a szövegértése, akinek jó a szövegértése, azok jól boldogulnak az oktatásban. Éppen ezért a könyvtárak is foglalkoznak irodalomnépszerűsítéssel, hogy felkeltsék az érdeklődést az olvasás iránt.
