Kántor: cél, hogy magyar iskolába írassák a gyermekeket
BUDAPEST. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője szerint a legfontosabb cél, hogy a külhoni magyar területeken anyanyelvi oktatási intézménybe írassák a szülők a gyermekeiket, mert a többségi iskolákból minimális az esély a visszaíratásra.
Kántor Zoltán az Iskolaválasztás - nyelvmegtartás és/vagy érvényesülés címmel szerdán Budapesten rendezett konferencián felidézte, hogy tavaly a külhoni magyar óvodások évét rendezték meg a nemzetpolitikai államtitkárság kezdeményezésére, az idei pedig a kisiskolások éve. Mindkét programhoz továbbképzések, háttéranyagok, módszertani csomagok kapcsolódtak és kapcsolódnak. A kisiskolások évére 100 millió forintot különítettek el. Hozzátette: a gyermekek 8-10 éves koráig terjedő időszak azért fontos mert addig eldől, hogy magyar nyelvű intézménybe kerülnek-e.
Szólt a szintén a nemzetpolitikai államtitkárság által kezdeményezett Ringató programról is. Ebben a módszertani foglalkozásoknak az a célja, hogy a gyermekek minél hamarabb magyar környezetbe kerüljenek, majd magyar nyelvű óvodába, iskolába írassák őket. A Ringató programmal a szülők már az óvoda- és iskolaválasztás előtt megismerkedhetnek a pedagógussal, a többi szülőtárssal - magyarázta. A legfontosabb cél, hogy magyar nyelvű oktatási intézményekbe "tereljék" a gyerekeket, ha nem ez történik, minimális az esély, hogy a többségi iskolából később visszaírassák őket magyar intézményekbe - fogalmazott az intézet vezetője.
Tarnóczy Mariann, a Magyar Tudományos Akadémia Határon Túli Magyarok Titkárságának osztályvezetője arról beszélt, hogy 1997 óta finanszíroznak határon túli magyar kutatásokat, 2005 óta Kárpát-medencei intézményeket is támogatva.
Morvai Tünde, kutató a Szlovákiában a tömbben és a szórványterületen egyaránt végezett kutatásokról szólva hangsúlyozta, az egyik kutatási területen, Dunaszerdahelyen, a 22 500 lakos közül 75 százalék vallotta magát magyarnak. A város iskolarendszere kétnyelvű, kilenc óvodából, csak kettő a magyar nyelvű, egy szlovák és hat vegyes. Hat alapiskola közül kettő magyar, míg a középfokú oktatásban 12 intézményből hét a magyar tanítási nyelvű. A kutatás során szinte tabutémának számított az iskolaválasztás kérdése. Előfordult, hogy iskolaigazgató a kényes magyar-szlovák kapcsolatokra hivatkozva tagadta meg a válaszadást - összegezte. Azok, akik a szlovák intézmény mellett döntöttek szempontként említették a szlovák nyelvi kompetenciák elsajátítását. Akik egykor szlovák intézménybe jártak, nagyobb arányban adták többségi óvodába és iskolába gyermeküket, mint akik magyar tannyelvűbe jártak. Vannak akik úgy gondolkodnak, hogy a magyarul tanulás nélkül 4-5 órával kevesebb a heti óraszám, és ez lehetőséget ad más idegen nyelv tanulására - mondta.
Szügyi Éva kutató a délvidéki helyzetet ismertetve hangsúlyozta, hogy a csökkenő gyermeklétszám, a szakképzett tanerő és a magyar tankönyvek hiánya jelentősen befolyásolja az intézményválasztást. A tömbben és a szórványban egyaránt egyre kevesebb a magyarul tanuló diákok száma. A magyar általános iskolások 20 százaléka tanul szerb nyelven. Arányuk akár 30 százalékra is nőhet a tendenciákat látva - mondta. A szakember zentai kutatása során szembesült azzal a jelenséggel, hogy a pedagógusok, szülők nem akarnak nyilatkozni az iskolaválasztás motivációiról. Általános szempontokat említettek, a lakóhely közelségét, az iskola hírnevét, más szülők tapasztalatait - tette hozzá.
