„Magyarnak lenni: nagy s szent akarat!”
A Palóc Társaság az Ipolysági Városi Könyvtárral együttműködve 2025 novemberében ismét megszervezte a Magyarnak lenni: nagy s szent akarat! című versünnepet; tette mindezt a trianoni fájdalom költője, Sajó Sándor születésének 157. évfordulója alkalmából.
A nemzeti öntudat és a magyarság Sajó Sándor versei által való megtartását – a magyar identitás és a magyar anyanyelv ápolásának érdekében – azzal igyekeznek megerősíteni, hogy 2001 óta évente megszervezik a magyar költők hazafias verseinek szemléjét. A Magyarnak lenni: nagy s szent akarat! elnevezésű versünnepnek a városi könyvtár ad otthont Ipolyságon, azon a településen, amelynek egy Káptalan utcai, ma már nem létező épületében Sajó Sándor megszületett 1868-ban. A társaság több mint húsz éve hívja és várja a versmondó alap- és középiskolás diákokat a magyar vers ünnepére; a fiatalok pedig érkeznek is. Nemcsak a közeli régiókból, hanem az egész Kárpát-medence magyarok által lakott területeiről.
A Z. Urbán Aladár vezette Palóc Társaság főleg az ifjúságnak közvetített üzenete egyértelmű: hűségesnek maradni az édes anyanyelvhez, a fölnevelő szülőföldhöz, az ősi kultúrához és a nemzeti közösséghez. Meggyőződésük, hogy a rendezvény jelentőségét az is adja, hogy a fiatal nemzedék, készülvén a megmérettetésre, megismerkedik a hazaszeretet fogalmával és mibenlétével, a hazafiasság életet alakító és nemesítő érzésével, a magyarság kinccsel felérő műveltségével.
– fogalmazta meg a több mint harminc esztendeje működő, a magyar nemzeti kultúrát őrző, ápoló és fejlesztő tevékenységet végző civil szervezet alapító elnöke, Z. Urbán Aladár.
A Palóc Társaság a szavalóversenyek megszervezésén túl számos más módon próbálja éltetni Sajó emlékét, legyen szó akár kötetek kiadásáról vagy konferenciák és emléknapok szervezéséről. A honti Sajó-kultusz éltetésének egyik legjelentősebb mozzanatára 2008-ban, a költő születésének 140. évfordulója alkalmából került sor. Az ipolysági Szent István király téren ekkor avatták fel Sajó Sándor első köztéri szobrát, Oláh Szilveszter szobrászművész bronzból készült alkotását.
– fogalmazott Z. Urbán Aladár a trianoni trauma hiteles, nagy hatású megéneklőjének, valamint a magyar szellem erősítőjének is nevezett Sajóról. Az irodalomtörténet az évtizedek során ellentmondásos és torz képet festett a századforduló csalódásokkal és keserűséggel teli költőjéről. Csáky Károly helytörténész szerint egy biztos: „Jövőnket, sorsunkat féltő, a szülőföldhöz ragaszkodó költő volt, aki botladozásai és hibái ellenére is sok szépet alkotott. Olyan értékeket többek közt, melyeknek mindenképp ott a helyük az egyetemes magyar kultúra asztalán.”
Megjelent a MAGYAR7 48. számában.
