2020. május 28., 11:32

Mikszáth, a „legíróbb író” gazdag utóélete

„Akadémiai tag úgysem lehet, azt már látom, hát isten neki, hadd maradjon itt az első osztályban” – ezekkel a szavakkal marasztalta a rimaszombati Egyesült Protestáns Gimnáziumban a kis Mikszáthot Fábry János tanár úr. Azt nem tudjuk, hogy tévedett-e ennél életében nagyobbat a későbbi legendás múzeumalapító, de így 2020 táján már nyugodtan leírhatjuk, valamit nagyon félrenézett. Mikszáth Kálmán, „az utolsó régi vagy az első új” (Háy János), a leghumanistább magyar író nemcsak akadémiai levelező tag lett, hanem 1908-ban az akadémia nagydíját is elnyerte. Az pedig már az utókor elismerése, hogy a legaktuálisabb műfajok, úgy is mint film, musical, hangoskönyv is megtalálták. 110 éve hunyt el a nagy palóc, Mikszáth Kálmán.

Életpályáról szinte mindent leírtak már, a szabadságharc előtti évben, 1847-ben született a Nógrád vármegyei Szklabonyán, s bár Rimaszombaton, Selmecbányán és Szegeden át jutott el Budapestig, majd a világhírnévig, sosem feledkezett el szülőföldjéről, sőt annak köszönheti a világhírnevet.

Az íróként meglehetősen körülményesen elinduló Mikszáth az 1882-ben megjelent A jó palócok 15 elbeszélésével azonnal világhírnévre tesz szert. A kis-csoltói előnévvel büszkélkedő Mikszáth elbeszéléseiben megidézi a szülőföld letűnt alakjait, mégpedig akkora szeretettel, hogy egy-egy könnycsepp elengedhetetlenül lecseppen az arcunkon.

S hogy hol is van ez a szülőföld, Karancskeszi vármegye, Bodak, Majornok vagy Csoltó? „A nemes vármegye hatalmasabb volt, mint az ország, s annyira nem fért bőrébe, hogy a »karancskeszi vármegye« repedt ki belőle.” Bizony ott, amerre sejtitek, valahol Szklabonya környékén. Ahonnan sosem tudott kiszakadni, hisz innen választ feleséget (Mohora), s élete végén ide is tér vissza (Horpács). De addig sok víz folyik még le a Bágy patakon, amely még azt a csodát is elköveti egy alkalommal, hogy visszafelé folyjék. S bár Mikszáth hősei semmiben sem különböznek a kor átlagemberétől, csalnak és ölnek is, ha kell, mégis mindannyian végtelenül szerethető hús-vér figurák.

Mikszáth ugyanis mindannyiukban meglátja a gyarló embert. S mindegyik elbeszélés egy remekbe csiszolt mikroszkópnyi gyémánt.

Ahogy egy epizódszínésznek sokszor egy néma bejövetelből kell egy sorsot megcsinálnia, úgy Mikszáth pár oldal alatt mutat meg teljes életeket. Az emberek inkább jók, mint rosszak, mihelyt semmi káruk vagy hasznuk nincsen abból, hogy milyenek legyenek – írja mintegy útmutatóként művei elé. S így utólag meg is állapíthatjuk, nagyon szerette valamennyi hősét, mind a műveiben, mind az életében. 

A jó palócok szerzőjének meghozza a világhírnevet. Előbb Francois Coppée ülteti át franciára, majd maga II. Oscar svéd király fordítja le svédre.

Különös házasságok

A jó palócok nem csak a világhírnevet hozza meg szerzőjének, hanem visszaadta feleségét, Mauks Ilonát is. Kettejük kapcsolata ugyancsak különleges, hiszen előbb a huszonéves Mikszáth megszökteti a mohorai szülői házból (ne feledjük, ennek a falunak későbbi neves szülöttje Tolnay Klári), de mivel nem úgy alakul írói pályakezdése, ahogy reméli, visszaadja a nő szabadságát, s évekig nem is hallanak egymásról. Amikor befutott író lesz, ismét megkeresi, s 1882 szilveszterén másodszor is nőül kéri az asszonyt. Viszonyuk példás, mondhatnánk, a kor sok bohém írói pálya mellett merő unalom, a családi élet mintaképe. Mikszáth Kálmánné később meg is írja visszaemlékezéseit, amelyet időnként meg is jelentetnek (legutóbb 2017-ben a Siker Kiadó adta ki).

thaliaszinhaz2.jpg

S ha már különös házasság, maga is két különös házasságot tesz meg két regénye fordulópontjául. S nem is véletlenül. 1893-ban fogadja el a magyar parlament Wekerle Sándor miniszterelnök kormányzása idején a polgári házasságról szóló, akkor korszakos jelentőségűnek számító törvényt, s mintegy ennek alátámasztására írja meg az akkor már jó ideje képviselősködő író a Különös házasságot, majd a Noszty fiú esete Tóth Marival című regényeket.

