Mág Bertalan esetei Magos őrnaggyal
A hatvanas években egy többnyire hiányzó műfaj ütötte fel a fejét a magyar irodalomban, a krimi. Bár hellyel-közel addig is találkoztunk kémszállal és politikai háttérrel megspékelt bűnügyi történettel, a műfajban az igazi áttörést a Felvidékről Budapestre elszármazott Mág Bertalan jelentette, aki 1966-os nyugdíjba vonulása után döntött úgy, megírja fontosabb eseteit, hisz a Mág-csoport fejeként több mint tízezer bűnözőt juttatott hűvösre, nem egyet akasztófakötélre. De Berkesi Andrással vagy Kardos Györggyel ellentétben vele kapcsolatban sose bizonyosodott be a gyanú, hogy az ÁVH embere lett volna.
A hatvanas-nyolcvanas évek messze legnépszerűbb magyar írója volt közel ötmillió eladott kötettel Berkesi András, akiről közvetlenül a rendszerváltás előtt derült ki sötét múltja, aki a Katonapolitikai Osztály tisztjeként számos ember megkínzásáért, börtönbe juttatásáért volt felelős, majd ahogy az ötvenes évek elején lenni szokott, őt magát is elérte a végzete, s börtönbe került. Szerencséjére Sztálin halálával az élet-halál harc megenyhült, így Kardos Györggyel együtt szabadlábra kerültek, s az egykori véreskezű kápókból sikeres írók lettek.
Államvédelemből az irodalomba
Kardos György a Magvető Könyvkiadó legendás igazgatója lett, aki, ahogy annak idején a börtönben, a Magvető élén is mindent megtett a „kiszemeltjeiért”, létrehozta az Albatrosz Könyvek sorozatot, benne Rejtő Jenő rongyosra olvasott lektűrjeivel, de számos későbbi nagy magyar író, mint Csurka István, Szabó Magda, Ottlik Géza, Esterházy Péter, Gyurkó László, Weöres Sándor talált otthonra a kiadónál, egyedül Kertész Imre Sorstalanság című művének a kiadását nem támogatta, holott maga is zsidó származású volt, s megjárta a terezíni koncentrációs tábort is.
Kardos felfedezettje volt a korszak egyik legolvasottabb írója (talán csak a minden korban kötelező Jókai és Fekete István volt népszerűbb nála), aki ontotta a népszerűbbnél népszerűbb, olvasottnál olvasottabb történeteit. Kopjások, Játék a tisztességgel, Pisztrángok és nagyhalak, Húszévesek, s két megfilmesített regénye, a Küszöbök és a Sellő a pecsétgyűrűn. Mindkettő második világháborús történet, előbbit Mészáros Gyula, utóbbit Mihályfi Imre rendezte. Az 1967-ben forgatott film a mozikba is eljutott, s népszerűségben felvette a versenyt Várkonyi Zoltán akkoriban készült Jókai- és Gárdonyi adaptációival is. Igaz, Mihályfi a főszerepeket olyan nagyágyúkra bízta, mint Latinovits Zoltán, Pécsi Sándor, Kálmán György, Mensáros László vagy épp Várkonyi Zoltán, míg a női főszerepeket a komáromi Szabó Tünde, Halász Judit és Gobbi Hilda alakította. Akkoriban szinte minden háztartásban volt Berkesi-kötet, s nagyon sokan viseltek sellős pecsétgyűrűt.
Alapiskolát Kassán végzi, de tanul Olomoucon és Prágában is, mégpedig kriminalisztikát. Tehetséges focista, s 17 évesen bekövetkezett súlyos bokatöréséig ifjúsági válogatottakban játszott, s olyan, később legendássá vált játékosok voltak a csapattársai, mint a beregszászi születésű Kalocsay Géza vagy František Plánička, a világhírű kapus, akik csehszlovák színekben 1934-ben világbajnoki ezüstéremig jutottak.
