Nincs veszélyben a Csallóköz vízkészlete

Mint ismeretes, a Dimitrov Vegyiművek Vereknye határában a földbe temetett több száz hordó vegyi anyagot, amelyből a térségben mérgező anyag szivárgott a talajba. A 2015-ben ismertetett tanulmány szerint hat, egészségre veszélyes anyag a csallóközi vízforrások irányába szivárog.

A mérgező anyagok jelenlétéről tájékoztatták az érintett területek lakosait, Pozsony egyes városrészeiben tilos a kutak vizét öntözésre, főzésre, fürdésre használni, és tilos inni a kutak vizéből. A minisztérium akciótervet dolgozott ki, hogy a veszélyes anyagokat elszigetelje, ezzel szeretnék meggátolni a továbbterjedést. Sólymos László környezetvédelmi miniszter azt mondta, a mérgező anyagok nem veszélyeztetik Pozsonypüspöki, Vereknye  és Hidas ivóvizét. „Ha realizálódik ez a projekt, akkor ez tovább nem fog terjedni. Ki van írva a versenytárgyalás a kapszulára, amivel le kellene zárnunk ezt a lerakatot azért, hogy ne terjedjenek ezek a mérgező anyagok."

A miniszter szerint az év végéig elkezdhetik  a szigetelési munkát. „Akkor lenne veszélyben a csallóközi vízkészlet, hogyha ezt nem tennénk meg, ha hagynánk olyan állapotban, ahogy van, akkor egy idő után már komolyan kezdené veszélyeztetni a csallóközi vízkészletet. Ez a megoldás azt hozza, hogy leáll a terjedés, és az a rész, ami a jelen pillanatban beszennyeződött a lerakaton kívül, az folyamatosan megtisztul, ha nem fog újra tovább terjedni ez a szennyeződés”- tette hozzá a tárcavezető, Sólymos László.

A kidolgozott terv szerint a mérgező anyagokat teljesen elszigetelnék a környező rétegektől, és a továbbszivárgott, szennyezett talajvizet is folyamatosan tisztítanák.  

Vlasta Jánová,  a  Környezetvédelmi Minisztérium geológiai és természeti források szakosztályának vezérigazgatója elmondta, a lerakatot földalatti szigetelő fallal zárnánk le. Ez 80 centiméter széles és kb. két kilométer hosszú lenne, amelyet beágyaznák a fenékszigetelésbe. Felülről egy szigetelő fóliával borítanák be, amelyet agyagos rétegekkel töltenének fel, amely nem tenné lehetővé, hogy az esővíz befolyjon ebbe a zárt környezetbe.  „Ezzel párhuzamosan abból a felhőből, amely kiszivárgott a lerakatból, amikor megemelkedett a talajvíz magassága, folyamatosan fogjuk szivattyúzni és tisztítani a vizet. Becsléseink szerint mindezt kb. két, két és fél év alatt meg tudjuk valósítani.”

A Közegészségügyi Intézet szakembere szerint nincs ok a pánikra, de mellőzni kell a térségben a kertek öntözését a mérgezett vízzel.

Azok a káros anyagok, amelyek a talajvízben fellelhetőek csak mikrogrammnyi koncentrációban vannak jelen, és az emberi szervezetnek van olyan képessége, hogy ezektől méregtelenítéssel meg tud szabadulni anélkül, hogy ezek károsítanák az egészségét, mondta Jindra Holíková,  a Pozsonyi Közegészségügyi Intézet igazgatóhelyettese.

„Tehát olyan zöldségek vagy termények egyszeri fogyasztása, amelyek ebből a térségből származnak, nem jelentenek egészségügyi kockázatot. Természetesen az már gondot jelenthetne, ha ilyen termények fogyasztását nem váltogatnánk más termények fogyasztásával. Az már más kérdés, hogy semmiképpen ne készítsünk kisgyermekeknek vagy csecsemőknek táplálékot ezekből, mert erre semmiképpen nem alkalmasak. Gondolom, ezzel mindenki tisztában van. Tudjuk, hogy ezek az anyagok kipárologhatnak, ezért ez a víz fürdésre sem alkalmas.”

A toxikus anyagokat a vegyiművekből 1966 és 1978 között a Kis-Duna kiszáradt, úgynevezett Malom ágába töltötték, amelyet három méter magasan takartak be földdel. Akkor a talajvíz két méterrel a hordók alatt volt, de a bősi erőmű építésének következtében a hordókat elérte a talajvíz.

Szakértői vélemény szerint a „méregfelhő” évente 600 méterrel jut tovább a Csallóköz irányába. A tervezett megoldás legalább száz évre konzerválja a lerakatot, a végleges megoldás a teljes felszámolás lenne, de erre most nincs sem pénz, sem megfelelő technológia.