József Attila – Párizs, Moszkva
A 20. század első felének nagy, magyar költői, írói – Ady Endre, Márai Sándor, Illyés Gyula, Fejtő Ferenc – lehetőséget kaptak a sorstól arra, hogy a világkultúra központjában, a francia fővárosban pallérozzák tudásukat. Közéjük tartozott József Attila (1905–1937) is.
A költő tanulmányait 1924-ben kezdte meg a Szegedi Egyetem magyar–francia szakán. Onnan tanácsolta el őt Horger Antal professzor a Tiszta szívvel című verse miatt. Előbb 1925-ben Bécsbe, majd 1926-ban Párizsba, a Sorbonne-ra ment tanulni, miután ígéretesen induló költészetének támogatói ehhez hozzásegítették. Néhány versét közreadták a kinti újságok is. Párizsi szálláshelyének falán tábla örökíti meg emlékét (75006, 6 rue du Vieux-Colombier).
Az orosz fővárosban az első szobor, amelyet egy magyar tiszteletére avattak fel, József Attiláé. A költő születésének 100. évfordulóján az Idegennyelvi és Irodalmi Intézet belső udvarán, Dickens, Heine és más – nem csak író – jelességek között áll mellszobra, Janzer Frigyes alkotása.
Orosz földön elsősorban mint proletárköltőt ismerik, ám az avatás szónokai felhívták a figyelmet arra, hogy a poéta ennél sokkal szélesebb témakörből merített, munkássága további alapos tanulmányozásra érdemes a világirodalom kutatói és olvasói számára egyaránt.
