Nyolcvan éve halt meg H. G. Wells, a sci-fi egyik klasszikusa

A Kent megyei Bromley-ban született 1866. szeptember 21-én. Apja bolttulajdonos és - egy lábtörésig - hivatásos krikettjátékos volt, de mivel az üzlet nem volt túl jövedelmező, feleségének házvezetőnői munkát kellett vállalnia. Wells gyermekkora magányosan telt, bátyjai jóval idősebbek voltak nála, anyja pedig nem engedte a környékbeli fiúkkal játszani, inkább magával vitte a munkába, s a kisfiú unalmában a takarítandó házak könyvtárát bújta. Apja 1879-ben csődbe jutott, ezért Wellsnek ott kellett hagynia az iskolát. Rőfössegéd, majd gyógyszerésztanonc volt, végül egy középiskola diáktanárja lett. Közben szorgalmasan tanult és 1884-ben ösztöndíj segítségével a londoni Normal School of Science biológia szakos hallgatója, a neves darwinista professzor, Thomas Henry Huxley növendéke lett.

A biológia mellett fizikát és geológiát is hallgatott, de foglalkozott evolúcióelmélettel, az ökológia, a genetika kérdéseivel is. 1890-ben zoológiából szerzett diplomát, ezt követően különböző magániskolákban tanított, szaktárgyai mellett angolt és rajzot is.

1891-ben feleségül vette unokahúgát, de házasságuk csak négy évig tartott. A válás után Wells rögtön újra megnősült: egy tanítványát vette el, aki két fiút szült neki. 1903-ban tőle is elvált, s nem is nősült újra, ám legendásan sok szerelmi kapcsolata volt - többnyire csinos, fiatal, tehetséges és művelt nőkkel -, emiatt a szexuális forradalom egyik első harcosának is tartják.

A tanítást 1893-ban tüdővérzés miatt abba kellett hagynia, ettől kezdve írásaiból élt, a The Pall Mall Gazette egyik állandó szerzője lett. Rövid elbeszélések, esszék után 1895-ben jelent meg első tudományos-fantasztikus regénye, Az időgép, amelyet nem sokkal később követett a többi, ma már klasszikusnak számító Wells-regény: a Dr. Moreau szigete, A láthatatlan ember, az ominózus A világok harca (amelynek Orson Welles rendezte 1938-as rádióváltozata óriási pánikot okozott az Egyesült Államokban), az Emberek a Holdban.

A regények témáival, az időutazással, a földön kívüliek inváziójával, a genetikai manipulációval Wells a tudományos fejlődés veszélyeire akarta felhívni a figyelmet, mindemellett fordulatos történeteivel szórakoztatni is kívánta olvasóit. Több művét többször is feldolgozták a filmesek, így a Dr. Moreau-ban Marlon Brando, Michael York, Burt Lancaster játékát csodálhattuk, a 2005-ös, Steven Spielberg rendezte A világok harca-feldolgozásban pedig Tom Cruise játszotta a főszerepet. A 20. század első évtizedeiben Wells figyelme a társadalmi kérdések felé fordult, a modern személyiség, az egyén morális problémái, a közösséggel való kapcsolata mellett a közéleti kérdések foglalkoztatták.

1903-ban belépett az új utakat kereső szocialista értelmiségiek által alapított Fabiánus Társaságba, amellyel azonban néhány év múlva részint magánéleti, részint ideológiai viták miatt megromlott a kapcsolata.

Az ebben az időszakban írott társadalmi regényeiben (Kipps, Tono-Bungay, Anna Veronika) több önéletrajzi elem is felfedezhető. Az évszázad elején a szépirodalmi művek mellett számos tanulmányt is megjelentetett, amelyekben az emberiség jövője, az emberi fejlődés távlatai foglalkoztatták, s egyre határozottabban képviselte a világméretű társadalmi átalakulás szükségességének gondolatát. Elméleteit profetikus, utópisztikus tanulmányokban, regényekben fogalmazta meg (Formálódó emberiség, Modern utópia, Amikor az üstökös eljön, Új világ a régi helyén, Az új Machiavelli).

Az első világháború idején felemelte szavát az embertelenség ellen, járt a fronton, 1920-ban, a polgárháború alatt ellátogatott Oroszországba és találkozott Leninnel. A háború után írott ismeretterjesztő, elméleti munkáiban az általános haladás, béke és igazságosság érdekében egy világállam létrehozását tartotta szükségesnek.

Sajátos elképzeléseiért kortársai megrögzött kommunistának tartották, noha ő úgy vélte, a marxizmus olyan merev és steril világnézet, amely nem alkalmas egy új, valóban demokratikus társadalmi rendszer kialakítására. Gondolatait egyik legnépszerűbb művében, A világtörténet alapvonalaiban fogalmazta meg, amit később Julian Huxleyval és saját fiával közösen trilógiává bővített (Az élet csodái, Az emberiség munkája, gazdagsága és boldogsága). Az írót 1934-ben a Nemzetközi PEN Klub elnökévé választották, és haláláig posztján is maradt. Megválasztása után nem sokkal a Szovjetunióba látogatott, ahol híres interjút készített Sztálinnal, ennek során a marxizmus és a liberalizmus eszméiről vitatkoztak. A második világháború kitörése Wells minden utópisztikus reményét szétzúzta, az emberiség jövőjét már nem tudta bizakodással szemlélni, utolsó tanulmányában is mélységes pesszimizmusát fogalmazta meg. Wells Londonban halt meg 1946. augusztus 13-án.

Népszerűsége Magyarországon is óriási volt, főleg az első világháború előtt és a két világháború közötti időszakban, amikor művei sorozatosan megjelentek magyar fordításban is.

Az 1898-ban megjelent A világok harca című regény szerzői jogai 2016. december 31-én jártak le, s 2017-ben meg is jelent a mű Wells örökösei által jóváhagyott folytatása a neves angol sci-fi író, Stephen Baxter tollából. A The Massacre of Mankind című regényben a marslakók újra megszállják a Földet, tanulva az első invázió során elkövetett hibáikból. Baxtertől származik egyébként Az időgép hitelesített folytatása is, az eredeti regény kiadásának centenáriumán, 1995-ben megjelent Időhajók.