Márai salernói kalandja
BUDAPEST. A salernói kaland címmel Márai Sándor emlékének megőrzésére, munkásságának népszerűsítésére indult vetélkedő az egyik közösségi portálon, ahol adománygyűjtést is hirdettek a tavaly ellopott salernói Márai-szobor pótlására.
Sipos József filmrendező, a vetélkedő és a gyűjtés kezdeményezője az MTI-nek elmondta, hogy a Facebookon (a Márai Sándor Kaland oldalon) indított verseny keretében Márai Sándor életével és munkásságával kapcsolatos kérdéseket tesznek fel a vállalkozó kedvűeknek.
A kampány ideje alatt az érdeklődők saját kérdéseiket is elküldhetik Márai Sándorral kapcsolatban, ezekre elismert kutatók válaszolnak majd. A vetélkedő eredményhirdetését október 10-én tartják a Gellért Szállodában az úgynevezett Márai-napon. A fődíj egy salernói út lesz – tette hozzá.A játékkal egy időben egy adománygyűjtési akció is indul: a befolyt összegből szeretnék Gulyás Gyula szobrászművész 2010 őszén ellopott salernói Márai-szobrát helyreállítani. Az alkotást még 2006-ban avatták fel a dél-olaszországi városban, ahol a világhírű író száműzetésbeli éveinek egy jó részét töltötte.
"A kezdeményezés tulajdonképpen tőlem indult. Évek óta kapcsolatban állok a Petőfi Irodalmi Múzeummal, Mészáros Tibor Márai-kutatóval, illetve az író örököseivel, a Jáki-családdal" – mondta Sipos József, aki két adaptációt is készített Márai műveiből, az íróról forgatott dokumentumfilmje pedig a jelenleg Barcelonában látható Márai-vándorkiállításon szerepel.
Emlékeztetett arra, hogy 2013-ban Kassa, Márai szülővárosa lesz Európa Kulturális Fővárosa. Mint megjegyezte, ezen elgondolkozva jutott eszébe, hogy a magyarok sem ismerik eléggé Márai Sándor munkásságát. "Amikor tavasszal Salernóban jártam, elhatároztam, hogy itt az ideje tenni valamit Máraiért. Hogy ne csak a nevét ismerjék a fiatalok, hanem a műveit is. A szobor hűlt helyét látva pedig rádöbbentem, Salerno az egyetlen olyan nem magyarok lakta külföldi város, amelyben szoborral tisztelegtek a magyar író előtt" – fogalmazott a rendező.
Az adománygyűjtés során egymillió forintot szeretnének gyűjteni, ennyi Sipos szerint már elég lenne arra, hogy az azóta elhunyt szobrász művét a fia újra kiöntesse. "Nem nagy összegről van szó, ennyit akár elkérhettünk volna cégektől is. Én azonban úgy vélem, hogy erre a szoborra a magyar társadalomnak kell összeadnia a pénzt, apránkét, száz-kétszáz forintonként" – tette hozzá. Az új szobor egy kertbe kerülne, a rendező szerint azért, hogy a lopás ne fordulhasson elő még egyszer.
A kampány ideje alatt az érdeklődők saját kérdéseiket is elküldhetik Márai Sándorral kapcsolatban, ezekre elismert kutatók válaszolnak majd. A vetélkedő eredményhirdetését október 10-én tartják a Gellért Szállodában az úgynevezett Márai-napon. A fődíj egy salernói út lesz – tette hozzá.A játékkal egy időben egy adománygyűjtési akció is indul: a befolyt összegből szeretnék Gulyás Gyula szobrászművész 2010 őszén ellopott salernói Márai-szobrát helyreállítani. Az alkotást még 2006-ban avatták fel a dél-olaszországi városban, ahol a világhírű író száműzetésbeli éveinek egy jó részét töltötte.
"A kezdeményezés tulajdonképpen tőlem indult. Évek óta kapcsolatban állok a Petőfi Irodalmi Múzeummal, Mészáros Tibor Márai-kutatóval, illetve az író örököseivel, a Jáki-családdal" – mondta Sipos József, aki két adaptációt is készített Márai műveiből, az íróról forgatott dokumentumfilmje pedig a jelenleg Barcelonában látható Márai-vándorkiállításon szerepel.
Emlékeztetett arra, hogy 2013-ban Kassa, Márai szülővárosa lesz Európa Kulturális Fővárosa. Mint megjegyezte, ezen elgondolkozva jutott eszébe, hogy a magyarok sem ismerik eléggé Márai Sándor munkásságát. "Amikor tavasszal Salernóban jártam, elhatároztam, hogy itt az ideje tenni valamit Máraiért. Hogy ne csak a nevét ismerjék a fiatalok, hanem a műveit is. A szobor hűlt helyét látva pedig rádöbbentem, Salerno az egyetlen olyan nem magyarok lakta külföldi város, amelyben szoborral tisztelegtek a magyar író előtt" – fogalmazott a rendező.
Az adománygyűjtés során egymillió forintot szeretnének gyűjteni, ennyi Sipos szerint már elég lenne arra, hogy az azóta elhunyt szobrász művét a fia újra kiöntesse. "Nem nagy összegről van szó, ennyit akár elkérhettünk volna cégektől is. Én azonban úgy vélem, hogy erre a szoborra a magyar társadalomnak kell összeadnia a pénzt, apránkét, száz-kétszáz forintonként" – tette hozzá. Az új szobor egy kertbe kerülne, a rendező szerint azért, hogy a lopás ne fordulhasson elő még egyszer.
Forrás
kultúra.hu
