Kezdődik a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál
A magyar könyvkultúra legrangosabb nemzetközi eseményévé vált találkozó bemutatkozási lehetőséget biztosít az íróknak, üzletkötési és szellemi fórumot a szakmának, a magyar és külföldi könyvkiadóknak, könyvkereskedőknek és könyvtárosoknak. Idén 28 ország képviselteti magát, mintegy 150 kiállító, 500 program és 850 szerző, tudós és művész várja a könyvrajongókat.
A látogatottság évek óta magas, a 60 ezer látogató csaknem 50 ezer kötet, köztük több száz újdonság közül válogathat. A budapesti könyvfesztivál sajátossága, hogy az európai könyvvásárok gyakorlatától eltérően a kiállított könyvek a helyszínen meg is vásárolhatók, a Millenáris e négy nap alatt Európa legnagyobb könyvesboltjaként működik.
A budapesti könyvfesztivál ötlete már 1990-ben felvetődött, a megrendezésről szóló együttműködési megállapodást 1993 szeptemberében írta alá a Frankfurti Könyvkiállítás és Könyvvásár Igazgatósága, valamint a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE). Az I. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál 1994. április 23-án nyílt meg a Budapest Kongresszusi Központban, a nagy érdeklődésre való tekintettel 2008 óta a Millenáris park a rendezvény helyszíne.
A programok között több száz felolvasás, dedikálás, könyvbemutató, beszélgetés, író-olvasó találkozó, kiállítás, koncert, gyermekprogram szerepel. A kontinens 18 országából érkező tehetséges pályakezdő prózaírók a tizenhetedik alkalommal megrendezett Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján mutatkozhatnak be, Magyarországot Szaniszló Judit képviseli. Ebben az évben is megrendezik a könyvtárosok szakmai fórumát, a Könyvtáros Klubot, valamint a külföldi íróvendégek eszmecseréjét, az Európai Írótalálkozót is. Az elsőkönyves fesztivál és az Európai Írótalálkozó idei fő témája az európai irodalom soknyelvűsége, a nyelvi határok átjárásának lehetősége lesz. A fesztiválhoz hatodik alkalommal csatlakozik a Kis Könyves Éj elnevezésű rendezvény, melynek keretében harminc budapesti és vidéki független könyvesbolt szervez kulturális programokat az érdeklődők számára április 21-én. A Versstandon több kiadó összefogásával a költészet témája köré szerveződő programok és kötetek várják a látogatókat. A négynapos eseménysorozat egyik leglátogatottabb helyszíne várhatóan most is a Gyermek(b)irodalom lesz, ahol a legkisebbeket a könyveken kívül egyéb színes programok is - a többi közt mesemondás, bábelőadás, koncert és közös éneklés, vetélkedők - várják.
A díszvendéget megillető Budapest Nagydíjat a fesztivál nyitó napján Orhan Pamuk Nobel-díjas török író kapja, akinek a Cevdet Bey és fiai című első regénye a könyves seregszemle alkalmából jelenik meg először magyar nyelven. A fesztivál zárónapján adják át a Budai Díjat a legjobb oktatássegítő könyvnek, s megnevezik az év legjobb hangzóanyagát. Az utolsó napon a jubiláló alkotók - Lator László, Almási Miklós, Kántor Lajos, Marék Veronika, Győri László, Nádasdy Ádám, Nógrádi Gábor, Csaplár Vilmos, Bán Magda, Visky András - tiszteletére születésnapi irodalmi szalont rendeznek.
Az elmúlt években a fesztiválon díszvendég országként mutatkozott be Csehország, Franciaország, Kanada, Lengyelország, Németország, Olaszország, Oroszország, Spanyolország, Kína, Románia, a skandináv országok, 2011-ben - Magyarország uniós elnökségének tiszteletére - rendhagyó módon az Európai Unió 27 tagországa, 2014-ben Törökország. Két éve nem egy adott ország könyvkultúráját, hanem a magyar könyvkultúra, a szervezett magyar könyvpiac 220 éves jubileumát ünnepelték, tavaly pedig Szlovákia volt a díszvendég. Idén a visegrádi együttműködésben részt vevő Csehország, Lengyelország, Szlovákia közösen mutatja be kortárs irodalmát és kultúráját.
A könyvfesztivál eddigi díszvendégei, illetve az 1995-ben alapított Budapest Nagydíjjal kitüntetett írói, költői: 1995 - az osztrák Ernst Jandl; 1996 - a magyar születésű izraeli Ephraim Kishon (Kishont Ferenc); 1997 - a Nobel-díjas magyar Kertész Imre; 1998 - az indiai születésű angol Salman Rushdie; 1999 - az orosz Viktor Jerofejev; 2000 - a lengyel Slawomir Mrozek; 2001 - a francia Robert Merle; 2002 - az angol Lawrence Norfolk; 2003 - a perui Nobel-díjas Mario Vargas Llosa; 2004 - a Nobel-díjas német Günter Grass; 2005 - a brazil Paulo Coelho; 2006 - a spanyol Jorge Semprún; 2007 - az olasz Umberto Eco; 2008 - az amerikai Bret Easton Ellis; 2009 - az orosz Ljudmila Ulickaja; 2010 - az izraeli Ámosz Oz; 2011 - a svéd Per Olov Enquist; 2012 - az olasz Claudio Magris; 2013 - a francia Michel Houellebecq; 2014 - a finn Sofi Oksanen; 2015 - az amerikai Jonathan Franzen; 2016 - a norvég Jostein Gaarder.