Komáromi könyvbemutató: Az évszázad Manonja - Házy Erzsébet

Mikor és hogyan fedezte fel Házy Erzsébetet, akiről 2016-ban elnevezte az érsekújvári nemzetközi tehetségkutató énekversenyt?

Egyetemistaként még élvezhettem Házy Erzsébet hangját az Erkel Színházban, illetve több filmszerepben is megcsodáltam, s a múlt század 70-es éveiben a TV-ben is gyakran láthattuk őt. Majd teltek-múltak az évtizedek, s valahogy elfeledkeztem róla. Két évvel ezelőtt azonban a Civil Becsületrend égisze alatt kiötlöttem egy nemzetközi énekversenyt, amelynek nevet kerestem. Mindenképpen felvidéki születésű művész nevéhez ragaszkodtam. Az egyik hazai portálon éppen megjelent egy arról szóló cikk, hogy Hecht Anna és Dunajszky Géza koszorút helyeztek el Házy Erzsébet szülei volt újpesti családi házának falán levő emléktáblánál. Annak hatására eldöntöttem, hogy a pozsonyi születésű művésznőről kell elnevezni az Érsekújvárban megrendezendő énekversenyünket.

A tavaly másodízben zajlott Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny sikere vagy más sarkallta-e első könyve megírására?

Az első énekversenyen kiderült: sok résztvevőnek tudomása sem volt arról, hogy kinek a nevét is viseli a megmérettetés, amelyen indult. Miután felvilágosítottam őket, elhatároztam, hogy a 2017-es évi versenyt a művésznő életéről, munkásságáról szóló kiállítással színesítem. Az anyaggyűjtés során eljutottam a Magyar Állami Operaházba is, ahol a levéltárat vezető Karczag Márton sokat segített nekem. Elárulta, hogy bár Mezei Bélának, az Operaház volt fotósának birtokában van egy gazdag fotóanyag, de mivel „ő egy nagyon nehéz ember“, abból biztosan nem ad kölcsön képeket. Tévedtek, mert a jeles fotóművész nagyon segítőkésznek bizonyult, s Házy Erzsébetről olyan fekete-fehér fotókat is kölcsönzött, amelyek előzőleg még sehol sem jelentek meg. Miután nagy sikert aratott a kiállításunk, fontosnak tartottam e könyv kiadását is.

Azonkívül, hogy egy fotókkal gazdagon illusztrált kötetet tervezett, szerzőként még mire összpontosított?

A könyv előszavának megírására azért is Szinetár Miklós rendezőt, énekversenyünk egyik zsüritagját kértem meg, mert ő ösztöndíjasként Házy Erzsébettel egyidőben került az Operaházba, és gyakran dolgoztak együtt. A továbbiakban a művésznő életének egyes szakaszait mutatom be, amelyeket több mint 30 jeles pályatársának emlékei – szubjektív visszapillantásai színesítenek.

Korábban is jelentek meg könyvek Házy Erzsébetről, vagy pályája teljesen feledésbe merült?

Tudomásom szerint 2002-ben Varasdy Frigyesné I. Horváth Ágnes tollából jelent meg egy vékony kötet. Mivel a férje az Operaház zenésze volt, Erzsébetet valamennyi szerepében látta. Annak hangneme azonban távol áll tőlem, mert szerző elég negatív színben tüntette fel a magánéletét. Ezzel szemben könyvemben a szakma által az évszázad Manonjának titulált, hihetetlenül nagy művészt mutatom be. Magyarul, szlovákul és németül is beszélő pozsonyiként az első olyan hazai művészünk volt, aki nyugat-német filmekben és a bécsi Állami Operaházban is szerepelt. Ha nyugatabbra született volna, vélhetően még sikeresebb  pályát futhatott volna be.

Mekkora példányszámban, melyik kiadó adta ki a kötetét, s a közeljövőben tartandó könyvbemutatók kapcsán mit tart fontosnak kiemelni?

Magánkiadásban 600 darabos példányszámban, magánszemélyek támogatásával jelentettem meg a könyvemet, amely bevételét az énekversenyre költjük. Legérdekesebbnek a május 17-i budapesti könyvbemutató ígérkezik, amelyen az Operaház azon egykori legendás művészei is jelen lesznek, akiknek a visszaemlékezései megtalálhatók a könyvemben. Május 10-én Pécsett, a továbbiakban pedig több helyszínen is bemutatjuk a kötetet. Nem utolsó sorban május 3-án 17 órától a komáromi Zichy-pontba várom az érdeklődőket, és természetesen, igény esetén további felvidéki meghívásoknak is szívesen eleget teszek.