Vannak életrajzi ihletésű jegyzetei, ahol azt írja, csak a negyvenes években került Budapestre, más feljegyzések szerint már a harmincas években, ekkor köt házasságot első feleségével is. Ami biztos, hogy a második világháború után építi ki szakmai karrierjét, s lesz az ún. Mág-csoport vezetője, s Magyarország egyik legismertebb nyomozója, aki a hatvanas évektől kezdve a Szabadkáról Budapestre került Fóti Andorral, a Kékfényben országos népszerűségre szert tevő Szabó Lászlóval és a rövid életű Mattyasovszky Jenővel (akinek ún- Hód-regényei Szlovákiában is igen népszerűek voltak) magas szintre fejlesztik a magyar krimiirodalmat, amiben persze komoly szerepe lesz a köztévének is, amely a hetvenes években Megtörtént bűnügyek című fedőnévvel nem egy történetüket megfilmesíti.
Magos őrnagy-Mátyus őrnagy-Völgyi őrnagy-Árok őrnagy-Sípos Gábor-Kocsis főhadnagy – nos ezek mind ugyanazt a két, nem egyszer egybegyúrt személyt jelentik, vagyis Mág Bertalant és Fóti Andort, akik Zimre Péterrel együtt a legtöbb detektívtörténetet követték el a magyar filmvásznon. A siker a már említett Berkesi-adaptációval indul, majd Wiedermann Károly 1968-ban filmre viszi Pintér József A holtak hazajárnak című krimijét Őze Lajossal, Szirtes Ádámmal és Ráday Imrével a főszerepben (ennek is megvannak a világháborús előjátékai), ezt követi Bácskai Lauró István és Mészáros Gyula korszaka, akik a legtöbb esetben forgatókönyvet író Maár Gyulával együtt oroszlánrészt vállalnak a Megtörtént bűnügyek című fekete-fehér sorozat sikeréből. Három történet (Kiskirályok, A müncheni férfi és az Iskolatársak voltak) készül Mág Bertalan regénye alapján, de az összes, vagyis mind a hét történet főnyomozóját, Csipke őrnagyot Avar István alakítja, s természetesen igazi színészparádé az egész sorozat. Van olyan része (A kiskirály), amelynek a politikai témája annyira kényes, hogy évekig dobozban hever. Fejér Tamás még a sorozat előtt, 1972-ben elkészíti hozzá az alapanyagot, amelyben Sípos Gábor személyében Fóti Andor rendőri pályakezdését vázolja fel, akinek a szerepét Harsányi Gábor játssza, míg a kollégáját Koncz Gábor.
A sorozat utolsó darabja a már színesben forgatott A holtak nem beszélnek című epizód volt, amely Mág Bertalan írása alapján készült, s amelynek nyomozó főhőse már nem Csipke, hanem Mátyus őrnagy, akit Kállai Ferencre bízott a rendező Mészáros Gyula, aki egyébként a pontot a rendezői pályájára a szintén akkoriban forgatott Pogány madonna című filmmel teszi fel, amely a Bud Spencer-filmek hatására Bujtor István novellájából s annak főszereplésével készül. De itt még nem zárult le a Mág Bertalan és Fóti Andor-történetek sora sem, Fóti történetéből készül Az utolsó alkalom című krimi, amelyet szintén Bácskai Lauró István jegyez, s amelynek Kocsis főhadnagyát Cserhalmi György kelti életre. A filmben főszerepet kap Gera Zoltán, Tábori Nóra, Máthé Erzsi és Szabó Sándor is. A hatvanas évek egyik kirívó gyilkossága az ún. Krisztián-gyilkosság, amelyet meglepő módon hárman is megírnak, így Fóti, Mág és Szabó László is. A történetet előbbi kettő regényének az összevonásával Bednai Nándor vitte filmvászonra, Völgyi őrnagy szerepében Hetényi Pállal, míg a gyilkost Mádi Szabó Gábor játszotta.