Előbbi igaz történetét egy Ady-cikk alapján restaurálja, s mindkettő az idősödő, s annyira humanista író egyre reménytelenebb vallomásai közé tartozik.

Bár olvasói határtalan lelkesedéssel fogadják, ahogy korábbi munkáit is, a kortársak és a parlamenti padtársak már sokkal kevésbé. A Különös házasság keményen támadja az egyházat, nem véletlenül kuruttyolják a békák: „urrrak a papok!”, az „egyházpolitikai irányregény”-nek aposztrofált művet többször is felhasználták a katolikus egyház elleni támadások során, így az 1951-es filmváltozata is erre hegyeződik ki. 

Mozdulatlan, néma kor?

A magyar történelem egyik legfurcsább korát élik annak szereplői/elszenvedői. Tudathasadásos időszak ez, sok-sok öngyilkos, „kettőbetörtsorsú” poétával, amelyben még ott van az 1848-as szabadságharc emléke, de már az 1867-es kiegyezés is. Mindkettő főszereplője Ferenc József, aki vérgőzös hóhérból, a szabadságharc eltiprójából lesz a nagy kiegyező, s ő lesz az is, aki Magyarországot berántja az első világégés poklába, s a trianoni fertőbe. Mikszáth, ahogy az akkori írótársak nagy része is, aktívan politizál, Mikszáth átveszi Jókai egykori vármegyéjét, s élete végéig ott ül a magyar országgyűlésben. Illyefalva, Fogaras, majd Máramarossziget képviselője, s tesz is azért, hogy ezek a természetközeli, de a zajos fővárostól túlságosan is távol lévő területek legalább a mikszáthi hírnévben megfürödjenek.

A szelistyei asszonyok című történetét egyenesen Fogarasról veszi, amelyből még az író életében vígoperát ír Alfred Grünfeld Victor Leon szövegkönyve alapján. Mikszáth egyébként véletlenül csöppen az országházba, hírlapíró korában egyik megbetegedett kollégáját helyettesíti, s annyira megtetszik neki az új miliő, hogy élete végéig ott is marad.

Egy ország kíséri figyelemmel parlamenti karcolatait, amelyből majd kinő a Két választás Magyarországon című regény, Katánghy Menyhért történetének igaz végtelenül letaglózó krónikája.

Tót atyafiak

Petrovics Sándor után Mikszáth Kálmán az, akit a szlovákok is méltán vállalhatnak-vállalhatnának a magukénak is. Mikszáth ugyanis nemcsak a jó palócokról ír megrendítően, de írói hírnevét a Tót atyafiakkal alapozza meg. Mindössze négy történet, amelyben benne van egy, a magyarokkal ezer éve együtt élő nép mindennapi számvetése. Csemez Krisztina, a selmeci arany-kisasszony, Luppán Demeter, Csutkás tanár úr, aki Petrovics Sándort okította poézisre, Olej Tamás bacsa és az ő  féltve őrzött Anika lánya, Lapaj Istók, a híres dudás, vagy a későbbi nagy regények (Beszterce ostroma, Szent Péter esernyője, Különös házasság) szeretettel rajzolt tót atyafiai.

mikszath_kalman_autogramot_ad_1900.jpg

S itt ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a Szent Péter esernyőjéből 1958-ban koprodukciós filmet forgatott Bán Frigyes, amelyben Törőcsik Mari mellett a másik főszerepet a kor szlovák üdvöskéje, Karol Machata (Pálos György magyar hangján) alakította.

S ha már az együttműködést érintettük, eredeti helyszíneken (így Lőcsén) forgatják a már csak az író halála után, 1911-ben megjelent A fekete város filmváltozatát Zsurzs Éva rendezésében, Venczel Verával, Bessenyei Ferenccel, Nagy Gáborral és a részben szintén tót atyafit, Quendel apót alakító Pécsi Sándor főszereplésével. A sorozat forgatása idején levelek tucatjai érkeztek a stábhoz, amelyek szerzői azt követelték, a történet végén hagyják életben Görgey alispánt. Tudjuk, a happy end elmaradt.        

