Nívós szimpózium Jókai-díj-átadással: a tatabányai Borka Zsuzsannát jutalmazták – KÉPEKKEL
A Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület -JKME a Duna Menti Múzeummal, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeummal - PIM, a szegedi Jókai 200 kutatócsoporttal és a Falvak Kultúrájáért Alapítvánnyal közösen, Jókai Mór születésének 200. évfordulója és a magyar széppróza napja alkalmából, február 22-én a komáromi Tiszti pavilon dísztermében szimpóziumot tartott. Az esemény záróakkordjaként került sor az idei Jókai-díj átadására. Az ünnepi műsort Dráfi Mátyás, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, valamint a Komáromi Művészeti Alapiskola biztosította.
A jelenlevők üdvözlése után az egyik anyaországból érkezett jeles vendég, Török Petra, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója nyújtott áttekintést a legfontosabb magyarországi Jókai-bicentenáriumi rendezvényekről, amelyek a budapesti Fiumei úti sírkertben, Balatonfüreden és az Országos Széchenyi Könyvtárban valósultak meg. Hangsúlyozta: azok során Jókai Mór életútjának korábban feltáratlan momentumaira is kitértek.
Majd Keszegh Margit, a JKME elnöke köszönetet mondott valamennyi társszervezőnek és előadónak azért, hogy első szóra igent mondtak, ekképp hozzájárulva a szimpózium sikeréhez. Szénássy Tímea pedig szintén a házigazda egyesület képviseletében felidézte az írófejedelem 200. születésnapján, február 18-án szülővárosában történteket.
Azután következtek a meghirdetett előadások. Elsőként Hansági Ágnes Jókai-kutató, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára Jókai Mór missiójáról beszélt. Egyebek mellett megtudtuk: Jókainak gyönyörűséget adott az, hogy író lehetett, és büszkeség töltötte el őt amiatt, hogy a kicsinek számító magyar nemzetnek lehetett az írója. Több őt arra sarkalló kérésnek ellenállt, hogy ne magyarul, hanem inkább valamelyik világnyelven, németül vagy franciául jelentesse meg a műveit, pedig így nehezebb volt bekerülnie a nemzetközi irodalmi körforgásba. E döntését a hazája és anyanyelve szeretetén kívül az is indokolta, hogy nemcsak ragaszkodott a magyar nyelvhez, hanem annak titkait is kutatta, újabb és újabb szavakat gyűjtött. Amikor magyar íróként világhírűvé vált, feltette a kérdést: miért nem világnyelv a csodálatos kifejezésekben felettébb gazdag, magyar nyelv…
Mészáros Zsolt Jókai Mór és a reformkori divatlapok című előadásában a többi között elhangzott, hogy a 19. század közepén az írók saját megélhetésüket újságírásból igyekeztek biztosítani. Akkortájt a Pesti Divat és az Életképek című lapokban nagy hangsúlyt fektettek az illusztrációkra, képmellékletekre, s a sorozatban megjelent íróportrék is azt bizonyították, hogy azokban az irodalomnak is fontos helye volt.
Vaderna Gábor Romantikus túlzások Jókainál című előadásában Az elátkozott család című Jókai-regényben található, nem a valóságot tükröző túlzásokat ecsetelte. Például a mű nyitányát képező 1763-as évi, nagy komáromi földrengést úgy ábrázolta, mintha végítélet történne, s emiatt kemény bírálatok is érték őt…
Veres Miklós Jókai Mór és a magyar sci-fi irodalom című előadásából megtudtuk, hogy az író A jövő század regénye című művével egyrészt fantasztikumot szerető olvasókat teremtett, másrészt sok írót motivált magyar nyelvű, tudományos-fantasztikus könyvek írására. Művében az 1882 – 2000 közti időszakban mutatja be Magyarország és a világ jövőjét, miközben annak első fele a korabeli társadalmi viszonyok szatírája, második része pedig arról szóló utópia, hogy az új műszaki eszközök, csodagépek segíthetnek megteremteni az örök világbékét, és jobbá tehetik a világot. Sajnos, ez nem következett be…
A magyarországi előadók után Galo Vilmos történész a Duna Menti Múzeum állandó Jókai-emlékkiállításának tervezetéről árult el részleteket. Hozzátette: a hét tematikus egységből álló anyag tervezése még folyamatban van, de az biztos, hogy annak keretében múzeumpedagógiai foglalkozások megtartására alkalmas teret is létesítenek. Ugyancsak szólt az 1893 – 1945 közti komáromi Jókai-kiállításokról is, amelyekről a képgalériánkban olvashatnak.
Az esemény záróakkordjaként került sor a Jókai-díj átadására, amelyet először 2007-ben kapott meg az akkori évfolyam győztese. A díj kezdeményezője a 2005-ben elhunyt dr. Szénássy Árpád helytörténész-író, a Magyar Kultúra Lovagja és az idei díjátadón is jelen levő Végh József író-zsűritag, az Egyetemes Kultúra Lovagja, társalapítója pedig Nick Ferenc, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány elnöke volt.
Ez alkalommal Keszegh Margittól, a JKME elnökétől és Nick Ferenctől a tatabányai Borka Zsuzsanna vehette át az arany díszoklevelet, Jókai Mór kezének márványlapon elhelyezett gipszmásolatát, mely Donáth Gyula alkotása alapján készült és a szép virágcsokrot. A Haza és haladás jeligével ellátott munkájának címe: A magyar reformkor eszméi és héroszai Jókai műveiben, amelyből Farkas Adrianna, a JKME irodalmi szekciójának vezetője olvasott fel részletet. Egyébként az idei győztes tavalyi nívós pályaművét is díszoklevéllel jutalmazták, ám akkor a Jókai-díjat a ceglédi Veres Tamás kapta.
Majd Keszegh Margit meghirdette a Jókai-díj következő, immár huszadik évfolyamának témáját, melynek címe: Jókai és a szabadságharc önéletrajza, naplói és művei alapján. A legfeljebb 25 oldal terjedelmű munkákat 2025. október 31-ig várják a pályázat kiírói.
Az ünnepi műsorban Dráfi Mátyás, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész részletet olvasott fel Szabolcska Mihály Strófák Jókairól című írásából, valamint a Komáromi Művészeti Alapiskola képviseletében Boris Borsányi zenetanár hegedült, Bukor Emőke gimnazista pedig zongorázott. A rendezvény résztvevőit bicentenáriumi könyvjelzőkkel és Jókai-csokikkal ajándékozták meg a szervezők.
A Himnusz közös eléneklése után a friss Jókai-díjas portálunk kérdésére elmondta: mindig humán területen dolgozott, s az utóbbi években már a megélhetését is az írásból tudja biztosítani. Decemberben jelent meg a kilencedik kötete, s verseket, novellákat, elbeszéléseket, meséket is ír. Nagy örömmel tölti el őt az, hogy ezen irodalmi megmérettetés hű pályázójaként éppen a Jókai – bicentenárium évében vehette át a róla elnevezett díjat.
