Már a meseolvasásért is fizetni kell
SZEGED. Szerzői jogdíjat még a mesék után is fizetni kell. Kivételt a népmesék és a hetven évnél régebben elhunyt szerzők alkotásai jelentenek. Kortárs alkotók nyilvános felolvasása – sok esetben plusz költséget jelent a könyvtáraknak.
Mirr-Murr kandúr (Csukás István), Hapci király (Lázár Ervin), Toppantó királykisasszony (Fésűs Éva) – csak néhány mese, amelyek esetében szerzői jogi problémák vetődhetnek fel a könyvtárak félelmei szerint. Palánkainé Sebők Zsuzsanna, a szegedi Somogyi-könyvtár igazgatója szerint most nagyon oda kell figyelniük, hogy milyen szerzőktől olvasnak fel, mi az amit megengedhetnek maguknak.
Tóth Péter, az Artisjus szerzői jogvédő iroda kommunikációs igazgatója szerint kifejezetten iskolai tanítás, óvodai nevelés során teljesen ingyenesen használhatók fel akár versek, mesék, festmények is. A kedvezmény ezekben az esetekben automatikus, kivételt jelent, ha egy rendezvény kereskedelmi célúvá válik, például belépődíjat szednek, illetve olyan profi fellépő van, akinek gázsit fizetnek.
Eszerint, ha az óvónő vagy a könyvtáros olvas fel, nem kell fizetni, ha viszont nem ingyenes a rendezvény, vagy fellépti díjért szereplő színész olvas fel, az már jogdíj köteles. A Somogyi-könyvtár vezetője szerint azonban a vonatkozó jogszabály úgy rendelkezik, hogy ha a felolvasás közönsége több mint ötven fős, akkor fizetni kell a szerzői jogdíjat. Palánkainé Sebők Zsuzsanna azt mondta, az összeg idén kissé emelkedett, most ötven fős hallgatóság esetén 2763 forint, és ötven főnként nő tovább.
Tóth Péter, az Artisjus munkatársa szerint az iskolai, óvodai, könyvtári körből származó befizetések nagyon alacsonyak, gyakorlatilag kimutathatatlanok a jogvédő iroda bevételeiben. A szerzői jog célja, hogy azok fizessenek, akik jelentős bevételhez jutnak a művek közvetítésével. A vidéki koncertecskék vagy kis meseelőadások minimális jogdíjat generálnak – mondta a kommunikációs igazgató. Tóth Péter hozzátette, azért nem lehet kivétel az összes iskolai előadás, mert a jogdíjak kiszabását nemzetközi egyezmények, illetve európai uniós megállapodások is szabályozzák, másrészt akárhol is húznák meg a határt, mindig lennének határesetek.
Bár lehetnek olyan könyvtárak, amelyek elgondolkodnak, hogy hívjanak-e színészeket felolvasásra és az oktatás anyagi helyzete nem kedvező, mégis, valószínű, ezeknek a rendezvényeknek nem a jogdíj lesz a legmeghatározóbb kiadási tétele – mondta Tóth Péter, az Artisjus munkatársa. Palánkainé Sebők Zsuzsanna szerit azonban ott, ahol kevés a pénz, a szerző díjra fizetendő pár ezer forint is számíthat. „Nekünk nagyon fontos az, hogy közösségi tereink vannak, ezeket mindig meg szeretnénk tölteni” – mondta a könyvtár vezető.
Tóth Péter, az Artisjus szerzői jogvédő iroda kommunikációs igazgatója szerint kifejezetten iskolai tanítás, óvodai nevelés során teljesen ingyenesen használhatók fel akár versek, mesék, festmények is. A kedvezmény ezekben az esetekben automatikus, kivételt jelent, ha egy rendezvény kereskedelmi célúvá válik, például belépődíjat szednek, illetve olyan profi fellépő van, akinek gázsit fizetnek.
Eszerint, ha az óvónő vagy a könyvtáros olvas fel, nem kell fizetni, ha viszont nem ingyenes a rendezvény, vagy fellépti díjért szereplő színész olvas fel, az már jogdíj köteles. A Somogyi-könyvtár vezetője szerint azonban a vonatkozó jogszabály úgy rendelkezik, hogy ha a felolvasás közönsége több mint ötven fős, akkor fizetni kell a szerzői jogdíjat. Palánkainé Sebők Zsuzsanna azt mondta, az összeg idén kissé emelkedett, most ötven fős hallgatóság esetén 2763 forint, és ötven főnként nő tovább.
Tóth Péter, az Artisjus munkatársa szerint az iskolai, óvodai, könyvtári körből származó befizetések nagyon alacsonyak, gyakorlatilag kimutathatatlanok a jogvédő iroda bevételeiben. A szerzői jog célja, hogy azok fizessenek, akik jelentős bevételhez jutnak a művek közvetítésével. A vidéki koncertecskék vagy kis meseelőadások minimális jogdíjat generálnak – mondta a kommunikációs igazgató. Tóth Péter hozzátette, azért nem lehet kivétel az összes iskolai előadás, mert a jogdíjak kiszabását nemzetközi egyezmények, illetve európai uniós megállapodások is szabályozzák, másrészt akárhol is húznák meg a határt, mindig lennének határesetek.
Bár lehetnek olyan könyvtárak, amelyek elgondolkodnak, hogy hívjanak-e színészeket felolvasásra és az oktatás anyagi helyzete nem kedvező, mégis, valószínű, ezeknek a rendezvényeknek nem a jogdíj lesz a legmeghatározóbb kiadási tétele – mondta Tóth Péter, az Artisjus munkatársa. Palánkainé Sebők Zsuzsanna szerit azonban ott, ahol kevés a pénz, a szerző díjra fizetendő pár ezer forint is számíthat. „Nekünk nagyon fontos az, hogy közösségi tereink vannak, ezeket mindig meg szeretnénk tölteni” – mondta a könyvtár vezető.
Forrás
hirado.hu
