Ki ihlette Jókait?
Alighanem mindenki ismeri Jókai Mór Egy magyar nábob című regényének történetét. Ha nem is olvasta, de az 1966-ban készült filmet, Várkonyi Zoltán rendezésében biztosan látta. Nos, Szilágyi Adrienn, a Történettudományi Intézet kutatója, a Lendület Családtörténeti Kutatóközpont tagja szerint Kárpáthy János alakját Jókai nagyrészt Wenckheim József Antalról mintázta.
Wenckheim családjának egyik ága még Géza fejedelem idején telepedett le Magyarországon, és József Antalé volt a békési, a kígyósi, a székudvari és az aradszentmártoni uradalom. Híres volt vendégszeretetéről, szokásait, életmódját az egyszerűség jellemezte. Hatalmas gazdaságában foglalkozott állattenyésztéssel, méhészettel, selyemhernyók tenyésztésével, bortermeléssel, erdőtelepítéssel. Voltak malmai, ő honosította meg az akácfát és a dohánytermesztést Magyarországon. Támogatta a szegényeket, a jótékonysági intézményeket, az egyházat, iskolákat alapított.
Háromszor kötött házasságot, ám az első két felesége nagyon korán meghalt, és ezekből a házasságokból nem születtek utódok. Harmadik házasságára 67 éves korában került sor, és felesége csak huszonéves volt. A gyermekáldás után 4 hónappal ez a felesége is meghalt, igaz, a férj is csak 3 évvel élte túl őt. Vajon miért házasodott újra ilyen későn? –tehetjük fel a kérdést. Nos, Szilágyi Adrienn szerint Wenckheim Békés megye életében egy meghatározó nagybirtokos volt, és házasságkötése akár az örökség továbbadásáról is szólhatott.
Vajon Kárpáthy Jánoshoz hasonlóan Wenckheim József Antal is különc ember volt?
Igen, ezt több tény is alátámasztja. Egyrészt mindhárom alkalommal rangon alul házasodott.
Sem esküvőin, sem már ünnepek alkalmával nem vettek részt azon főúri családja tagjai. Leginkább uradalmi alkalmazottai körében mozgott. Puritán módon élt, és gyámot gyermeke számára sem tágabb családjából választott, hanem azt a közeli lelkészre, Göndöcs Benedekre bízta. Egy jelentős különbségre azonban fel kell hívnunk a figyelmet, Wenckheim József Antalnak nem fia, hanem kislánya született, Krisztina (1849-1924). Az ő életéről csak annyit jegyezzünk meg, hogy unokatestvéréhez, Wenckheim Frigyeshez ment feleségül. Hét gyermeknek adott életet, és ugyancsak jótékonyságáról volt ismert. A házaspár Szabadkígyóson és Budapesten is kastélyt építtetett, ez utóbbi ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak ad otthont.
Kárpáthy János alakjába Jókai más főnemesi család történetmozaikját is belegyúrta. Benne van például Józsa Gyuri néhány vonása is, azé az országos hírű extravagáns nagyúré, aki gazdaságával, pénzével, hatalmával, eredetiségével, sokszor durva kedvtöltéseivel, nagyúri mulatozásaival később egy egész adomakörnek lett a középpontja. Ugyanakkor jótékonyságaival is hagyott maga után emléket.
Szilágyi szerint a korabeli olvasók számára az Egy magyar nábob azért is lehetett igazán érdekes olvasmány, mert ismerték ezeket a szereplőket, és azt a képet, amelyet a nemességről megtestesítettek. A mai olvasó ugyanakkor megtudhatja belőle, hogyan változott meg a világ az elmúlt 200 esztendőben, mennyiben különbözik a ma embere XIX. századi elődjétől az érzelem, a válás, a vallásosság tekintetében .
