Nem lehet örökké elhallgatni, ami megtörtént – A Felszántott tömegsírok prágai könyvbemutatójáról
Ez év elején Zaorané masové hroby címmel megjelent Dunajszky Géza Felszántott tömegsírok című könyvének cseh nyelvű változata. A könyv a második világháború utolsó éveiben és a háború utáni időszakban végbement, eddig kevéssé ismert történésekkel foglalkozik.
A könyv első nyilvános bemutatójára március 10-én Prágában került sor, a Nemzetiségek Házában. A könyvet Csáky Pál felvidéki magyar közíró mutatta be a cseh és magyar közönségnek. „Ugyan Csehországban nem tabu arról beszélni, hogy a második világháborút követő időszakban számtalan atrocitás érte az itt élő német anyanyelvű lakosságot, de nem tudok olyanról, hogy egy magyar kisebbséget képviselő író írta meg volna erről az időszakról a tapasztalatait” – nyilatkozta portálunknak Kláris Györgyi, a cseh könyv fordítója, aki tavaly nyár végén ismerkedett meg a könyv magyar nyelvű eredetijével.
A fordító szerint Csehországban Beneš dekrétumait ma már egy elmúlt kor dokumentumaiként kezelik, tudomása szerint Szlovákiában viszont még ma is termőföldeket sajátítanak ki ennek alapján.
– fűzte hozzá Kláris Györgyi.
František Hýbl a Přerovhoz közeli Svéd sáncok néven ismert domboldalon 1945. június 18-án lemészárolt 267 ártatlan szlovákiai német, szlovák és magyar civil történetét kutatta fel aprólékosan, hosszú évekig tartó kitartó kutatómunkával. 2021-ben a magyarok és a németek ellen a 2. világháborút követően elkövetett igazságtalanságok feltárása, valamint a polgári áldozatok emlékének ápolása érdekében végzett munkája elismeréseként Áder János köztársasági elnök magas magyar állami kitüntetést adományozott a történésznek. Hýbl úr sajnos egészségügyi állapota miatt nem tudott Dunajszky Géza prágai könybemutatóján személyesen részt venni, de a könyv egy dedikált példányát eljuttatják hozzá.
„Én úgy gondolom, hogy a szlovákiai magyar publicisztika és történetírás legnagyobb hiányossága, hogy megírtuk magyar nyelven a véleményünket, ami meg is jelent az újságokban vagy könyvalakban, de ez nem jutott el a szlovák vagy a cseh partnerekhez, akiknek el kellene gondolkodniuk azon, hogy mi, hogyan látjuk a világot és mit szeretnék” – nyilatkozta Csáky Pál portálunknak. Amint azt a könyvbemutató során is elmondta, rendkívül fontosnak tartja, hogy a legfontosabb üzeneteket hordozó könyveket szlovák vagy cseh nyelvre is lefordítsák.
Csáky Dunajszky Géza könyvének abban látja a szerepét, hogy a segítségével a szlovák és a cseh történelmi tudatba bekerüljön, hogy ilyen dolgok is történtek a háború utáni úgymond békeidőkben, mert azt olvassuk a szlovák és a cseh történészek írásaiban, hogy 1945. május 9-e és 1948. február 25-e közt, tehát a kommunista puccs időszakában, demokrácia volt az akkori Csehszlovákiában, holott három és fél millió németet durva módon kitelepítettek, közel egymillió magyart különböző hullámokban deportáltak vagy szintén kitelepítettek, és a megmaradt magyaroknak pedig nem ismerték el a választójogát 1946-ban sem.
örülök neki, hogy Prágában teltház előtt zajlott a találkozó, a könyvbemutató után pedig egy jó vita alakult ki, aminek remélhetőleg lesz lenyomata a cseh médiában is, és remélhetőleg a könyv előbb-utóbb olyan értő szemek elé is eljut, amelyek le tudják vonni belőle a tanulságokat” – fűzte hozzá Csáky.
„Engem meglepett, hogy a könyvbemutatón fiatal cseh történészek és Jan Šinágl független újságíró, a Solonovo spoločenství polgári társulás elnöke is részt vett. Sőt a vitában, Beneš és kormánya általunk feltárt törvénytelenségeit kiegészítette saját kutatásaik eredményeivel, és meglepő adatokkal szolgált, főleg a csehországi németeket ért veszteségekről.
– nyilatkozta portálunknak Dunajszky Géza. Mint mondta, jóleső érzés volt megtapasztalni, hogy a téma a csehországi magyarokat is foglalkoztatja, s be akarnak kapcsolódni a törvényhozó testületek irányában kezdeményezett tájékoztatási akcióba is.
„A fiatal cseh történészek magyar vezetője, Balla Péter pedig ígéretet tett arra, hogy segítséget nyújtanak az eddig visszatartott 1947-es ligetfalui kihantolási jegyzőkönyv megszerzéséhez, amely valahol a prágai katonai titkosszolgálat, a volt elhárítási hírszerzés archívumában hever. Ennek a dokumentumnak döntő szerepe lehet a ligetfalui vérengzés teljes körű, valós tényeken alapuló feltárásában” – fűzte hozzá Dunajszky.
A cseh nyelven tartott rendezvényt megtisztelte jelenlétével a Prágában élő német, magyar és szlovák kisebbségek képviselői mellett, Boros Miklós, Magyarország csehországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és Tóth Endre történész, a prágai Közgazdasági Egyetem docense is.
