Meghalt Csoóri Sándor költő, író, esszéíró

Az alkotót hosszan tartó súlyos betegség után érte a halál vasárnap éjszaka. A kormány Csoóri Sándort saját halottjának tekinti.

A Székesfehérvárhoz közeli Zámolyban, földműves családban született 1930. február 3-án. Az 1941-ben Hóman Bálint kultuszminisztersége idején felállított Országos Tehetségkutató Intéző Bizottság segítségével került Pápára középiskolába, 1950-ben érettségizett a Református Kollégiumban. 1951-ben felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Orosz Intézetének (a későbbi Lenin Intézet) orosz-történelem-marxizmus és műfordítás szakára. Tanulmányait tüdőbetegsége miatt már az első évben félbe kellett szakítania, újságíróként kezdett dolgozni a Pápai Néplapnál, majd a Veszprém megyei Népújságnál.   

Az irodalmi életbe 1953 augusztusában robbant be, amikor a Csillag és az Irodalmi Újság egyszerre 14 versét tette közzé, melyeket a társadalmi problémák iránti érzékenység, a Rákosi-korszakot bíráló őszinte hangvétel jellemzett. Az Irodalmi Újság, majd a Szabad Ifjúság munkatársa, 1955-56-ban az Új Hang versrovatának szerkesztője lett. 1954-ben jelent meg első kötete Felröppen a madár címmel, ugyanebben az évben József Attila-díjat kapott. A politikából egyre inkább kiábrándult, költészetében sajátos módon keveredtek a közéleti és személyes vallomások, kritizálta a diktatúra személyiség- és társadalomromboló hatásait.   

Az 1956-os forradalom után egy ideig nem talált munkát, majd tisztviselőként helyezkedett el a Lakatosipari Vállalatnál. 1958-tól szabadfoglalkozású íróként, 1968-tól 1988-ig a MAFILM dramaturgjaként dolgozott. A hatvanas években megfigyelés alatt állt, évekig hallgatásra kényszerült. Ekkor írott verseit sötét tónusok, vidéki csendéletek, valamint a szegények iránti együttérzés fémjelzik. 1962-es Menekülés a magányból című verseskötetének fő témái a gyermekkor, a háború és a szerelem. 1967-től forgatókönyvíróként közreműködött Kósa Ferenc (Tízezer nap, Ítélet, Hószakadás, Nincs idő) és Sára Sándor (Vízkereszt, Nyolcvan huszár, Elátkozva a hatodik napot, Tüske a köröm alatt) filmjeiben.   

A szellemi és politikai ellenzék egyik vezetőjeként részt vett az 1985-ös monori és az 1987-es lakiteleki tanácskozás előkészítésében. 1987-ben egyike volt a Magyar Demokrata Fórum alapító tagjainak, 1988 és 1993 között a mozgalom elnökségi tagja, 1988-tól 1992-ig a kéthetenként megjelenő Hitel című irodalmi és társadalmi folyóirat szerkesztő bizottságának elnöki tisztségét töltötte be. 1992 óta a Hitel főszerkesztője volt. 1991-2000 között a Magyarok Világszövetségének elnökeként tevékenykedett, és meghatározó szerepet játszott abban, hogy létrehozzák "a mozaiknemzetet egyben láttató" Duna Televíziót, amely ápolja és segíti a szomszédos országokban élő magyarok nyelvének és kultúrájának megőrzését.

Életművében jelentős helyet foglal el a szociográfia, esszéiben egyszerre alkalmazza a logikai-fogalmi és a metaforikus megközelítést, nem különíthető el bennük a személyesség és a magyarság sorskérdései iránt érzett felelősség. Esszéivel, publicisztikai írásaival folyamatosan jelen volt a közéletben. 2007-ben életre hívta a magyar közélet megújítását céljául tűző új civil szervezetet, a Márciusi Chartát.   

Összegyűjtött versei A jövő szökevénye címmel 2000-ben láttak napvilágot, 2004-ben válogatott verseinek legújabb gyűjteményét Elkártyázott köpeny címmel publikálta. 2007-ben esszékötettel jelentkezett Tizenhét kő a parton címmel. 2009-ben Harangok zúgnak bennem címen adta ki legújabb verseit. 2012-ben Már én se volnék címmel összegyűjtött szerelmes verseiből adott ki válogatást. Nyolcvanadik születésnapjára versei alapján Télvégi Tavaszváró címmel komponált oratorikus "látomást" Szokolay Sándor.   

József Attila-díjjal kétszer tüntették ki, 1954 után 1970-ben is. 1981-ben Herder-díjjal, 1984-ben Bibó István-díjjal ismerték el. A Kossuth-díjat, amelyet ellenzéki magatartása miatt korábban nem ítéltek neki oda, 1990-ben kapta meg, 2012-ben pedig a Kossuth Nagydíjat vehette át. 1997-ben Sára Sándorral és Kósa Ferenccel Magyar Örökség Díjat kapott a Tízezer nap című filmért. 1998-ban egyik alapító tagja volt a Digitális Irodalmi Akadémiának, amely a kortárs magyar irodalom kiemelkedő alkotásait menti át a digitális korszakba.   

