Nógrád, ahogyan kevesen ismerik

Szvorák Emese 2019. február 05., 12:25

A Füleki Vármúzeum szervezésében, A Regionális Történelem Barátainak Köre a közelmúltban mutatta be 2018. évi tanulmánykötetét Füleken, melyben Titton Viktória, a Füleki Vármúzeum igazgatója tanulmánya is megjelent. Az igazgatónő a Füleken megvalósult régészeti kutatásokat és a város területén talált leleteket mutatta be egy fejezetben.

Fotó: Szvorák Emese

A nemrég megalakult Nógrád Történelmének Barátai nevet viselő polgári társulás eddig három tanulmánykötetet jelentetett meg, melyeket négy találkozó előzött meg. Az évkönyvekben a nógrádi régióból különféle témákban, különféle tanulmányokat tesznek közzé minden évben. Jelentőségük abban rejlik, hogy eddig nem jelent meg olyan átfogó mű, mely tanulmányokon keresztül mutatná be a nógrádi régiót.

Az idei évben a kötet megalkotásába a Füleki Vármúzeum is bekapcsolódott. Titton Viktória, az intézmény igazgatója, egy fejezet részeként egészen a 40-es évekig visszamenően taglalta a Füleken megvalósult régészeti feltárásokat és azok eredményeit, leletanyagát.

„A tanulmány a Dr. Kalmár-féle feltárással indul. Abban az időben nem létezett múzeum Füleken, ezért a feltárás célja az volt, hogy a füleki vár területéről előkerült leletekből készüljön egy állandó kiállítás, amivel megnyílhat a Vármúzeum. Ide kerültek volna a később Persén talált avar-szláv-kori leletek és a ragyolci leletanyag is. A Magyar Nemzeti Múzeum által a várban feltárt leletek azonban Budapestre kerültek, és csak sok évre rá érkeztek vissza Szlovákiába, így a leletanyag visszakerüléséről is szót ejtek a tanulmányban” – avatott be az igazgató.

Képgalériánk:
Fotó: Szvorák Emese

A következő feltárások 2004 és 2010 között valósultak meg a vár területén. Ezeket a kutatásokat a Műemlékvédelmi Hivatal, valamint egy magáncég irányította. A harmadik korszak pedig már a Vármúzeumhoz és a nyitrai Régészeti Intézethez kötődik, mely 2011 és 2017 között zajlott, és szintén főleg a füleki vár területére irányult.

„Egy további bekezdést szenteltem a város más területein megtalált leletanyagnak is. Például a Szentfali melletti téglagyár területén 5-6. századi leletek, a füleki Kistemető területén bronzkori tárgyak, illetve a valamikori Kovosmalt területén középkori és kora újkori leletek kerültek felszínre. Vannak olyan leletek is, amelyekre véletlenszerűen bukkantak rá. Ilyenek a vasútállomástól nem messze talált középkori edények, vagy a szlovák iskola területéről előkerült 13-15. századi edények, melyek közül 20-25 darab egészben maradva került felszínre. A feltárások alkalmával előkerült tárgyak közül a legérdekesebbek a füleki vár Bebek- tornyában lévő állandó kiállítást gazdagítják” – magyarázta az igazgató, hozzátéve: a kötetet főként a nagyközönség számára ajánlja.

„Akit érdekel a régió történelme, néprajza, régészete, annak kiváló olvasmány lehet” – zárta. Az évkönyv szlovák nyelven íródott. A kötetben olvasható többek között Varga Norbert, folklórkutató és Böszörményi István, helytörténész egy-egy tanulmánya is. Előbbi az észak-nógrádi várak mondahagyományát, utóbbi a 18. század végi Losonc helytörténetét dolgozta fel.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS