2022. szeptember 8., 14:49

Mához szóló üzenetek Cey-Bert Róbert Gyula Hun trilógiájában

Korábban beszámoltunk arról, hogy Cey-Bert Róbert Gyula, világhírű magyarságkutató-író a Gútához tartozó Csergő pusztai Attila-palotában kezdte a Hun trilógiája Atilla sólyma című, második kötetének bemutató körútját, amely kapcsán exkluzív interjút adott a Ma7-nek.

 

Mához szóló üzenetek Cey-Bert Róbert Gyula Hun trilógiájában
Médialapozó
Fotó: Nagy-Miskó Ildikó
A sikeres felvidéki nyitány után Kárpát-medence-szerte folytatódik a könyvbemutató-sorozat

Mióta és miért foglalkoztatja önt a nagy hun uralkodó, Atilla és népe története?

Minden ember számára nagyon fontos az, hogy honnan jött, valójában ki is ő, hová, kikhez tartozik. A magyar nemzet szempontjából is fontos a gyökereink, valós múltunk valós feltárása.

A rosszakaróink az utóbbi 150 évben a magyarok hovatartozásával kapcsolatban zűrzavart keltettek a lelkünkben – szellemi háború indult a magyar őstörténet és a magyar lélek ellen.

Elsősorban a finnugor elmélet kizárólagos elfogadtatására célzok, mert bár vannak bizonyos hasonlóságok a magyar és a finn nyelv között, de a török és a magyar nyelv között talán még több van. Sajnálatos, hogy a finnugor nyelvi rokonságot a magyarság genetikai eredetére és a kultúránkra is ráerőltették, ami már a gyermekkori eszmélésem óta nagyon zavar. Hiszek ugyanis abban, hogy mindannyiunkban megvannak az őseinktől örökölt ősképek, s ez a lelki genetika akár több évezredre is visszavezethető. Amikor valahol a magyar népmesékről és krónikákról beszéltek nekem, mindig úgy éreztem, mintha az elém tárt világ valahonnan már ismerős lenne. Az eddigi életem során több országban éltem, tanultam, dolgoztam, például Svájcban húsz évet töltöttem, ám mindvégig közösséget, rokonságot éreztem Atilla hunjaival, s úgy az ókori, mint a mai szerzők róluk írt könyveit szívesen olvastam el.

Felnőttként mi mindent tett a megszerzett ismeretei bővítése, pontosítása érdekében?

Később több távol-keleti országot, népet is felkereshettem, s a könyvtáraikban e témakörben található, angol nyelvű kiadványokat is előszeretettel böngésztem. Kiváló japán és kínai kutatókkal ismerkedtem meg, akiktől megtudtam, hogy azokon a tájakon másként tekintenek az egykori hunokra, mint mi.

A kazah és mongol jurtákban üldögélve olyan érzés kerített hatalmába, mintha visszatértem volna kétezer évvel korábbra, s egyre közelebb éreztem magamhoz az akkori értékrendszert.

Majd őstörténeti találkozókon vettem részt, fokozott érdeklődést mutatva e kor és témakör iránt. Miután visszaköltöztem Magyarországra, megdöbbenve szembesültem azzal, hogy a mai magyarok eltávolodtak az elődeink értékrendjétől. Ezért gasztronómiával és borkultúrával foglalkozó főiskolai tanárként is a tanítványaimmal sok új ismeretet osztottam meg az őstörténetünkről. Amikor pedig tizenkét évvel ezelőtt elkezdtem a regényírói pályámat, mindjárt írtam egy történelmi regényt a „sólyom népéről“, vagyis a hunokról. Megtudtam, hogy több külföldi kutató-író, köztük a kaliforniai Wess Roberts a saját kutatásai alapján egészen máshogy mutatja be Atillát, mint amilyennek idehaza nekünk lefestették őt. Az ókor legnagyobb emberének tartják, aki minden csatát megnyert, sőt, önmagát is képes volt legyőzni akkor, amikor nem próbálta elfoglalni az éppen teljesen védtelen Rómát. A jelenkorunk sikerre vágyó vállalkozóinak is érdemes elolvasniuk Wess Robert Attila győzelmi titkai – mit üzen a nagy hun napjaink vállalkozóinak és menedzsereinek? című kötetét.

Több könyve és sorozata kiadása után újabban a Hun-trilógiáján dolgozik. Miről szól annak a már megjelent két kötete?

Eljött az ideje annak, hogy a hunokról is írjak egy trilógiát. A Fenn az égen hun Nap ragyog címmel megjelent első részben az Ázsiai Hun Birodalom felemelkedését idéztem fel. Hiszen nem az a kérdés, hogy büszkék lehetünk-e az őseinkre, hanem az a kérdés, hogy vajon ők büszkék lehetnek-e ránk, mai magyarokra. E regényemben izgalmas kalandokon keresztül mutattam be a két ázsiai nagyhatalom, a Kínai Császárság és a Hun Birodalom háborújának kíméletlen összecsapásait, s annak cselekménye a pingcsengi csatával indul.

A hun trilógiám második részében (Atilla sólyma) pedig valójában a sólyomlelkűségről írok, ami azt a szellemiséget és lélekemelő életszemléletet is jelenti, hogy felülről kell szemlélni a világot, s ragaszkodni kell az őseink értékrendjéhez.

A gerincesség, az érzelemgazdagság, a természet iránti tisztelet, az őszinte szókimondás a lovas műveltségű népek, így már a szkíták sajátja is volt. E kötetemben leírtam a kort, amikor a hunoknak sikerült legyőzniük a rettegett Kínai Birodalmat, ekképp katonai világhatalommá válva és azt, hogy mit is jelent a sólyomlelkűség jegyében történő, világosság felé való repülés. Tudvalevő, hogy a sólyom szabadon, mindig csak napközben szárnyal...

Kérem, azt is árulja el, hogy miről szól majd a trilógia utolsó része?

A harmadik kötetem pedig a szkítákról, azaz a Turul nemzetségről fog szólni, amely szintén a magyarság ősének tekinthető.

A Magyarságkutató Intézet legújabb kutatásai szerint is az Árpád-ház régi neve Turul-ház vagy Turul nemzetség volt, amely Krisztus előtt 2500 körül élt a mai Üzbegisztán és Észak-Afganisztán területén.

Az új könyvemben majd egy olyan történelmi vonalon megyek végig, ami az említett intézet genetikai kutatásai is bizonyítanak: III. Béla magyar király a Turul nemzetségből származott. A könyvem főhőse egy szkíta királynő, aki legyőzte a perzsákat. Majd egy-egy fejezetben Atilláról és a magyar győzelemmel végződő, 907-es évi pozsonyi csatáról is írok. Tehát regényes formában mutatom be a Magyarságkutató Intézet legújabb kutatásainak eredményeit, ugyanis az intézet keleti főtanácsadója vagyok. E kötet bemutatója méltó helyen, a csergői Atilla-palotában volt, amit budapesti író-olvasó találkozó és hosszabb erdélyi körút követ. Télen pedig a szokásomhoz híven, ismét visszatérek a Távol-Keletre, hogy nyugodt körülmények között megírjam a harmadik kötetet. Annak megjelenéséig pedig a második kötetemet Csámpai Ottó, zoboralji szociológus-író barátom előszavának gondolataival ajánlom az olvasóknak: „Ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, aki képes elmélyülten és jelképesen gondolkodni, elrejtőzni a sólyom tollazatában, s így keresni a választ, nemcsak Atilla győzelmi titkaira, hanem az élet nagy kérdéseire is“.

Tartalmas időutazás a Vermes törzs csergői Attila-palotájában - KÉPGALÉRIÁVAL | múzsa.sk (muzsa.sk)

Mához szóló üzenetek Cey-Bert Róbert Gyula Hun trilógiájában
Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó
A világhírű őstörténetkutató-író mély átéléssel magyarázott a csergői könyvbemutatóján
Mához szóló üzenetek Cey-Bert Róbert Gyula Hun trilógiájában
+1 kép a galériában
Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.