2005 óta a Magyar Írószövetség örökös tagja volt. 1997-ben Károli Gáspár-díjat, 2000-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehetett át. Munkásságát 2003-ban Arany János-nagydíjjal, 2004-ben Magyar Művészetért Díjjal, 2008-ban Prima Primissima Díjjal is elismerték. 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) nagydíjával, 2014-ben pedig a Nemzet Művésze díjjal jutalmazták, és ugyanebben az évben lett Budapest díszpolgára. 2015-ben Esztergom díszpolgára címet kapott.

Lezsák Sándor: lelkünkből választott írófejedelem távozott

Népének, a Kárpát-medencének lelkünkből választott írófejedelme marad Csoóri Sándor - emlékezett a kora hajnalban elhunyt alkotóra hétfőn Lezsák Sándor író, politikus.

Csoóri Sándor áldott szíve továbbra is ott dobog verseiben, fegyelmező és figyelmeztető gondolatai, esszéi, filmjei, szépprózája nemzeti erőforrás marad, történelmi életútja, közéleti bátorsága pedig jövőnket ragyogtató példázat - fogalmazott az Országgyűlés fideszes alelnöke.

Az elmúlt évtizedekben, sorsfordító pillanatokban nem egy alkalommal szakadt ki Csoóri Sándorból és belőlünk is a kérdés: mi lesz itt? Az immár kétharmados választ pedig a jövőben is vele együtt mondjuk, derűs nyugalommal: mi leszünk itt! - mondta Lezsák Sándor.

Papp Endre: a közösség iránt elkötelezett, a nemzet megmaradásáért dolgozó embert veszítettünk el

Csoóri Sándor a közösség iránt elkötelezett ember volt, gondolkodása középpontjában pedig a nemzet megmaradása állt - emlékezett az íróra, költőre, a Hitel című folyóirat szellemi körének meghatározó személyiségére, főszerkesztőjére a lap felelős szerkesztője.

Papp Endre felidézte: Csoóri Sándor a Németh László és Juhász Ferenc nevével fémjelzett irodalmi forradalom gyermekének vallotta magát, aki a maga alkotói eszközeivel szállt szembe az 1950-es évek sematizmusával, egyéni önfelszabadítását a nemzet emelkedésével kötve egybe. Megemlítette: Illyés Gyula már nem érhette meg, hogy valóra váljon utolsó kívánsága, a Hitel című lap megjelenése, amelynek közel három évtizedes eddigi működésére alapvetően nyomta rá bélyegét Csoóri Sándor személye és személyisége, aki 1992 óta a lap a főszerkesztője volt.

Jókai Anna: Csoóri Sándor felmérhetetlenül sokat tett a magyarságért

Csoóri Sándor a puha diktatúra évtizedeiben felmérhetetlenül sokat tett a magyarságért határon belül és kívül egyaránt - hangsúlyozta az MTI-nek Jókai Anna Kossuth-nagydíjas magyar írónő a hétfő kora hajnalban elhunyt alkotóra emlékezve.

"A rendszerváltás eseményei az ő működése nélkül elképzelhetetlenek, mégis sok csalódás érte" - fűzte hozzá Jókai Anna. Mint fogalmazott, Csoóri Sándor "nem homo politicus volt, hanem az eszmék, a nagy érzelmek embere. Költő, akinek egyes nézeteivel nem vitáztak, hanem hosszú vesszőfutásra ítélték a 90-es évek elején". "Csoda, hogy talpon maradt és hanyatló erejével próbált azután is segíteni" - jegyezte meg az írónő, akinek meggyőződése, hogy a "magyarság, a magyar irodalmi élet tartozik Csoóri Sándornak pályaképe átfogó, higgadt és szeretetteljes felrajzolásával".

Szentmártoni János: a nemzet költőjét becsültük benne

A nemzet költőjét becsültük Csoóri Sándorban, halála óriási veszteség, és hatalmas hiányt hagy maga után - fogalmazott az MTI-nek Szentmártoni János költő, a Magyar Írószövetség elnöke. Hozzáfűzte: Tornai József és Marsall László mellett egy nagyon meghatározó nemzedék kiemelkedő tagja volt Csoóri Sándor, aki Illyés Gyula és Németh László nyomdokain haladva a "bartóki modellt" vallotta magáénak, vagyis a nemzetben és Európában való gondolkodás szintézisét.

Csoóri Sándor a nagy társadalmi kérdésekben való megnyilatkozás fontosságát hirdető alkotók sorát gazdagította, amely Balassitól a reformkor nagyjain át Nagy Lászlóig ível. Életműve, személyes és közéleti szerepvállalása túllép a különféle szervezetek és intézmények korlátain, amelyekben tevékenykedett - hangsúlyozta.   

"Metaforákra épülő, egyszerre szürreális és realisztikus, lélektani és közéleti kérdéseket is boncolgató költészete nagyon sokunk számára követendő példa volt már fiatal korunkban is" - fogalmazott Szentmártoni János, aki szerint Csoóri Sándor azon költők közé tartozott, akik azt vallják, hogy a leírt szó is tett. "A tettek embere volt, hitt a leírt szó erejében, és ezt próbálta kivetíteni az élet minden területére ahhoz, hogy kulturális és morális értelemben is egy jobb országot, egy jobb nemzetet építsen" - hangsúlyozta. Megjegyezte: Csoóri Sándor örökének vannak folytatói a fiatalabb nemzedék alkotói között is.