Megkérdőjelezhető a kötelezhető óvodai látogatás bevezetése

Jana Dubovcová az időszerű prioritásai közé sorolta be a roma gyerekek óvodai elhelyezésének a kérdéskörét. Magával az óvodai elhelyezés folyamatával is foglalkozni kíván.

„A hivatal vizsgálja majd a gyerekek óvodába történő felvételét vagy fel nem vételét, a szülői és gyermekjogok betartását, beleszámítva a speciális védelmükre és diszkriminációjuk tilalmára vonatkozó alkotmányjogukat is, továbbá a már létező jogi állapot elbírálása is a hivatal feladata lesz a gyermekek alapvető emberi jogainak és szabadságjogainak védelmére vonatkozó garanciák színvonala szempontjából“ – olvasható az ombudsman weboldalán. Ján Glovièko hozzáfűzte: manapság problémát jelent a gyerekek óvodai elhelyezése, ezért arra nem kényszeríthetők a szülők.

Ingrid Kosová, a Quo Vadis egyesület elnöke elmondta: nem jelent újdonságot annak a megállapítása, hogy a társadalom peremén élő gyermekeknek nagy szükségük van az óvodai nevelésre. Hozzátette, a szlovák kormány azonban erre az igényre semmiféleképpen sem reagál.

„Természetesen ennek objektív okai is vannak, mivel az óvodákat nem centralizáltan pénzelik“ – jegyezte meg. Szerinte azonban az a fontos, hogy a gyerekeket szeressék, s azután arról is el kell gondolkodni, hogy miként lehet hozzájuk formálni egy olyan nevelő-oktató folyamatot, hogy a családjukban hiányzó alapokat az óvodában pótolják nekik. Megjegyezte: a tehetséges, „normális“ és hátrányos helyzetben levő gyerekek szétválasztásával semmit sem oldunk meg. Inkább olyan oktatási rendszert és pedagógiai módszereket kellene kitalálni, amelyek lehetővé tennék, hogy minden gyermek a saját tempójában végezhesse el a különféle feladatokat.

Laco Oravec, a Milan Šimeèka Alapítvány elnöke úgy véli, hogy a kötelező óvodai felkészítés szlovákiai bevezetése irreális és megvalósíthatatlan cél. Peter Pollák romaügyi kormánybiztos azért javasolná a roma gyerekek kötelező óvodai látogatásának a bevezetését, mert szerinte itt az ideje annak, hogy az illetékesek a rendszert érintő intézkedéseket foganatosítsanak. Oravec azonban úgy véli, hogy ez bizonyos gyerekcsoportok közvetett diszkriminációjának minősülne.

Martina Slušná, az oktatási tárca munkatársa is a roma gyerekek hátrányos megkülönböztetésének tartja a kötelező óvodalátogatásuk esetleges bevezetését, ami a szegregációjukhoz is vezethetne. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartja, hogy ezekkel a gyerekekkel már a beiskolázásuk előtt pedagógusok foglalkozzanak, mert az a személyiségük, jellemük fejlődését eredményezhetné.

Peter Pollák véleménye szerint valamennyi gyereknek lehetősége van arra, hogy óvodába járjon. "Befejezni az iskolai bejárást, s a gyereket 10 évig iskolai környezetben hagyni olcsóbb megoldást jelent, mint azután a gyerekeket folyamatosan eltartani a szociális rendszerből“ - magyarázta.

Pollák azt ajánlja, hogy már hároméves kortól váljon kötelezővé az óvodalátogatás, hiszen a gyerekeket az óvodában töltendő három év alatt alaposan felkészítik az iskolára, miközben az ismereteik és a készségeik is csiszolódnak. Hozzáfűzte: a roma gyerekek éppen az alapiskolák 0. évfolyamában szembesülnek a saját nyelvi és egyéb korlátaikkal. Ezért szükséges, hogy az állam a kötelező óvodai látogatás bevezetésével kapcsolatban felelősségteljes magatartást tanúsítson.

"Azt javasoljuk majd: az állam vezesse be a kötelező óvodalátogatást annak érdekében, hogy ezek a gyerekek bejuthassanak az alapiskolába, ne vándoroljanak az egyik oktatási intézményből a másikba és később felkészülten kerüljenek ki a munkapiacra“ – magyarázta.