Kóka Rozália a Bodrogköz szívében

Zsebik Ildikó 2019. október 18., 19:00

A Lorantffy Zsuzsanna BFT első októberi vendége  Kóka Rozália Magyar Örökség-díjas mesemondó, népdal- és népmesegyűjtő, a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt.

Fotó: Zsebik Ildikó

Az előadóművész bukovinai székely apa és délvidéki édesanya gyermekeként született. Elmondása szerint a bukovinai székelyeket 1941 májusában telepítették Bácskába, ahonnan 1944 októberében el kellett menekülnünk, így került kétévesen már ő is szüleivel együtt Felsőnánára.

Középiskolai tanulmányai után úgy döntött, hogy pedagógus lesz, s amikor azt hallotta, hogy Kodály Zoltán több száz népdalt gyűjtött Bukovinában, és ezek a magyar népzene legszebb gyöngyszemei, nagyon büszke lett származására, és már a tanítóképző hallgatójaként néprajzi gyűjtőutakra járt.

1971-ben tizenegy székely asszonnyal megalakította és azóta is vezeti az Érdi Bukovinai Székely Népdalkört. Ő gyűjtötte össze Istensegíts és Andrásfalva mondáit, és röviden királyhelmeci közönségének is összefoglalta a bukovinai székelyek történetét. Kóka Rozália íróként immár 22 könyv büszke szerzője.

S bár szívesen megosztotta hallgatóságával élete legfontosabb eseményeit, alapvetően Benedek Elek életútjának bemutatása volt előadásának fő célja. 2005-ben indult útjára az a kezdeményezés, mely szerint szeptember 30. – Benedek Elek születésnapja – legyen a magyar népmese napja. A kisbaconi születésű Elek diáktársával, a korán elhunyt Sebesi Jóbbal már fiatalon gyűjtőutakra járt, így amikor vágyai Budapestre vitték, ennek a gyűjtésnek a kötetbe szerkesztésétől várta az elismerést.

Első próbálkozásai a nagyvárosban azonban nem lettek sikeresek, a vagyona is elment, az iskolában is megbukott, ezért már az öngyilkosság lehetőségét fontolgatta, amikor váratlanul az egyik novellája az újság címlapjára került. Innen kezdve felfelé ívelt a pályája, hamarosan megnősült, családot alapított, és 100-nál is több könyvet jelentetett meg. Jókai Mór után ő lett a második legnépszerűbb magyar író. Ám előbb a Tanácsköztársaság, majd a trianoni békediktátum törte ketté sikeres pályáját. Úgy érezte, képtelen lenne szülőföldje nélkül élni, ezért családjával együtt hazaköltözött Kisbaconba.

Képgalériánk:
Fotó: Zsebik Ildikó

Tiltakozásul a politikai történések miatt 1 éven át nem lépett ki otthonából. A hozzá hasonló nagyságok, mint Kós Károly szintén hazatelepültek, és azt a célt tűzték zászlajukra: meg kell menteniük a határon túlon rekedt magyarokat. Benedek  Cimbora címmel egy gyermeklapot indított, ahová 100 munkatárs írt rendszeresen ingyen. Otthona köré gyümölcsöst telepített, és a fizikai munkát az írással váltogatta. Ekkor fogalmazta meg a következő gondolatot is: Az államnyelvet meg kell tanulni, az édes anyanyelvet meg kell őrizni.

Közeli halálát valószínűleg megsejtette, mert két héttel halála előtt unokájának dedikálta az egyik mesekönyvét, amelybe azt is beírta, milyen szöveg kerüljön fejfájára. Benedek Elek idén 160 évvel ezelőtt született és 90 éve halt meg.

Kóka Rozália estje egyszerre volt a meghitt pillanatok és a vidám mesék nyújtotta derű egyvelege, sőt néhány népdallal is megörvendeztetett bennünket.  Az estet a helyi Helmeczi Mihály Alapiskola néptánccsoportja, a megalakulásának egyéves évfordulóját ünneplő Helmeczy Reccsentők is színesítette azzal, hogy mezőföldi ugróst és csárdást mutattak be.

0 HOZZÁSZÓLÁS