A vígoperától a hangoskönyvig

Mikszáth 1910. május 28-án meghalt („Nagy rendet vágott a kaszás”), de talán még ő és kortársai sem lehettek bizonyosak abban, hogy így halála után 110 évvel elmondhatjuk, Mikszáth Kálmán művei önálló életre keltek, s nemcsak a színpad és a filmszalag fogadta őket örömmel, de musicalek, operák, hangoskönyvek is szép számmal születtek a műveiből. Felsorolni is őket egy külön cikk témája lehetne, de távirati stílusban próbáljuk meg a lehetetlent.

Mint fentebb már említettük, még életében vígopera készült A szelistyei asszonyokból. Ezt a Mátyás-korabeli történetét később Sárközy István és Sebő Ferenc is daljátékká gyúrta, sőt Makk Károly Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? címmel sikeres filmet is forgatott belőle Darvas Ivánnal és Psota Irénnel. De nem kerülhette el a filmvásznat a már említett Különös házasság sem (Keleti Márton 1951-es filmje után a nyolcvanas években Zsurzs Éva forgatott belőle tévéfilmet), szintén film és tévéjáték készült a Beszterce ostroma című regényéből (amely egyfajta hommage a felvidéki Don Quijote, Pongrácz István előtt), de tévéjátékká formálták a Sipsiricát, s számos más történetét. Két filmváltozatot élt meg A beszélő köntös is, első változata – amelyet Márai Sándor öccse, Radványi Géza jegyez rendezőként –, arról marad nevezetes, hogy ebben jelennek meg az első színes képkockák is a magyar filmtörténetben. Kecskemét városa 2018-ban Galambos Attilával, Juhász Leventével és Szente Vajkkal musicalt írat a nevezetes történetből. Színpadon legelőbb Harsányi Zsolt átiratában láthattuk a Noszty fiú esetét Tóth Marival (ezt mostanában újabb átiratokban a budapesti Új Színházban és a kassai Thália Színházban is láthatjuk), a Különös házasságot a budapesti József Attila Színházban és a komáromi Jókai Színházban Závada Pál dramatizálásában láthattuk a közelmúltban, s igazi csemege volt a Madách Színházban a Beszterce ostroma musicalváltozata 1999-ben, Tolcsvay László zenéjével, Müller Péter Sziámi dalszövegeivel. S egy meg nem valósult előadás. A kilencvenes években a Vígszínház kérésére Spiró György írta színpadra az Új Zrínyiászt. A Legújabb Zrínyiászban a kor szereplői közül sokan feltűntek, így Antall József, Horn Gyula, de Orbán Viktor is. A drámaváltozat kötetben ugyan megjelent, de végül a színház eltekintett a bemutatásától. Aki Mikszáth különös házasságára kíváncsi, az a Turay Ida Színházban megnézheti Görgey Gábor színdarabját Mikó Istvánnal és Piros Ildikóval a házaspár szerepében, de ajánlhatom a gózoni Szűz Mária történetét is az érsekújvári Ficza István (az Örkény Színház művésze) előadásában. Palócul.

ede_mayler_1857-1945_-_kalman_mikszath.jpg

S mielőtt meghalt volna, megírta nagy elődje Jókai Mór életrajzát. Amelynek kéziratát elküldte minden érintettnek javításra. Mire mind visszakapta, rémülten vette észre, hogy alig maradt benne épkézláb hagyott mondat, Azóta sem írt szebbet magyar író elődjéről. De amíg Jókait ma már egyre nehezebben tudjuk olvasni, Mikszáth Kálmán (aki már akkoriban, még annak életében is népszerűbb volt nagy és tisztelt elődjénél), sorait ma is gyönyörűség ízlelgetni, de az is gyönyörűséggel forgathatja, aki csak Mikszáth korára kíváncsi. Egy korra, amely végtelen ellentmondásaival együtt még további felfedezésre vár.

Ma nem él széles e nagy világon író, aki annyira, olyannyira író, mint Mikszáth, hadd mondhassam azt a paradoxont: irodalmi író”

– ezeket a sorokat halála előtt pár nappal írta róla Ady Endre. Aki ahogy máskor, ezúttal sem tévedett.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.