Ferenc Viktória, a kárpátaljai kutatómunka eredményeiről elmondta, 5-8 éve új tendenciaként jelent meg a többségi iskolaválasztás. Korábban magától értetődő volt, hogy a magyar szülők magyar iskolát választanak. Törést az ukrán nyelvű emelt szintű érettségi és felvételi hozott. Ez az intézkedés azzal járt, hogy észrevehetően megnőtt a többségi iskolát választók száma. Beregszászban adottak a teljes magyar nyelvű oktatás feltételei, mégis csak az összes iskolás 44 százaléka jár magyar nyelvű intézménybe. Az iskolaválasztási szempontok között említették a szülők az ukrán nyelv elsajátítását, az ukrajnai továbbtanulásra, emelt szintű érettségire való felkészülést és a későbbi boldogulást - mondta.
Szólt a szintén a nemzetpolitikai államtitkárság által kezdeményezett Ringató programról is. Ebben a módszertani foglalkozásoknak az a célja, hogy a gyermekek minél hamarabb magyar környezetbe kerüljenek, majd magyar nyelvű óvodába, iskolába írassák őket. A Ringató programmal a szülők már az óvoda- és iskolaválasztás előtt megismerkedhetnek a pedagógussal, a többi szülőtárssal - magyarázta. A legfontosabb cél, hogy magyar nyelvű oktatási intézményekbe "tereljék" a gyerekeket, ha nem ez történik, minimális az esély, hogy a többségi iskolából később visszaírassák őket magyar intézményekbe - fogalmazott az intézet vezetője.
Tarnóczy Mariann, a Magyar Tudományos Akadémia Határon Túli Magyarok Titkárságának osztályvezetője arról beszélt, hogy 1997 óta finanszíroznak határon túli magyar kutatásokat, 2005 óta Kárpát-medencei intézményeket is támogatva.
Morvai Tünde, kutató a Szlovákiában a tömbben és a szórványterületen egyaránt végezett kutatásokról szólva hangsúlyozta, az egyik kutatási területen, Dunaszerdahelyen, a 22 500 lakos közül 75 százalék vallotta magát magyarnak. A város iskolarendszere kétnyelvű, kilenc óvodából, csak kettő a magyar nyelvű, egy szlovák és hat vegyes. Hat alapiskola közül kettő magyar, míg a középfokú oktatásban 12 intézményből hét a magyar tanítási nyelvű. A kutatás során szinte tabutémának számított az iskolaválasztás kérdése. Előfordult, hogy iskolaigazgató a kényes magyar-szlovák kapcsolatokra hivatkozva tagadta meg a válaszadást - összegezte. Azok, akik a szlovák intézmény mellett döntöttek szempontként említették a szlovák nyelvi kompetenciák elsajátítását. Akik egykor szlovák intézménybe jártak, nagyobb arányban adták többségi óvodába és iskolába gyermeküket, mint akik magyar tannyelvűbe jártak. Vannak akik úgy gondolkodnak, hogy a magyarul tanulás nélkül 4-5 órával kevesebb a heti óraszám, és ez lehetőséget ad más idegen nyelv tanulására - mondta.
Szügyi Éva kutató a délvidéki helyzetet ismertetve hangsúlyozta, hogy a csökkenő gyermeklétszám, a szakképzett tanerő és a magyar tankönyvek hiánya jelentősen befolyásolja az intézményválasztást. A tömbben és a szórványban egyaránt egyre kevesebb a magyarul tanuló diákok száma. A magyar általános iskolások 20 százaléka tanul szerb nyelven. Arányuk akár 30 százalékra is nőhet a tendenciákat látva - mondta. A szakember zentai kutatása során szembesült azzal a jelenséggel, hogy a pedagógusok, szülők nem akarnak nyilatkozni az iskolaválasztás motivációiról. Általános szempontokat említettek, a lakóhely közelségét, az iskola hírnevét, más szülők tapasztalatait - tette hozzá.
Ferenc Viktória, a kárpátaljai kutatómunka eredményeiről elmondta, 5-8 éve új tendenciaként jelent meg a többségi iskolaválasztás. Korábban magától értetődő volt, hogy a magyar szülők magyar iskolát választanak. Törést az ukrán nyelvű emelt szintű érettségi és felvételi hozott. Ez az intézkedés azzal járt, hogy észrevehetően megnőtt a többségi iskolát választók száma. Beregszászban adottak a teljes magyar nyelvű oktatás feltételei, mégis csak az összes iskolás 44 százaléka jár magyar nyelvű intézménybe. Az iskolaválasztási szempontok között említették a szülők az ukrán nyelv elsajátítását, az ukrajnai továbbtanulásra, emelt szintű érettségire való felkészülést és a későbbi boldogulást - mondta.
Forrás
MTI
