Karinthyné Böhm Aranka története
A XVI. Ipoly Nap résztvevői a Simonyi Lajos Galériában megnyitott tárlat megtekintése és az alkotó, Nagy Márta festőművész megismerése után az Ipoly partján gyűltek össze, hogy a vízre bocsátott koszorúikkal jelképesen is köszöntsék kedves folyójukat.
A szimbolikus aktust követően a tesmagi Jégmadár Látogatóközpontban elköltött tízórai után az érdeklődőknek lehetőségük nyílt Saliga Miklós és Majoros Róbert természetfotóinak megtekintésére. A látogatóközpont tetőtéri előadótermében ezután egymást követték az Ipoly mente kulturális és természeti örökségével kapcsolatos előadások, melyek során szót kapott dr. Koczó József, nyugalmazott iskolaigazgató és helytörténész és Betizi Zoltán régész is. Utóbbi az Ipolyság környéki pusztákról, majorokról és tagokról, előbbi pedig a börzsönyi várakról értekezett. A társadalomtudományi blokkot követően a természettudományé volt a főszerep. Sor került Pallos Lászlónak, az Ipoly Vadásztársaság tagjának vadászati szokásokról szóló előadására, majd a Börzsönyi Természetvédelmi Tájegység vezetője, Selmeczi Kovács Ádám is beszámolt a Börzsöny madárvilágáról.
Jelen írásunk mégis dr. Kiss László Karinthy Frigyesről és nejéről, Arankáról szóló előadására tér ki részletesebben.
„Aranka, nekem agydaganatom van” – közölte a nagy író második feleségével, az 1932-ben orvosi diplomát szerző Böhm Arankával. A történet innentől kezdve ismerős lehet. Karinthy Frigyesen – amint annak részleteiről az Utazás a koponyám körül című művében is beszámolt – 1936. május 4-én, Stockholmban Herbert Olivecrona professzor agyműtétet hajtott végre. Aranka nem csupán feleségként, hanem egy kicsit orvosi minőségében is elkísérte Svédországba „az első magyar tumoristát”. S hogy ki volt és honnan származott valójában Böhm Aranka? Ezen kérdések megválaszolására vállalkozott a Turczel Lajos-díjas Dr. Kiss László, aki Az Ipoly partjáról Auschwitzig – Karinthyné Böhm Aranka című előadásában orvostörténeti kutatásairól számolt be.
Az orvos-genetikus Czeizel Endre Erős Erikával közösen írt Számadás a tálentomról című könyvét olvasva betekintést nyerhetünk a Karinthy család genetikai elemzésébe. Az 1995-ben megjelent kötetben megtalálhatjuk ugyan a Karinthy-családfát, a második feleségről viszont csak a következők derülnek ki: „Böhm Aranka zsidó kereskedőcsaládból származik. Édesapja, Böhm Ignác Újvidéken született. Kezdetben utazó, majd 1925-től Budapesten kötél-, zsineg- és ponyvaáru-kiskereskedő. Édesanyja, az ugyancsak zsidó kereskedőcsaládból származó Mangold Hermina Ipolyságon látta meg a napvilágot. 1892-ben házasodtak össze. A következő évben meg is született lányuk, Aranka.” Az asszony szülőhelyét tehát a könyvben nem nevezik meg.
Dr. Kiss László egy újabb ipolysági vonatkozásra hívta fel a figyelmet, amely az unoka, Karinthy Márton, 2003-ban megjelent Ördöggörcs – Utazás Karinthyába című kötetének egyik részletében bukkant fel: „Nagyanyámnak világéletében egyetlen foga volt elöl. Azt is kiverte egy kofa az ipolysági piacon, amikor alku közben hajba kaptak.”
Mivel csak 1895 óta létezik állami anyakönyvvezetés, ezért Böhm Aranka 1893-as születését anyakönyvi kivonattal nehezen lehet bizonyítani, az előadás során viszont az orvostörténész rámutatott egy erre vonatkozó, közvetlen bizonyítékra, a Semmelweis Egyetem levéltárának anyagát közreadó ún. Promóciós Könyvek III. kötetében található 3670-es számú bejegyzésre, amely az 1931–32-es iskolaévet tárgyalja. Ebből kiderül, hogy az a Karinthy Frigyes Ernőné Böhm Aranka, aki 1932. június 25-én kapta meg orvosi diplomáját, Ipolyságon született 1893. július 17-én.
A korábban Ady Endrével és Déry Tiborral is viszonyt folytató asszony 1938. augusztus 29-én megözvegyül. Karinthy Frigyes halála után rövid ideig az Egyesült Államokban élt, majd visszatért Magyarországra, vesztére. 1944. júniusának első napjaiban Zalaegerszegről hurcolták el. A kivagonírozásnál állítólag a következőt kiabálta: „A legnagyobb magyar író özvegye vagyok. Engedjenek szabadon!”
Egy szintén kétséges eredetű történet szerint Josef Mengele felismerte Arankában a korábbi bécsi kollégát, és megpróbálta őt egyfajta együttműködésre bírni. Böhm Aranka állítólag nem csupán elutasította az ajánlatot, hanem fel is pofozta az auschwitzi koncentrációs tábor hírhedtté vált orvosát. A jeles magyar író özvegye a legnagyobb német megsemmisítő táborban lelte halálát.
„Előadásommal azt szeretném elérni, hogy az Ipoly völgyében minél többen tudjanak Karinthy Frigyes második feleségének, dr. Böhm Arankának ipolysági gyökereiről” – zárta az érdekfeszítő monológot dr. Kiss László.
A XVI. Ipoly Nap előadásait végighallgató érdeklődőknek volt miről eszmét cserélniük a tesmagi Jégmadár Látogatóközpontban felszolgált ízletes és kiadós ebéd elfogyasztása közben.
