Komáromban már emléktábla hirdeti: itt jelent meg az első magyar nyelvű ismeretterjesztő folyóirat – KÉPEKKEL
A magyar felvilágosodás és tudományos ismeretterjesztés terén úttörőnek számító folyóirat, az 1789-1792 között Komáromban megjelent Mindenes Gyűjtemény emléktáblájának felavatására került sor június 20-án a helyi Ferences barátok utcája 22. szám alatti épület falán. Komárom város és a Duna Menti Múzeum Baráti Körének eseményén, mely nívóját emelte a Komáromi Szekeresgazdák Hagyományőrző Egyesület tagjainak díszőrsége, a helyi érdeklődőkön kívül azok a magyar újságírók is részt vettek, akik a Kárpát-medence több magyarlakta térségéből érkeztek az egésznapos tartalmas ismeretterjesztő programra, melyről videós összeállítás is készül portálunkra.
Fekete Éva (fuvola) és Fekete Vince (hegedű), a Komáromi Művészeti Alapiskola művésztanárainak zenés nyitánya után a műsorvezető, Sipos Anna néprajzkutató felkérte Keszegh Bélát, Komárom polgármesterét köszöntője elmondására. A városvezető hálálkodott a Duna Menti Múzeum Baráti Körének és mindenkinek, aki segít a régi helyi értékek és nagy pillanatok felkutatásában, valamint azok megőrzésében az utókor számára.
Hangsúlyozta: “Ez az emléktábla újabb olyan értékre irányítja rá a figyelmet, amelyre Komárom lakosai okkal - joggal lehetnek büszkék“. Ugyanis a Mindenes Gyűjtemény akkor született, amikor a tudományos újságírás még javarészt német és latin nyelvű volt, s a magyarosító úttörő munkához olyan kiváló személyiségre volt szükség, mint Péczely József (sok helyen Péczeli formában szerepel – a szerz. mj.) református lelkész, irodalomszervező egyéniség, műfordító és költő. Továbbá egy olyan írástudó csapatra, a Komáromi Tudós Társaságra is, amely tagjai tartalmas, jó írásokkal töltötték meg a folyóiratot, miközben a tudomány művelését, a magyar nyelv fejlesztését és a közművelődés felvirágoztatását szívügyüknek tekintették.
Nekik állít emléket az új emléktábla és alatta egy QR kód, ami a mesterséges intelligencia segítségével készített videóhoz vezet, és segít az említett évekbe időutazni. Megidézi Péczely József alakját és munkásságát, miközben Komárom múltján és jelenén vezeti végig a nézőket. Végül mindenkinek azt kívánta, hogy az új emlékhely az arra járók, meg-megállók számára is inspirációt jelentsen.
Majd Szénássy Tímea, a Komáromi Városi Hivatal iskolaügyi és kulturális bizottságának elnöke szólt az egybegyűltekhez.
„Városunk méltón lehet büszke arra, hogy Komáromból indult útjára a magyar nyelvű tudományos ismeretterjesztés, itt született meg 1789-ben a Mindenes Gyűjtemény, a magyar felvilágosodás és a magyar nyelvű tudományos ismeretterjesztés folyóirata. E tudományos ismeretterjesztésben Péczely József nagy szerepet játszott. Számomra ez a mai alkalom személyes jelentőséggel is bír: az édesapám, dr. Szénássy Árpád évtizedeken át kutatta Komárom sajtótörténetét, és A komáromi hírlapírás 200 éves története címmel írt, 380 oldalas könyvében részletesen feldolgozta Péczely József és a Mindenes Gyűjtemény történetét. Hiszem: az ő kutatómunkája is hozzájárult ahhoz, hogy ma méltó módon emlékezhessünk a kivételes örökségre. Kívánom, hogy ez az emléktábla hosszú éveken át emlékeztesse az itt élőket és az idelátogatókat arra, hogy városunk mindig is a tudás, a kultúra és a magyar szellemiség egyik fontos központja...!“ – hallhattuk.
Azután Galo Vilmos, a Duna Menti Múzeum történésze mondott hosszabb, részletekre kiterjedő ünnepi beszédet, hangsúlyozva: „E folyóirat elindítása több mint két évszázaddal ezelőtt örökre beírta Komárom nevét a magyar művelődéstörténetbe, s joggal tekinthető a magyar tudományos ismeretterjesztő sajtó első jelentős vállalkozásának. A lap elválaszthatatlan alapítójától és szerkesztőjétől, Péczely Józseftől, jelentősége azonban messze túlmutat egyetlen ember munkásságán. A folyóirat egy egész korszak, egy közösség és a 18. század végén terjedő új szellemiség eredménye volt. Megjelenéséhez hozzájárult II. József 1781-ben kiadott türelmi rendelete is, amely ugyan nem teremtette meg a teljes vallási egyenjogúságot, de nagyobb mozgásteret biztosított a protestáns felekezeteknek és értelmiségüknek“.
Kifejtette: a város értelmisége olyan szellemi műhelyt hozott létre, amelynek hatása Komárom határain túl is érvényesült. Ez volt a Komáromi Tudós Társaság, mely tagjai között lelkészek, tanárok, orvosok, jogászok és más művelt polgárok kaptak helyet. A történész Mindszenty Sámuel református lelkész és Perlaki Dávid evangélikus lelkész szerepét is kiemelte. Bár a kezdeményezés református környezetből indult, a társasághoz katolikusok és evangélikusok is csatlakoztak, ezért az a felekezetek közötti együttműködés korai példájának is tekinthető.
A Mindenes Gyűjtemény újdonsága abban rejlett, hogy a tudományt és a műveltséget a tudósok szűk köréből a szélesebb olvasóközönség elé akarta vinni. Már a folyóirat címe is erre utalt: olyan kiadvány kívánt lenni, amely a világ sokféle jelenségével foglalkozik, és a hasznos ismeretek tárházát kínálja olvasóinak. Lapjain a távoli országok népeiről, a természet különleges jelenségeiről, a korszerű gazdálkodás módszereiről és az egészség megőrzéséről is olvashattak. A komolyabb tudományos és közéleti írások mellett rejtvények, találós kérdések, anekdoták és más könnyedebb tartalmak is helyet kaptak benne. A szerzők elsősorban a köznemességet és a női olvasóközönséget szerették volna megszólítani, akik számára akkoriban még kevés magyar nyelvű olvasmány állt rendelkezésre. Olvasói leveleket és kérdéseket is közölt, szerkesztői tehát élő kapcsolat kialakítására törekedtek közönségükkel.
A szónok hangsúlyozta: a Mindenes Gyűjtemény olyan időszakban jelent meg, amikor a magyar tudományos nyelv még kialakulóban volt. Szerzői új fogalmakat alkottak, magyarázták a tudományos kifejezéseket, és hozzájárultak ahhoz a nyelvi fejlődéshez, amely később, a reformkorban teljesedett ki. Tehát a lap nemcsak tudást közvetített, hanem nyelvet is formált, nevelt, művelt és közösséget épített.
Rámutatott: az emléktábla helyszíne sem véletlen: az egykori református parókia olyan szellemi központ volt, ahol a hit szolgálata összekapcsolódott a művelődés ügyével. Az emléktábla - avatás Péczely József, a Komáromi Tudós Társaság tagjai és mindazok előtt tisztelgés, akik a vallási különbségeket félretéve, a tudomány, a magyar nyelv és a közművelődés szolgálatába álltak. Galo Vilmos szerint a Mindenes Gyűjtemény szellemisége napjainkban is időszerű, hiszen a hatalmas információáradat közepette különösen fontos a valós ismeretek közvetítése és egy tájékozottabb, műveltebb társadalom építése.