Többen is sugallták a kilencvenes-kétezres években, hogy Mág Bertalan és Fóti Andor is az ÁVH alkalmazottja lehetett, de ez sosem bizonyosodott be. Csak annyit tudni, hogy Mág a Budapesti Főkapitányságon 1945. január 19-én jelentkezett szolgálattételre. Április 3-án nevezték ki, mint első detektív-csoportvezetőt, s ez lett az ún. Mág-csoport, amelynek tagjai többek között az alábbiak voltal: Mág Bertalan műszaki rajzoló, Kalmár József földmíves, Horváth Zoltán textiltechnikus, Preisz Zoltán műszerész és M. Szabó István vasesztergályos. 1947-ben rendőrfőhadnagynak, 1960-ban rendőrőrnagynak nevezték ki. 1954-ben a Belügyminisztériumba került, a betörési alosztályt vezette, majd az ügyeleten dolgozott, végül nyugalomba vonulásáig ismét a bűnügyi osztályon főelőadó volt. 1966. május 31-én, 55 éves korában rendőr alezredesként vonult nyugdíjba. Második felesége Kelemen Éva gépírónő volt, akit az egész budapesti irodalmi élet ismert, hisz nemcsak férje, hanem számos magyar író kéziratát gondozta, vagyis gépelte le, így például Hubay Miklósét, Devecseri Gáborét, Mészöly Dezsőét, Mándy Ivánét és a sort hosszasan folytathatnánk. Abszolút háttérember volt, mint Columbo sose látott felesége.
Mág talán legismertebb regénye a Két pisztolylövés című, krimibe ágyazott történelmi regény, amely a maga módján az 1942-es újvidéki vérengzést dolgozza fel. A történet a hatvanas években játszódik, amelynek középpontjában egy kettős gyilkosság áll. Mint a nyomozás során kiderül, a szálak a negyvenes évek elejére nyúlnak vissza, s a regény negatív főhőse Szenes Béla, vagyis eredeti nevén Verlaky Dénes is részese az újvidéki borzalmaknak, de jókor, még a felelősségre vonás előtti utolsó pillanatban tűnik el, s mint Szenes Béla, a holokauszt borzalmait épp csak túlélt kassai zsidó menekült bukkan fel újra. De a múltat – ahogy Berkesi András – ő sem tudta meg nem történtté tenni, s ha húsz évvel a megbocsáthatatlan bűnei elkövetése után is, de eléri a végzete. A regényből Rényi Tamás a hetvenes évek végén készített háromrészes tévéfilmváltozatot, amelyben Magos őrnagyot Garas Dezső játszotta, míg Szenest Bencze Ferenc, de ahogy a Holtak nem beszélnek című filmben, itt is főszerepet kapott Gáti Oszkár (érdekes, hogy ő az egyik főszereplője a Küszöbök című filmsorozatnak is). A filmet érdekes Kovács András Hideg napok című 1966-os filmje mellé állítani.
Nyomozási módszeréről így vallott 1977-ben: „Soha nem felejtem el tanítómesterem szavait: »Igazán csak akkor lesz belőled jó nyomozó, ha a kriminalisztika nyolc alapvető kérdésére minden ügyedben pontos választ tudsz adni! Ez a nyolc: Ki – mit – miként – mivel – mikor – hol – miért és kivel«.
57 könyve jelent meg, többmilliós kiadásban, s máig ő számít a Linda Taylor álnéven író Vígh Rózsával (https://ma7.sk/irodalom/nyomozas-a-felvideki-magyar-agatha-christie-utan) együtt a magyar nyelvterület legsikeresebb krimiírójának. Könyvei előbb a Határőrök kiskönyvtárában, valamint a Minerva Kiadó és a Zrínyi Katonai Kiadó, a rendszerváltás után a Nótárius Könyvkiadó gondozásában jelentek meg. 2001-ben halt meg 90 éves korában. Művei sokkal többek szórakoztató krimiknél, de kordokumentumoknál is. Regényeiben ott van az a bizonyos szocialista rendszer sötét hátországa is, amelyek ismerete nélkül a kort se igen tudjuk megérteni.
