Méltó módon emlékeztek Petőfi Sándorra a komáromi Csemadok Galériában - KÉPEKKEL
A Csemadok Komáromi Területi Választmánya és Komáromi Alapszervezete november 23-án a Petőfi Komáromban című összeállítással emlékezett meg Petőfi Sándor születésének idei bicentenáriumáról. Az érdeklődőkkel megtelt Kossuth téri Csemadok Galériában előbb a Csemadok Naszvadi Alapszervezete mellett működő Mécsvirág Irodalmi Kör mutatta be a lánglelkű költőóriásunk verseiből készített összeállítását, majd Kustyán Ilona, nyugalmazott gimnáziumi magyartanár ecsetelte az ő életútját.
Vass Laura, a Csemadok komáromi járási titkára és Stubendek László, a kulturális szövetség helyi elnökének bevezető szavai után Szakonyi Károly, a Nemzet Művésze, Kossuth- és Petőfi-díjas író-dramaturg magyar nyelv szépségeit ecsetelő gondolatait hallhattuk. „Ha szeretjük, óvjuk is anyanyevünket...!“ – vésődött be tudatunkba a kérése.
Majd a Csemadok Galériában már korábban is fellépett Mécsvirág Irodalmi Körnek jutott a főszerep. E csoport 2015 januárjában, többségében irodalomkedvelő naszvadi hölgyekből alakult. Akkor a községből származó, s fél évszázadnyi csehországi tartózkodás után hazatérő Vecsey Lajos vállalta a rendező szerepét, s a Mécs László-összeállításukat már az év októberében bemutatták a helyi kultúrházban.
A nézők pozitív visszajelzéseinek hatására vették fel a Mécsvirág nevet, amely kifejezést a költő egyik verséből kölcsönözték. A lelkes csapat sajátos missziót teljesít azzal, hogy több felvidéki és külföldi magyar közösséget megismerteti a korábban tiltólistán szerepelt Mécs-életművel. A sokáig méltatlanul mellőzött és üldözött papköltő-lapszerkesztő, Mécs László (Hernádszentistván, 1895.I.17 – Pannonhalma, 1978.XI.9.) életútjáról készített műsort továbbiak követték, s a lelkes csapatot az előző években Zürichbe, Bázelbe és Prágába... is meghívták.
Továbbá a kör tavaly már hatodszor csatlakozott a Wass Albert Felolvasó Maratonhoz, amelyre mindig jeles vendégeket is hívnak, miközben Dráfi Mátyás Kossuth- és Jászai Mari-díja, Érdemes Művész a feleségével együtt már törzsvendégeknek számít ezen a Naszvad több nemzedékének tagjait vonzó eseményen.
A tizenkét hölgy tolmácsolásában szebbnél szebb Petőfi-verseket hallhattunk, s az 50 perces műsort az színesítette, hogy a belőlük alakult kórus megzenésített versekkel is meglepte a hallgatóságot. „Befordultam a konyhára/ Rágyújtottam a pipára... „ – zendített rá jókedvűen a két tucatnyi szereplővel együtt Dráfi Mátyás, a Távolból sorait pedig már többen is velük dalolták: „Kis lak áll a nagy Duna mentében, /Oh mi drága e lakocska nékem!“.
Jeles színművészünk a kör valamennyi tagjának egy-egy szál virággal köszönte meg az önként vállalt versnépszerűsítő tevékenységét, majd a helyes versmondással, hangsúlyozással kapcsolatos jótanácsokkal is ellátta őket. “Ez szép volt, jó volt hallgatni!“ – hangzottak inspiráló szavai.
A rendezvény második részében Kustyán Ilona, nyugalmazott gimnáziumi magyartanár ecsetelte Petőfi rövid, keservekkel teli, ám tartalmas életútját. Egyebek mellett arról is beszélt, hogy Sándorból úriembert akart faragni az édesapja, de sajnos, a Petrovics család elszegényedett, belerokkant a hitel törlesztésébe. A kamaszfiú nem nagyon tudott beilleszkedni az iskolai környezetbe, többször költöztek is, ezért hosszabb-rövidebb ideig kilenc iskolába járt. Majd vándorszínész és katona lett a vékony dongájú fiatalember, aki a zsoldjából próbálta támogatni családját. A súlyos tüdőgyulladása miatt azonban leszerelték őt.
Pápán ismerkedett meg Jókai Mórral és Orlai Petrich Somával, s Jókai meghívására vendégeskedett Komáromban, ahol megírta A Dunán című versét. Kettőjük barátságának Petőfi házassága vetett véget: 1847. szeptember 8-án vette feleségül nagy szerelmét, a hozzá hasonló gondolkodású Szendrey Júliát, aki sok tekintetben kilógott az akkori lányok sorából. Az apa nem akarta Sándorhoz adni a lányát, tehetősebb férjet szánt neki. Az ő Reszket a bokor, mert... című verse és a lány arra adott „Ezerszer, Júlia“ válasza azonban megpecsételte kettőjük viszonyát. 1848. december 15-én megszülte Zoltán fiukat a 19 éves anyuka, aki azonban 20 évesen már özvegy lett...
Az előadásban arról is szó esett, hogy nagy pártfogója, Vörösmarty Mihály ajánlásával jelenhettek meg Petőfi első versei, amelyek a nép hangján szóltak, s egyre több politikumot tartalmaztak. Sorsszerű volt, hogy a „márciusi ifjak“ közül az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc egyik vezéregyéniségévé vált, s a rejtélyekkel övezett, 1849. július 31-i halálát vélhetően az orosz cári martalócok okozták a segesvári csatában, ahol az ellenség által körbezárt magyar erők között a körön belül maradt, ló hiányában nem tudott elmenekülni...
A szervezők a bicentenáriumhoz méltó megemlékezés végén, amelyen a tájainkon a Magyarságért kitüntetés adományozójaként ismert, dr. vitéz Czapáry-Martincsevics András nemzetőr altábornagy, a Magyar Nemzetőrség Győr-Moson-Sopron Vármegyei elnök-parancsnoka és Petheő Attila, a Csemadok Komáromi Területi Választmányának elnöke is jelen volt, az irodalmi kör tagjainak és az előadónak virágcsokrokkal köszönték meg a közreműködésüket.
