Kétnyelvű felolvasó esttel emlékeztek meg a széppróza napjáról Pozsonyban
A Magyar Kultúra Napja után a Magyar Széppróza Napjáról is megemlékezett a Pozsonyi Liszt Intézet a Trepp független színházi platformmal együttműködve Pozsonyban egy kétnyelvű felolvasó est keretében.
A Magyar Írószövetség kezdeményezésére 2018 óta ünnepeljük a Magyar Széppróza Napját február 18-án, Jókai Mór születése napján. Jókai a magyar irodalom mind ez idáig egyik legnagyobb és legismertebb képviselője, akinek műveit több nyelvre is lefordították és világszerte nagyra értékelik. 2018 óta Magyarország-szerte, de a határokon túl is sok helyütt megemlékeznek ezen a napon a széppróza napjáról, ám a pozsonyi megemlékezésre idén egy másik jeles napon: az anyanyelv világnapján került sor. Február 21-ét 1999-ben nyilvánította az UNESCO közgyűlése az anyanyelv nemzetközi napjává, azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a Föld nyelvi sokszínűségére és gazdagságára.
A pozsonyi irodalmi rendezvényen magyarul és szlovákul hallhatak magyar szerzők műveiből részleteket a felolvasó est résztvevői a Trepp színházi platform tagjainak: Csikmák Katalinnak, Melecsky Kristófnak és Balla Barnabásnak az előadásában,
akik Örkény István, Szerb Antal, Szabó Magda és Esterházy Péter egy-egy művéből olvastak fel részleteket magyarul és/vagy szlovákul. Amelyik nyelven nem került felolvasásra egy-egy irodalmi részlet, azt kivetítőn olvashatták a jelenlévők.
„Mivel a Liszt Intézet célja a magyar kultúra népszerűsítése a fogadóországban, megfelelő ötletnek tartottuk a kétnyelvű felolvasó estet” – nyilatkozta portálunknak Venyercsan Pál, a Liszt Intézet igazgatója hozzáfűzve, a szlovákok felé az irodalmat úgy lehet leginkább közvetíteni, ha olyan magyar irodalmi alkotásokat keresünk, amelyek megjelentek szlovák fordításban is.
– mondta az igazgató.
A Trepp színházi platform az igazgató elmondása szerint a tavalyi évben szólította meg intézetüket, egyik tavalyi előadásukat támogatták is.
„A szlovákiai magyar ajkú művészvilág nagyon fontos és jó kapcsolati forrást jelent a fiatalság felé, ez volt az egyik mozgatórugója annak, hogy újra megkerestük őket, mivel mindenképpen szerettünk volna művészettel foglalkozó fiatalokat megszólítani ehhez a projekthez” – fűzte hozzá az igazgató, aki szerint nagyon fontos, hogy a magyar kultúrát mindenféle műfajban és minden korosztály számára szólóan bemutassák, és nagyon szeretnék azt is, ha az egyetemi korosztály is megjelenne a közönségük soraiban.
A felolvasó esten elhangzott egy részlet Szerb Antal az Utas és holdvilág című művéből is, ami az irodalomkritikusok szerint a magát kereső ember önelemző regénye, tulajdonképpen az első önfejlesztő könyv, talán éppen ezért kedvelik általában Szerbnek ezt a regényét az olvasók, mert megtalálja benne magát mindenki, aki olvassa.
Az irodalmi esten részt vett az első ízben 1937-ben megjelent regényt szlovák nyelvre lefordító Mag Gabriella is (a szlovák fordítás címe Cesta cez mesačného svitu), aki portálunknak elmondta, nem volt egyszerű dolga Szerb Utas és holdvilágával.
– mondta a fordító hozzáfűzve, úgy kellett az egész fordítást megoldania, hogy időtlen legyen, mert az eredeti magyar szöveg, már nagyon régen íródott, első ízben 1937-ben jelent meg, a szlovák fordítás pedig csak 2018-ban.
„Azt kellett tehát elérnem, hogy az akkor, azokban az időkben történtek a jelenlegi valóságban is elképzelhetők legyenek, ez volt talán a legnehezebb” – fogalmazott a fordító.
Csikmák Katalin, az est három előadójának egyike szerint a felolvasó esten elhangzott irodalmi részletek kiválasztása közösen történt.
„Kaptunk az Intézettől is szöveget, de voltak olyan részletek is, amelyeket mi választottunk ki, például Szabó Magda Az őzét, ami nekünk nagy kedvencünk, abból mindenképpen szerettünk volna részletet felolvasni. De az Utas és holdvilág is a szívünk csücske, és mindig ajánljuk is a szlovák barátainknak, hogy mindenképpen olvassák el a szlovák nyelvű fordítását, szerintem ugyanis nagyon jó fordítás, nagyon jól átadja a Szerb Antal-i érzést. Ezért aztán nagyon örültünk, hogy itt ma részletet olvashattunk fel ebből a regényből is” – fogalmazott a fiatal színművészeti hallgató.
Amint Csikmák Katalin elmondta, az Esterházy-fordításnak (A szavak csodálatos életéből – Renáta Deáková fordításában: Život slov) pedig az az érdekessége, hogy az még meg sem jelent, teljesen friss fordítás, nem hangzott még el sehol. „Örkényt meg azért választottuk (Tanuljunk idegen nyelveket/Karol Wlachovský fordításában: Učme sa cudzie jazyky), mert neki már van kultusza Szlovákiában, és szerettünk volna egy olyan szerzőt is bemutatni, aki azért mond valamit a szlovákoknak.
– fűzte hozzá Csikmák Katalin.
A jelenleg hat tagot számláló Trepp független színházi platform 2021-ben alakult a Pozsonyi Színművészeti Főiskola magyar anyanyelvű hallgatóiból. Céljuk a társulati kötöttségektől mentes szabad kísérletezés, szlovák és magyar nyelven. „Van már egy előadásunk, amelynek sajnos a nyilvános bemutatója a covid miatt elmaradt, az: Ádám almái. Hamarosan viszont az előadásról készült felvétel felkerül egy online platformra, a navstevnik.sk portálra, ahol meg lehet majd nézni, és tervezünk egy nyilvános bemutatót is, ha a járványintézkedések lehetővé teszik a teljes házas előadásokat is.
Mi a szlovák színművészeti főiskolán tanulunk, de magyar ajkú hallgatók vagyunk, ismerjük tehát a magyar és a szlovák színházi világot is, ám úgy érezzük, hogy jelenleg semmilyen kapcsolat nincs közöttük, így mi megpróbálunk kapocs lenni. Az Ádám almái ugyan magyar nyelvű előadás, de szlovák feliratozással készült, szeptemberben pedig elkezdjük egy olyan előadás próbáját, amely már kétnyelvű lesz” – fűzte hozzá Csikmák Katalin.
