Ma 20. alkalommal ünnepeljük az anyanyelv nemzetközi napját

Zsebik Ildikó 2019. február 21., 16:31

"Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. Nem külsőséges valami, mint a kabátom, még olyan sem, mint a testem. Fontosabb annál is, hogy magyar vagyok-e vagy alacsony, erős-e vagy gyönge. Mélyen bennem van, a vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként. Ebben az egyedülvaló életben csak így nyilatkozhatok meg igazán. Naponta sokszor gondolok erre. Épp annyiszor, mint arra, hogy születtem, élek és meghalok" - írja Kosztolányi Dezső az Ábécé a nyelvről és a lélekről c. írásában. 

Fotó: Google

Vajon lehet-e ennél őszintébb és tisztább vallomásban szólni édes anyanyelvünkről,  a nyelvről, amely egy életen át elkísér bennünket? Másképp vettük birtokba, mint az idegen nyelveket, elfelejthetetlen, még akkor is, ha hosszabb ideig nem használjuk. Ráadásul ezen a nyelven álmodunk, ezen gondolkodunk.

A dél-afrikai polgárjogi harcos, Nelson Mandela fogalmazta meg anno a következőket: „Ha egy emberhez olyan nyelven szólsz, amit az ért, ez azt jelenti, hogy az értelméhez szólsz; ha viszont az anyanyelvén beszélsz hozzá, ez azt jelenti, a szívét érinted meg.”

Esetünkben ez annál inkább igaz, hiszen olyan nyelv birtokában vagyunk, amely egy ősi, szerves és komplex gondolkodásmód is egyúttal. Az angol író, G. B. Shaw a magyar nyelvet így méltatta:

"Őszintén mondom, az anyanyelvemen nagyon sokszor képtelen vagyok érzéseimet és gondolataimat teljes pontossággal visszaadni. A mi nyelvünk gazdag, nagy és praktikus, de viszonylag fiatal… Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit. A magyar nyelvben a propozíciók használata helyett a legtöbb szó végét óriási variációkban változtatni lehet. Ez a művelet a legkisebb érzelmi rezdülést is képes kifejezni és hűségesen visszaadni.”

Anyanyelvünk abban is unikum, hogy a nyelvújító Kazinczy Ferenc gyümölcsöskertjének helyén – Európában egyedülálló intézményként – ma ott áll a Magyar Nyelv Múzeuma, amely állandó kiállításban mutatja be nyelvünk gazdag múltját, jelenét és – hisszük – reményteljes jövőjét is.

Jusson mindez eszünkbe akkor is, amikor gyerekeinknek – hamarosan – iskolát választunk!

0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS