Kifütyülték és megalázták a Trónok harca világhírű íróját
Kifütyülték George R.R. Martin világhírű írót, a Trónok harca szerzőjét, a sci-fi irodalom nagydíja, a Hugo-díj átadásán. Ugyanis beszédében H.P. Lovercraft-ra és John W. Campbell-re hivatkozott, de fekete írókra nem.
H.P. Lovecraft amerikai sci-fi és horror-regényíró volt, aki többek között megihlette a Metallica nevű rockzenekart is. John W. Campbell szintén sikeres amerikai sci-fi író volt. Mindkettejük művészetét irodalmi szintűnek tartják. Igaz, mindkettejük hibája, hogy - fehérek.
A nyugati világban rohamléptekkel terjedő szélsőbaloldali őrület ezúttal nem kímélte George R.R. Martin írót sem. Közismert, hogy a „Trónok harca” című, példátlan sikerű filmsorozathoz Martin nagysikerű fantasy regénysorozata, „A Tűz és a jég dala” szolgáltatta az alapot.
George R.R. Martin a legjobb sci-fi és fantasy íróknak járó Hugo-díj idei házigazdájaként került a radikális baloldal kereszttűzébe.
De hiába van szó nagyhatású irodalmárokról, akik az ünnepségen visszamenőlegesen kapták meg a sci-fi irodalom legnagyobb díját, a Hugo Awards-ot, a szélsőbaloldaliak a fehér felsőbbrendűség ideológiájához kapcsolják őket, ezért is támadták meg a Trónok harca szerzőjét azzal, hogy beszédében túl sok időt foglalkozott a két szerzővel és ezzel szerintük valójában politikai állásfoglalást tett.
George R.R. Martin, aki a díjazottak nevét a szokásoknak megfelelően csak a borítékok kinyitása után ismerte meg, a folyamatos támadások miatt végül is bocsánatot kért. Egészen pontosan: arra kényszerítették, hogy bocsánatot kérjen.
Az újabb szélsőbaloldali provokáció után a Les Valeurs Actuelles francia konzervatív hetilap cikket írt. Ezt követően számos hozzászólás született, többen azt írták, hogy az ilyen (ultraliberális) provokációt nem kell figyelembe venni, mások egyszerűen csak úgy vélték, hogy egy őrült korban élünk.Többen arra utaltak, hogy a művészeket az általuk teremtett értékek alapján kellene megítélni, és ezen az alapon egyáltalán nem lehet gond például, hogy a nagy jazz előadók körében kevésbé hallani fehér vagy ázsiai művészek nevét.
