Nagyobb eséllyel örökölnek hibás gént a tizenéves apák gyerekei
CAMBRIDGE. Nagyobb eséllyel örökölnek hibás gént a tizenéves apák gyerekei, mint azok, akiknek édesapjuk a húszas éveiben jár a fogantatáskor - derült ki a Cambridge-i Egyetem új, nagy létszámú kutatásából.
Korábban úgy vélték, hogy a csírasejtek DNS-mutációi az életkor előrehaladásával szaporodnak. A Cambridge-i Egyetem kutatói több mint 24 ezer apa és gyermekeik adatait elemezték, és azt találták, hogy a tizenéves apák hímivarsejtjei 30 százalékkal nagyobb arányban tartalmaznak DNS-mutációt, mint a huszonéves apáké - tudósított a The Daily Telegraph online kiadása Proceedings-B című brit tudományos lap aktuális számában megjelent tanulmányról.
A tudósok szerint egyelőre nem világos, miért több az örökletes betegséget is okozó hibás DNS a tizenéves fiúknál. A sejtosztódásnál jelentkező hibás DNS-másolásból eredő mutációk a szervezet különböző sejtjeiben fordulhatnak elő. Az úgynevezett csírasejtekben - amelyekből a petesejt és a hímivarsejt képződik - fellépő mutációk olyan változásokat okozhatnak, amelyek az utódokat is érinthetik.
A Cambridge-i Egyetem kutatócsoportja szerint a serdülő fiúk csírasejtjeiben több mint hatszor nagyobb a DNS-mutációk aránya, mint a serdülő lányok petesejtjeiben. Ennek eredményeképpen a tizenéves apák gyermekeikre is több hibás gént örökítenek.
Korábban azt gondolták, hogy mind a lányok, mind a fiúk csírasejtjei hasonló számú sejtosztódáson mennek át, így a serdülés idejére hasonló lesz a mutáns DNS-ek aránya is. A tanulmány azt is kimutatta, hogy a serdülés idejére a fiúk csírasejtjei mintegy 150 osztódáson, a lányok csírasejtjei nagyjából 22 osztódáson esnek át.
Életkoruk alapján összehasonlítva az apákat azt találta a kutatócsoport, hogy a tizenévesek csírasejtjeiben mintegy 30 százalékkal magasabb volt a DNS-mutációk aránya, mint a huszonévesekében. A tizenéves fiúk DNS-mutációinak aránya a harmincas éveik végén, negyvenes éveikben járó férfiakéhoz hasonlított.
A kutatás eredményei megmagyarázhatják, miért gyakoribb a fiatalabb apák gyermekeinél a részben génekkel kapcsolatos zavarok, többek között az autizmus, a skizofrénia és a nyitott gerinc előfordulása.
Azt is hangsúlyozták azonban, hogy még így is kevés, csak két százalék az abszolút esélye annak, hogy a tizenéves és a negyvenes apák gyermekei rendellenességgel jöjjenek a világra.
A tudósok szerint egyelőre nem világos, miért több az örökletes betegséget is okozó hibás DNS a tizenéves fiúknál. A sejtosztódásnál jelentkező hibás DNS-másolásból eredő mutációk a szervezet különböző sejtjeiben fordulhatnak elő. Az úgynevezett csírasejtekben - amelyekből a petesejt és a hímivarsejt képződik - fellépő mutációk olyan változásokat okozhatnak, amelyek az utódokat is érinthetik.
A Cambridge-i Egyetem kutatócsoportja szerint a serdülő fiúk csírasejtjeiben több mint hatszor nagyobb a DNS-mutációk aránya, mint a serdülő lányok petesejtjeiben. Ennek eredményeképpen a tizenéves apák gyermekeikre is több hibás gént örökítenek.
Korábban azt gondolták, hogy mind a lányok, mind a fiúk csírasejtjei hasonló számú sejtosztódáson mennek át, így a serdülés idejére hasonló lesz a mutáns DNS-ek aránya is. A tanulmány azt is kimutatta, hogy a serdülés idejére a fiúk csírasejtjei mintegy 150 osztódáson, a lányok csírasejtjei nagyjából 22 osztódáson esnek át.
Életkoruk alapján összehasonlítva az apákat azt találta a kutatócsoport, hogy a tizenévesek csírasejtjeiben mintegy 30 százalékkal magasabb volt a DNS-mutációk aránya, mint a huszonévesekében. A tizenéves fiúk DNS-mutációinak aránya a harmincas éveik végén, negyvenes éveikben járó férfiakéhoz hasonlított.
A kutatás eredményei megmagyarázhatják, miért gyakoribb a fiatalabb apák gyermekeinél a részben génekkel kapcsolatos zavarok, többek között az autizmus, a skizofrénia és a nyitott gerinc előfordulása.
Azt is hangsúlyozták azonban, hogy még így is kevés, csak két százalék az abszolút esélye annak, hogy a tizenéves és a negyvenes apák gyermekei rendellenességgel jöjjenek a világra.
Forrás
MTI
