Ma kezdődik a Tokaji írótábor
TOKAJ. Az anyanyelvi kultúrára, benne a klasszikus és kortárs magyar irodalomra fókuszál a szerdán kezdődő 39. Tokaji Írótábor. Az eseménysorozatra csaknem kétszáz hazai és határon túli írót, költőt, esszéírót, esztétáz, irodalomtörténészt várnak a szervezők.
A témaválasztást a felgyorsult integráció és globalizáció indokolja. Szóba kerülnek a támogatási rendszerek itthon és külföldön, az írószervezetek szerepe és feladata, a magyar folyóirat- és könyvkiadás válsága, a magyar irodalom helyzete a magyar nyelvterületeken, a digitalizált irodalom, valamint a magyar irodalom a médiában és az oktatásban – közölték a szervezők.
Mezey Katalin, a tábort szervező alapítvány kuratóriumának elnökre korábban úgy fogalmazott, hogy a testület szerint újra kell gondolni az írói alkotómunkának, az új művek megjelenésének és terjesztésének feltételeit, az irodalomtörténeti kutatások kereteit, a minőségi közgyűjtemények könyvtárak, emlékhelyek működését, valamint az ezekhez szükséges költségvetési források kérdését.
A tanácskozás a magyar irodalom életének folytonosságát, értékeinek befogadását, a magyar társadalom önismeretének elmélyülését, szellemi kincseinek megőrződését szeretné szolgálni. A tervek szerint a pénteken záruló Tokaji Írótábor plenáris ülésein és a munkacsoportokban megszólal mások mellett L. Simon László, Jónás István, Fekete György, Ács Margit, Zentai Péter László, Szentmártoni János, Radics Péter, Pomogáts Béla, Sárközy Péter, Boguslaw Wróblewski, Bohdan Zadura, Elekes Botond, Lovas Lajos, Gyimesi László, Bodó Barna. Előadást tart mások mellett Alexa Károly, Cs.Varga István, Erős Kinga, Farkas Gábor, Szabó Zsolt, Szávai Géza és Turcsány Péter.
A millenniumi irodalmi emlékparkban Mikes Kelemen emlékére felavatják Oláh Katalin szobrászművész alkotását. A Tokaji Írótábor kezdetektől fogva befogadta, hívta a különböző nézeteket valló írókat, közéleti szereplőket, fejtsék ki nézeteiket, ütköztessék azokat. Tokaj évről évre meghatározóan a nemzeti érzelmű és közéleti elkötelezettségű résztvevők gyülekezőhelye volt és az ma is. A hetvenes évektől itt vetődtek fel először olyan megoldatlan társadalmi kérdések, mint a népességfogyás, a környezetvédelem, a kistelepülések helyzete, a lakótelepi elszigetelődés, vagy a határon túli magyarság sorsa és itt foglalkoztak először a magyar irodalom jelenlétével Európában.
Az írótábor elindítóinak szellemi hátterét a Tokajjal szomszédos Tiszaladány szolgáltatta, amelynek lakói ma is híven őrzik a népi írókkal – Sinka Istvánnal, Somogyi Imrével, Szabó Pállal, Móricz Zsigmonddal, Veres Péterrel – való kapcsolatuk emlékét, és ahová a mostani tábor résztvevői is elzarándokolnak.
Mezey Katalin, a tábort szervező alapítvány kuratóriumának elnökre korábban úgy fogalmazott, hogy a testület szerint újra kell gondolni az írói alkotómunkának, az új művek megjelenésének és terjesztésének feltételeit, az irodalomtörténeti kutatások kereteit, a minőségi közgyűjtemények könyvtárak, emlékhelyek működését, valamint az ezekhez szükséges költségvetési források kérdését.
A tanácskozás a magyar irodalom életének folytonosságát, értékeinek befogadását, a magyar társadalom önismeretének elmélyülését, szellemi kincseinek megőrződését szeretné szolgálni. A tervek szerint a pénteken záruló Tokaji Írótábor plenáris ülésein és a munkacsoportokban megszólal mások mellett L. Simon László, Jónás István, Fekete György, Ács Margit, Zentai Péter László, Szentmártoni János, Radics Péter, Pomogáts Béla, Sárközy Péter, Boguslaw Wróblewski, Bohdan Zadura, Elekes Botond, Lovas Lajos, Gyimesi László, Bodó Barna. Előadást tart mások mellett Alexa Károly, Cs.Varga István, Erős Kinga, Farkas Gábor, Szabó Zsolt, Szávai Géza és Turcsány Péter.
A millenniumi irodalmi emlékparkban Mikes Kelemen emlékére felavatják Oláh Katalin szobrászművész alkotását. A Tokaji Írótábor kezdetektől fogva befogadta, hívta a különböző nézeteket valló írókat, közéleti szereplőket, fejtsék ki nézeteiket, ütköztessék azokat. Tokaj évről évre meghatározóan a nemzeti érzelmű és közéleti elkötelezettségű résztvevők gyülekezőhelye volt és az ma is. A hetvenes évektől itt vetődtek fel először olyan megoldatlan társadalmi kérdések, mint a népességfogyás, a környezetvédelem, a kistelepülések helyzete, a lakótelepi elszigetelődés, vagy a határon túli magyarság sorsa és itt foglalkoztak először a magyar irodalom jelenlétével Európában.
Az írótábor elindítóinak szellemi hátterét a Tokajjal szomszédos Tiszaladány szolgáltatta, amelynek lakói ma is híven őrzik a népi írókkal – Sinka Istvánnal, Somogyi Imrével, Szabó Pállal, Móricz Zsigmonddal, Veres Péterrel – való kapcsolatuk emlékét, és ahová a mostani tábor résztvevői is elzarándokolnak.
Forrás
MTI, kultura.hu
